2013. december 27., péntek

Halny tombolt a Lengyel-Tátrában

Fotó: Benus Tibor
A halny egy főn típusú szél, amely Dél-Lengyelországban, a Kárpátokban és a Szudéta-hegységben ismert. A legerősebb ilyen típusú szél a Havasalján (Podhale) fúj, ahol a Tátra csúcsairól alábukva jelentős pusztítást okozhat. Ez egy meleg, száraz és viharos bukószél, amely a hegygerincről a völgyek irányában fúj. A halny déli oldalán az érkező levegő felfelé kényszerül, 100 méterenként 0,6 °C-al lehűl, és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki. A levegő a gerincen átbukva, immáron kiszáradva a másik oldalon leáramlik, 100 méterenként 1 °C-al felmelegszik, ezáltal relatív nedvessége jelentősen lecsökken. Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák (például lencse formájú felhők, latinul lenticularisok) utalhatnak. A halny következtében emelkedik a hőmérséklet, és felgyorsul a hóolvadás (Zakopanéban csütörtökön reggel a hőmérők + 8 °C-t mutattak.)

Néha (mint pl. most, 2013. Karácsonyán) jelentős károkat is okozhat: megbonthatja az épületek tetőzetét, elpusztíthatja az erdőket. A halnynak élettani hatása is van, az erre érzékeny embereknél álmatlanságot, fejfájást okozhat.
A Lengyel-Tátrára és Zakopanéra 2013. Karácsonyán lecsapó halny kronológiája, részben a lengyel média híreiből, részben saját élmények alapján (mivel ezt a halnyt volt „szerencsénk” a helyszínen átélni…).

2013. december 24, kedd, Szenteste.
A média már a délelőtti órákban figyelmeztetett a közelgő bukószélre, helyenként közel 140 km/óra erősségű szelet jeleztek. A Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonó már aznap sem közlekedett. A délelőtti órákban a szél erőssége Zakopane felső részén (pl. a Piłsudski utcában) elérte a 80 km/órát, a Gáspár-csúcson pedig a 135 km/órát. A Giewont alatt a hó gyorsan olvadt, a hőmérséklet elérte a 7 °C-t. Már ekkor jelezték, hogy az ünnep első napján is hasonló időjárás várható.

Túra a halny előtt
Azon a napon mi a Kościelisko-völgyben, az Ornak menedékházhoz túráztunk. Láttuk a viharos szélről szóló előrejelzést, és éreztük is a közeledő vihart. Az idő ennek ellenére viszonylag nyugodt volt, észak felé tiszta kék ég, igaz, hogy a menedékházból nem látszott a főgerinc. Erősen, néhol viharosan fúlt a szél, ez azonban akkor még nem okozott károkat. A menedékházhoz felfelé sok helyen lefagyott úton haladtunk, ennek felszíne visszafelé kásássá olvadt. A túra után gond nélkül eljutottunk a Podhałanska utcában lévő szállásunkra, a városban ekkor még nem volt semmi jele a várható viharnak.











2013. december 25, szerda, Karácsony napja.
Karácsony napjának estéjén a híradásokban természetesen fő helyen szerepelt a Zakopanéra és a Lengyel-Tátrára lecsapó halny. Egyes hírek szerint a hegyen a széllökések elérték a 176 km/óra, a városban pedig a 118 km/óra erősséget. Ez szerencsére messze van az eddig rekordtól, amelyet 1968-ban mértek, akkor egy vihar alkalmával a Tátrában 288 km/órás széllökések is előfordultak.
A zakopanei kórházban nagyjából tucatnyi embert kellett beszállítani a vihar okozta sérülések miatt, egy nőt például elsodort a szél, és nekilökte egy kerítésnek. A híradások szerint szerdán reggel Zakopanéban 16.000 ember maradt áram nélkül, 1.000 ember lakásban még estére sem tudták helyreállítani az áramszolgáltatást. 50 év körüli helyiek azt nyilatkozták, hogy születésüktől fogva itt élnek, de ilyen vihart még nem éltek meg. A Tátrai Nemzeti Park (TPN) közleménye szerint a vihar a Tátrában több száz, vagy akár több ezer fát is kidönthetett. Egyedül a Chochołówi-völgyben kb. 600 fa dőlt ki. A vihar a nemzeti park területén leginkább a Chochołówi- és a Kościelisko-völgyet, valamint a Halastóhoz vezető utat sújtotta.

A halny másnapján
December 26-án a Murowaniec menedékházhoz terveztünk egy túrát, de az egész éjjel tomboló, és még reggel is erősen fújó szél miatt erről gyorsan lemondtunk. Reggeli után ezért úgy döntöttünk, bemegyünk a városba, és megnézzük a Krupówkit, Zakopane híres sétálóutcáját. Már a városközpont felé haladva láttuk a vihar pusztításának nyomait, az utat mindenfelé tövestől kidőlt, vagy derékban kettétörött fenyőfák szegélyezték. Az egész kísértetiesen hasonlított 2004. november 19-re, csak annál némileg enyhébb kiadásban… A város a tűzoltók szirénáitól volt hangos, és furcsa volt, hogy minden parkoló szinte üres volt. Ennek miértjét akkor értettük meg, amikor beállítunk a sétálóutcához közeli egyik parkolóba. Itt is kidőlt fenyők maradványai, leszaggatott reklámtáblák, a közvilágítás oszlopain lifegő, félig letépett karácsonyi világítások fogadtak. Sem magunkat, sem az autóinkat nem éreztük itt biztonságban. Némi hezitálás után úgy döntöttünk, keresünk egy másik, biztonságosabb parkolót. Zakopane belvárosában azonban nem könnyű olyan parkolót találni, ahol nincs a közelben vagy fenyőfa, vagy valamilyen hirdető- vagy reklámtábla. Most sem sikerült, így két-három sikertelen kíséret után úgy döntöttünk, visszamegyünk a szállásunk biztonságos parkolójába, és a panzió kényelmében várjuk ki a kedvezőbb időt. A panzióban is csak dél körül állt helyre az áramszolgáltatás, de az internetkapcsolat még 26-án délelőtt, távozásunk idején sem működött a város azon részén. Az aznapi túra ezek között a körülmények között természetesen elmaradt.

