2014. július 31., csütörtök

Kuźnice – Svinica / Świnica

Fotó: Marcin Kęsek
A fenséges és hatalmas Svinica csúcsa régóta vonzza a turistákat, elérése azonban nem könnyű feladat. Különösen óvatosnak kell lenni a Zawrat-hágóhoz (Zawrat) közeledve, valamint a Zawrat és a Svinica közötti átkelésen, ahol nagy kitettség és technikailag is nehéz út vár a túrázókra.

Kuźnice (Kuźnice)
Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice (régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát, a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek így ma is – ráadásul ingyenesen – látogathatók.

Fotó: www,pepa.cz
A turistákat azonban egyértelműen a sorban állás vonzza ide. Lengyelország legmagasabbra vivő felvonója a közelmúltban teljes felújításon esett át, melynek során új kabinokat helyeztek üzembe. A felvonón a főszezon május elejétől szeptember végéig tart, a felvonóra az utóbbi időben már interneten is lehetőség van előre váltott menetjegy megvásárlására. Ezt azért vezették be, hogy legalább részben csökkentsék a felvonó alsó állomásán a nyári szezonban kialakuló több órás várakozási időket. A felvonón két szakaszban kb. 12 perc alatt jutunk fel a csúcsra, útközben a Myślenicei-tornyok (Myślenickie Turnie) nevű állomáson át kell szállni másik kabinokba. A felvonó mellett Kuźnice több jelzett turistaút kiindulópontja is. Jelzett turistaúton nem csak a Gáspár-csúcsra (a Myślenicei-tornyokon vagy a Gąsienica-szécsen keresztül), hanem például a Giewontra (Giewont) és a Nosalra (Nosal) is feljuthatunk, de a Felső eredi út (Ścieżka nad Reglami) is itt kezdődik. Kuźnicéba legegyszerűbben a zakopanei pályaudvarról induló minibuszokkal juthatunk fel (3 złoty/fő), autóval viszont nem lehet behajtani ide, akik autóval érkeznek a városba, azok a II. János Pál pápa körforgalomban kialakított parkolókban hagyhatják autóikat.

Király-púpi-nyereg (Przełęcz między Kopami)
Fotó: www.przewodnik.e-wyjazd.pl
A Király-púpi-nyereg nagyon jellegzetes pontja a Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec menedékházba (Schronisko Murowaniec) vezető útnak. Azon a ponton, ahol a Kuźnicéból érkező két turistaút egyesül, a turisták általában megállnak pihenni. Mintegy pihenésre csábítva több padot is felállítottak itt, melyeken megpihenhetünk és elfogyaszthatjuk elemózsiánkat, frissítőnket. A Király-púpi-nyereg – másik lengyel nevén Karczmisko – a Kis- és a Nagy-Király-púp (Małą és Wielką Królową Kopa) között fekszik, melyről nagyon szép kilátás nyílik Zakopanéra, a Giewontra (Giewont) és a Vörös-hegyekre (Czerwone Wierchy).

Murowaniec menedékház (Schronisko Murowaniec)
Lásd a Murowaniec menedékház című bejegyzést!

Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gąsienicowy)
Fotó: D'Mucha w Tatrach
A Gąsienica-Fekete-tó az egyik legnagyobb és legszebb tó a Tátrában. 1624 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, alig fél órányira a Murowaniec menedékháztól. A tó a Gąsienica-völgy legismertebb, a 21 közül a legnagyobb tava, mélysége 51 méter. Nevét vizének színéről kapta, amely a fenyegetően fölé emelkedő Kápolna-csúcs árnyékában teljesen feketének tűnik. A tó vizében 1881-től pisztrángok vannak telepítve. A XX. század elején a tó északi részén található piciny szigeten szerették volna felépíteni Julius Słowacki lengyel költő mauzóleumát, erre azonban a természetvédők tiltakozása miatt nem került sor. A tó partján 1885 és 1920 között egy kicsiny menedékház állt, ennek ma már nyomai sem lelhetők fel.
Napjainkban nagyon sokszínű az ide látogató turisták tömege. Vannak, akiknek csak maga a tó a célpont, és vannak, akik egy nehezebb túra közben állnak meg itt néhány percre, melyekből több is található a környéken. A Gąsienica-Fekete-tótól indulhatunk pl. a Kápolna-csúcs, a Zawrat-hágó (Zawrat), a Gránát-csúcsok (Granaty) vagy a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) megmászására. Közülük szinte mindegyik meredek, kitett szakaszokon vezet, ezért ezek a túrák csak tapasztalat turistáknak ajánlottak.

