2013. szeptember 4., szerda

A Menguszfalvi-Békás-tavak

A Menguszfalvi-völgy északkeleti elágazásaként a minden oldaláról más formát mutató, jellegzetes Simon-torony ál­tal uralt Békás-tavi-völgyben, a Tengerszem-csúcs és a Hunfalvy-hágó lejtői alatt fekszenek a Békás-tavak (Žabie plesá). A kopár sziklakatlan északi oldalát határoló, a Tengerszem-csúcsig húzódó, kb. 800 m hosszú, szinte teljesen vízszintes főgerinc-szakasz a Hincó-tavi-toronytól a Békás-tavi-toronyig az Ökör-hát nevet viseli. Ezt a katlant nyugati felén a Hincó-tavi-torony déli gerince határolja, míg kelet felől a Róth Márton-csúcsból délnyugati irányban elágazó Poprádi-gerinc képezi határát.

A Békás-ta­vak elnevezés három tavat jelöl, közülük a Nagy-Békás-tó a legismertebb. Ez a tó 1919 méter magasságban fekszik, területe 2,26 ha, hossza 287, szélessége 170 méter, legmélyebb pontja 7 méter. A tó partján vezet a Tengerszem-csúcsra vezető piros jelzésű turistaút. A Nagy-Békás-tó vize egy rövid, mindössze 70 méter hosszúságú patakon át a Kis-Békás-tóba ömlik.
A Békás-tavak valószínűleg a Nagy-Békás-tó közepén a vízből kiemelkedő nagy sziklacsoport formájáról kapták nevüket, amely a Hunfalvy-völgyecske küszöbéről nézve kinyújtott lábú guggoló békára emlékeztet. A Békás-tó elnevezés a Tátra más völgyeiben is előfordul, ezek a tavak az aranyásóktól kapták nevüket, mivel azt hitték, hogy a tavakban varangyos békák élnek, melyek gyomrában aranyszemcsék vannak. A Nagy Békás-tó viszont a korábban említett szikláról kapta nevét, mely a kincskeresők szerint a tó fenekén lévő kincseket őrzi.
A Kis-Békás-tó 1918 méter tengerszint feletti magasságban található, területe 1,12 hektár, hosszúsága 160, szélessége 105 méter, legmélyebb pontja 12,8 méter. A három tó közül ez fekszik a legalacsonyabb tengerszint feletti magasságban. A Kis-Békás-tó kifolyása képezi a Békás-patakot, amely a völgy középső részén a Hincó-patakba torkollik.
E két tótól magasabban, az Olga-csúcs keleti fala alatti katlanban, 2053 méter tengerszint feletti magasságban fekszik a katlan harmadik tava, a mindössze 0,17 hektár területű Felső-Békás-tó, melynek hossza 75 méter, szélessége pedig 40 méter.
A Békás-tavak megközelítése:
- Csorbatóról a piros jelzésű Felső turistaúton, majd a Poprádi-tótól az előbbiből elágazó kék jelzésen, végül a Menguszfalvi-völgy középső részén ebből jobbra elágazó újabb piros jelzésen.
- A Poprádi-tó villamos vasúti megállóhelytől a kék jelzésű aszfaltozott turistaúton, majd a Menguszfalvi-völgyben ebből jobbra elágazó piros jelzésen.
A kék jelzésű turistaút a Poprádi-tótól kezdetben együtt halad a Nagy-Hincó-tóhoz vezető turistaúttal, majd a Békás-patak hídjától pár percre ágazik el jobbra a Békás-tavak katlanába vezető piros jelzésű ösvény. A turistaút a Tátra főgerincének két jelentős csúcsa, mégpedig az Ökör-hát-torony, a Békás-tavi-torony alatt vezet. Láthatjuk a Simon-torony lenyűgöző sziklaalakzatait, amely az egyik legnehezebb, csak hegymászók által elérhető mászóútvonal a Tátrában. A völgyben vezető jelzett turistautat szegélyező lejtőkön gyakran láthatunk és hallhatunk mormotákat, akik a Magas-Tátrában 1600-2300 méter tengerszint feletti magasságban élnek.

Forrás: http://kamnahory.sk, 250 tátrai túra, Scheirich László: Emberek, sziklák, századok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...