2013. december 26, csütörtök, Karácsony másnapja.
Délutáni hírek szerint a nemzeti park munkatársainak kb. 300 kidőlt fenyőfa eltávolításával egyes turistautakat sikerült ismét járhatóvá tenni, de a Chochołowi-völgy ekkor még teljességgel járhatatlan volt. Hasonlóképpen nehezen járhatók a kisebb völgyek, így pl. a Fehér-völgy (Dolina Białego), ahol az útra borult vastag fák torlaszolják el az utat. A tűzoltók egész idő alatt dolgoztak, folyamatosan tisztították a város útjait, távolították el a kidőlt, kettétört fákat. Azokat az épületeket, melyeknek megsérült a tetőzete, a segítségként a városba küldött ponyvákkal fedték be.
A TPN csütörtökön délután az alábbi tájékoztatást adta ki azzal a megjegyzéssel, hogy a szakemberek folyamatosan dolgoznak az útvonalak megtisztításán, amelyeket emiatt átmenetileg le is zárhatnak:
- Halastó: a tóhoz vezető útvonalon kb. 200 fa dőlt ki, az útvonal járható, a csatlakozó turistautak viszont nem.
- Gąsienica-tisztás: itt 100-200 méterenként 1 fa dőlt ki, a Murowaniec menedékház közelében kb. 15, folyik az útvonal megtisztítása.
- Kuźnice: kb. 200 fa dőlt ki, ezek közül kb. 70  az Albert rendi barátok kolostorához vezető úton.
- Palánkos-völgy (Dolina Strążyska): kb. 45 fa dőlt ki a Palánkos-réten (Polana Strążyska), és kb. 100 az Alsó erdei úton (Droga pod Reglami).
- Kościelisko-völgy: folyik az Ornak menedékházhoz vezető útvonal megtisztítása, a völgy átmenetileg lezárva.
- Chochołowi-völgy: nincs érdemi információ.
Csütörtöki tájékoztatás szerint a tűzoltókat 428 esetben riasztották, a viharban 70 személy sérült meg (főleg zúzódásokat és töréseket szenvedtek), 18 épületben, 20 autóban, valamint az áramszolgáltatásban keletkeztek jelentősebb károk. A viharban leginkább érintett település maga Zakopane, de jelentős a kár a nemzeti park faállományában is.

Kirándulás a Halastóhoz
Karácsony másnapján elindultunk hazafelé. A városból kivezető úton is lépten-nyomon a vihar nyomait figyelhettük meg, nem is terveztünk aznapra semmi komoly túrát, örültünk, hogy ép bőrrel és biztonságban magunk mögött hagyhatjuk a vihar által sújtott hegységet. A szlovák határ felé közeledve azonban egyre kevésbé látszott a vihar nyoma, így hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttünk, hogy mielőtt hazajönnénk, felmegyünk a Halastóhoz. Semmi közelebbi információnk nem volt a turistaút járhatóságáról, és a közelben egyre kevésbé tapasztalt viharkárok miatt nem is számítottunk semmi nehézségre. Nos, nem így lett, mert bár épségben és biztonságban feljutottunk a tóhoz, de az útvonal sajnos itt is jelentős károkat szenvedett. A Tátra legnagyobb tavához vezető ismert útvonal négy rövidítése közül három teljességgel járhatatlan, a fák rádőltek az ösvényre, sok helyen a korlátok tartják a kidőlt fenyők hatalmas súlyát. Sajnos láttunk olyan felelőtlen turistákat, akik a korlátokra dőlt fák alatt átbújva rövidítették az utat, nem gondolva arra, hogy a fák súlyát tartó gerendák bármikor megroppanhatnak. Az útvonalat a szakemberek aznapra járhatóvá tették, az aszfaltozott úton a turisták és a lovaskocsik is gond nélkül közlekedhettek. Az utat azonban lépten nyomon gyökerestől kidőlt, vagy derékban kettétört fenyők maradványai szegélyezték, ami nem volt éppen szívderítő látvány.
Így láttuk hát szemtanúként az utóbbi évek egyik legerősebb tátrai bukószelét. Félelmetes volt testközelből látni azt a pusztítást, amit a halny okozott. Lehangoló volt az két nappal korábban még épségben álló fák maradványai között túrázni, a jövőben a hegység újabb részein kell hozzászoknunk ehhez a nem túl szívderítő látványhoz.

Saját fotók a Halastóhoz vezető útról december 26-án:











2 megjegyzés:

  1. A szél keletkezésének, ill. a Tátrán való átkelésének fordítása nehézkes, nem éppen szakszerű. Javaslom a Meteorológiai kisszótár használatát, vagy a középiskolai földrajzórán tanultak felfrissítését, különös tekintettel az álló, ill. mozgó levegő hőmérséklete a magasság csökkenésével kapcsolatban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a megjegyzést, de mivel nem vagyok meteorológus, én sajnos csak így tudtam közérthetően lefordítani a kifogásolt részt. Szívesen venném, ha leírná, pontosan hogyan is keletkezik a szél, illetve hogyan bukik át a Tátrán. Előre is köszönöm!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...