Gąsienica-Fagyott-tó (Zmarzły Staw Gąsienicowy)
Fotó: Nagy Árpád
A nem túl nagy területű Gąsienica-Fagyott-tó a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) nyílásánál, a Zawratra és a Zerge-csorbába (Kozia Przełęcz) vezető turistautak elágazásánál található. Mélysége csupán 3,7 méter, „Fagyott” nevét pedig annak köszönheti, mert felszíne már szeptemberben vagy legkésőbb októberben elkezd befagyni, és a legnagyobb fagyok idején teljesen az aljáig befagy. Csak a következő év júniusban vagy júliusban olvad fel teljesen, így az év nagy részében a tó teljesen be van fagyva. A tó közelében néhány ferde sziklatábla található, amelyet akár menedékként is használhatunk, ha hirtelen rosszra fordul az időjárás.

Zawrat-hágó (Zawrat)
A Zawrat különös hely. Gyönyörű, szűk hágó, amely a Zawrat-tornyot (Zawratowa Turnia) és a Kis-Zerge-hegyet (Mały Kozi Wierch) választja el egymástól, egyúttal a sas út (Orla Perć) kiindulópontja. Ez a jellegzetes hágó több irányból is megközelíthető. Amennyiben a Lengyl-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) közelítjük meg a hágót, nem kell nagy nehézségre számítani, de az összes többi útvonalon – a Gąsienica-szécsről (Hala Gąsienica), a Svinicáról vagy a Zerge-csorbából (Kozia Przełęcz) nagyon nehéz utak vezetnek ide, melyeken sajnos halálos baleset fordul elő, emiatt a Zawrat sokszor szerepel a hírekben. 
Fotó: Jan Latala
Különösen veszélyes és hangsúlyozottan kitett a hágóból a Svinicára vezető ösvény. Azoknak a biztonságára, akik ezen az útvonalon túráznak, 1904-től a Zawrati Boldogságos Szűz Mária felügyel. Valamivel több, mint egy méteres szobra a Gąsienica-völgyből a hágóba vezető út felső részén, a sziklafalba van felállítva. Jelenleg ez a legmagasabban felállított Mária szobor Lengyelországban. A Zawrat-hágón már jóval azelőtt átkeltek, mielőtt Walenty Gadowski lelkész ötlete nyomán elkezdték a Sas út kiépítését. Több híres, a Tátra történelmében jelentős szerepet játszó turista is megfordult itt, mint pl. Stanisław Witkiewicz, Stefan Żeromski, Maria Skłodowska-Curie, sőt, maga Vlagyimir Iljics Lenin is. Utóbbi tiszteletére a népköztársaság idején a Zawraton átvezető utat Lenin-útnak nevezték.

Svinica (Świnica)
Fotó: Adam Brzoza
A Svinica a Tátra egyik jelképe, a gyönyörű, de veszélyes csúcs méltóságteljesen magasodik a környező csúcsok és gerincek fölé. A Tátra főgerincén magasodó csúcs már messziről jól látható, a főgerinc a csúcson közel 90 °-ban elkanyarodik. Magassága 2301 méter, amely messze a legmagasabb a térségben, és a harmadik legmagasabb pont Lengyelországban, ahová jelzett turistaúton fel lehet jutni. A csúcs két, egymástól jól elkülönülő oromból áll. Alacsonyabb, 2291 méter magasságú orma számos hegymászó útvonal legmagasabb pontja. A piros jelzésű turistaúton a Svinica-hágóból (Świnicka Przełęcz) vagy a Zawrat-hágóból (Zawrat) is feljuthatunk a főcsúcsra, melyen a szlovák-lengyel határt jelző határkő is megtalálható. A Svinica három völgy, mégpedig a Gąsienica-, a Csendes- és a Lengyel-Öt-tó völgye fölött magasodik. Több okból kifolyólag ennek a csúcsnak a neve inkább hírhedt, mint híres a turisták körében. Először is maga a csúcs a felvonóval is elérhető Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) közelsége miatt sok kezdő turista célpontja. A Svinica-hágóból (Świnicka Przełęcz) a csúcsra vezető út viszont – bár könnyebb, mint a Zawratról a csúcsra vezető útvonal – erősen kitette, olyan technikai nehézségekkel, melyeket nehéz felülmúlni. Másodszor pedig viharban a Svinica, mint környezetének legmagasabb pontja a villámhárító szerepét vállalja. Harmadszor pedig rendkívül népszerű ez a csúcs azok körében, akik önkezükkel szeretnének véget vetni az életüknek, emiatt az „öngyilkosok hegyének” is szokták nevezni. Mindez azt eredményezte, hogy a csúcs környezetében és az oda vezető utakon – a statisztikai adatok gyűjtése óta eltelt időben – mintegy 30 halálos balesetre került sor. De a jól felkészült és kellően óvatos turistáknak a csúcsra tett túra rengeteg élményt kínál. Csodálatos kilátás nyílik innen a Tátra nagy részére – a Nyugati-Tátra mesésen szép, füves gerinceitől kezdve a Magas-Tátra legtávolabbi, veszélyes lejtőiig. A szakértők között nincs egyetértés abban, honnan származik a csúcs elnevezése. Valószínűleg azoknak van igazuk, akik azzal érvelnek, hogy a név a góraloktól származik, mivel a csúcsnak a Zawrat felé induló oldalgerince kis jóindulattal egy disznóra hasonlít.

