2013. augusztus 17., szombat

220 éve mászták meg először a Lomnici-csúcsot

220 évvel ezelőtt, 1793. augusztus 17-én mászták meg elsőként a Magas-Tátra egyik legismertebb csúcsát, a Lomnici-csúcsot. A csúcs első megmászói min­den valószínűség szerint Fábri Ja­kab késmárki csizmadia és családtagjai vol­tak, akik az 1760–1790-es évek kö­zött rezet bá­nyásztak a csúcs északkeleti ol­dalán fekvő Réz­padokon, és hónapokig tartó fenntartóz­kodásaik alatt bi­zonyára a csúcsra is feljutottak. Az első ismert tu­rista azonban, aki feljutott a csúcsra, az angol utazó, Robert Townson volt, aki 1793. au­gusztus 17-én egy ismeretlen ve­zető kíséretében mászta meg az akkoriban leg­magasabbnak hitt tátrai csúcsot. Az első téli mászást Theodor Wundt kapitány hajtotta végre, kedvenc vezetője, Horvay Jakab társasá­gában, 1891 decemberében. Göran Wahlenberg, aki 1813-ban mászta meg ezt a csúcsot, megmászását ne­hezebbnek mondta, mint a svájci Alpo­két.

Mint a Magas-Tátra déli oldalának egyik legismertebb csúcsa, már a leg­első Tátráról szóló leírások is megem­lítik, igaz, a maitól teljesen eltérő né­ven. Így pl. Frölich Dávid 1644-ben Vater (Apa), míg Simplicissimus 1683-ban Grossvater (Nagypapa) néven említik írásaikban, míg a XVIII. szá­zadban Nagy-Késmárki-csúcsnak ne­vezték. A Lomnici-csúcs elnevezéssel először Genersich Keresztély Reise in die Carpathen c., 1804-ben megjelent művében találkozhatunk. A csúcs (több más csúcs mellett) szerepel az ifj. Buchholtz György által 1717-ben készített „látóképen”, azaz tátrai panorámán is. 
A sokáig a Magas-Tátra legmaga­sabb csúcsának tartott Lomnici-csúcs, mely hírnevének köszönhetően a leg­korábban mászott csúcsok közé tarto­zott, már a kezdeti időkben sok női hegymászót is vonzott. Első női meg­mászója személyéről azonban igazán hitelt érdemlő forrás híján több véleke­dés is napvilágot látott. A hagyomány két szepesszombati és egy strázsai hölgyet jelöl meg első női megmászó­ként, akiket Lux Jakab vezetett fel a csúcsra 1847-ben, de a vezető elbeszélése szerint már korábban is vezetett fel nő­ket a csúcsra. Más források szerint 1852. szeptember 8-án egy társasággal a 19 éves Merczel Aurélné volt az első nő, aki a csúcsra feljutott. Az első magyar nő, aki megmászta a csúcsot, a leírások szerint a budapesti Gillming Ferencné volt, aki a hatvanas években járt a csúcson.
Sokáig ezt a csúcsot hitték a Ma­gas-Tátra, és vele együtt az egész kárpáti hegyvonulat legmagasabb pontjának, mígnem Ludwig Greiner német származású erdész 1838-ban – barometrikus mé­ré­sekkel – meghatározta tényleges magasságát. Bár ennek a mérésnek az ered­mé­nyét már a következő évben közzétették, még több évtizedig nem akartak ennek hitelt adni, és még az elismert Tátra-kutatók is csak hosszú idő elteltével fogadták el, hogy nem a Lomnici-csúcs a hegység legmagasabb csúcsa. Szintén hosszú időn keresztül az a tévhit uralkodott, hogy ez a csúcs megmászhatatlan. Fekvésé­nek köszönhetően a Kriván (Kriváň) mellett ez az a csúcs, amelyet viszonylag nagy távolságból is látni lehet, kedvező időjárási körülmények esetén. Bármily hihetet­lennek is tűnik, páramentes, tiszta időben a Kékes-tetőről, Magyarország legmaga­sabb csúcsáról is láthatóak körvo­nalai, de állítólag még en­nek a távolságnak kb. a duplájá­ról, Ukrajnából is ki­vehető jellegzetes orma.
Forrás: Nagy Árpád: Tátra túrák

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...