Svinica-hágó (Świnicka Przełęcz)
Fotó: www.gorskiswiat.pl
A hatalmas és veszélyes Svinicát a Középső-toronytól (Pośrednia Turnia) elválasztó Svinica-hágóból vezet a Svinicára az egyik lehetséges feljutási útvonal. A hágó a Tátra főgerincén, a szlovák-lengyel határon található, a hágóból a lengyel oldalon a Gąsienica-völgybe, a szlovák oldalon pedig a Walentko-völgybe esik le a hegyoldal. A hágóban keresztezi egymást a Gąsienica-Zöld-tótól (Zielony Staw Gąsienicowy) érkező fekete, valamint a Gaspár-csúcsról (Kasprowy Wierch) érkező piros jelzésű turistaút. A hágóból kb. 50 perc alatt lehet feljutni a Svinica csúcsára. A hágóhoz történő könnyű hozzáférés azonban senkit, főleg a hosszú órákat sorban állással töltő „vasárnapi” turistákat ne tévesszen meg. A hágó fölött az ösvény meredeken emelkedik a sziklák közé a viszonylag nehéz, néhol kifejezetten kitett terepen. Ezért a Svinicának ezen az útvonalon történő megközelítését mindenkinek alaposan meg kell fontolnia. A régebbi időkben a csúcsra igyekvő turisták a hátizsákjukat a hágóban hátrahagyva is feljuthattak a csúcsra, terheiket a ma már nem létező, egykor a hágóban létezett menedékkunyhóban hagyva.

Gąsienica-Zöld-tó (Zielony Staw Gąsienicowy)
Fotó: Nagy Árpád
A Gąsienica-Zöld-tó egy gyönyörű, 15 méter mély tiszta vizű tó, melynek víztükre akár 10 méter mélységig is átlátható. A tó a Zöld-Gąsienica-völgyben (Zielona Dolina Gąsienicowa), a Szélső-torony (Skrajna Turina) lábánál fekszik. Halványzöld víztükre már a XIX. században romantikus séták kedvelt célpontja volt. Mivel közel van a Murowaniec menedékházhoz (attól alig egy óra alatt elérhető) a Gąsienica-Zöld-tó a turisták által gyakran látogatott célpont, de még így is sokkal ritkábban, mint a Kápolna-gerinc másik oldalán található Gąsienica-Fekete-tó. A XX. század elején ebbe a tóba is pisztrángokat telepítettek, melyek száma az utóbbi években jelentősen megfogyatkozott. A tavat gyakorlatilag októbertől júniusig jég borítja. A tó mellet vezet a Svinica-hágóba (Przełęcz Šwinica) vezető fekete, valamint a Karb-hágóba vezető kék jelzésű turistaút.

Kuźnice (1025 m) – Király-púpi-nyereg (1499 m) a kék vagy a sárga jelzésen 1 óra 45 perc.
Király-púpi-nyereg – Murowaniec menedékház (1500 m) a kék jelzésen 25 perc.
Murowaniec menedékház – Gąsienica-Fekete-tó (1624 m) a kék jelzésen 35 perc.
Gąsienica-Fekete-tó – Gąsienica-Fagyott-tó (1788 m) a kék jelzésen 45 perc.
Gąsienica-Fagyott-tó – Zawrat (2159 m) a kék jelzésen 1 óra.
Zawrat – Svinica (2301 m) a piros jelzésen 1 óra.
Svinica – Svinica-hágó (2051 m) a piros jelzésen 45 perc.
Svinica-hágó – Gąsienica-Zöld-tó (1674 m) a fekete jelzésen 45 perc.
Gąsienica-Zöld-tó – Murowaniec menedékház a fekete jelzésen 50 perc.
Murowaniec menedékház – Kuźnice további 1 óra 40 perc.
Teljes menetidő 9 óra 30 perc.
Az útvonal nehézsége: nagyon nehéz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...