![]()
Ha véletlenül medvecsaláddal találkozunk a Tátrában vagy más hegységben járva, a legfontosabb, hogy az ember ne kerüljön az anya és kölyke közé. A fiatal medvét soha nem szabad megközelíteni, hiszen az anyja mindig a közelben tartózkodik, a kölykök soha nem bóklásznak egyedül az erdőben. Az állatvédők erre szeretnék felhívni valamennyi turista figyelmét, aki a közeljövőben túrát tervez, és nem csak a Magas-Tátrában, hanem más hegyekben is. Köztudott ugyanis, hogy a kölykök közvetlen közelében tartózkodik a mogorva nőstény, aki féltőn óvja kicsinyeit. „A fiatal kölykök nem úgy mozognak az erdőben, mint a felnőtt medvék. Ők még nem tudnak túl gyorsan futni, ezért az anyjuk sem fog gyorsan elmenekülni az ember közelségétől. Igyekszik felügyelet alatt tartani a kölyköket, és ellenőrzése alatt tartani tartózkodási helyük környékét” – mondta Jozef Hybler, a TANAP Állami erdészet zoológusa. Ha valaki véletlenül túl közel kerül a medvecsaládhoz, nagyon ügyeljen arra, hogy ne kerüljön az anya és kölyke közé.
A turisták semmilyen módon ne közeledjenek a medvekölykökhöz. „Nagyon fontos megfelelően értékelni a helyzetet, és rendezetten visszavonulót fújni. Kerülni kell minden gyors mozdulatot, a menekülést, vagy a magas hangokat, amivel szükségtelenül felbosszanthatjuk a nőstényt” – mondta Hybler. A medvével való találkozás esetén a szakember szerint mindig őrizzük meg nyugalmukat, gondolkodjunk hideg fejjel, és kövessük figyelemmel, mit csinál a kölykök anyja. A nőstény célja nem az ember elpusztítása, egyetlen célja a kölykök épségének biztosítása.
Különösen abban az időszakban, amikor a nemzeti parkban még érvényben van a téli zárlat, és emiatt kevesebb a turista, gyakrabban előfordulhat, hogy a nőstény medve a turistautakhoz közel fekvő területeken tartózkodik. A turistaszezon jóval később kezdődik, mint amikor a nőstények kölykeikkel előbújnak téli barlangjukból. Ez április-májusban történik meg. Ha a nőstények ebben az időszakban közel is merészkednek kölykeikkel a turistautakhoz, amint fokozódik a mozgás az útvonalakon, átköltöznek olyan területre, ahol nyugodtan élhetik napjaikat. „A medve ösztönösen viselkedik, nagyon gyorsan elköltözik kölykével egy nyugodtabb vidékre” – tette hozzá Hybler.
Az utolsó számlálás becslései szerint a Magas-Tátrában 80-100 medve él. Közülük a nőstények száma, amelyek újabb kölyköknek adhatnak életet, Hybler szerint csak megközelítőleg becsülhető. Az összesen mintegy 80 egyednek a fele lehet nőstény. Közülük is az állomány fele 4 év alatti, vagyis még nem ivarérett. Mivel a medvék csak minden második évben, néha viszont csak három évvel az előző alom után hoznak világra utódokat, Jozef Hybler úgy becsüli, hogy a Tátrában idén kevesebb mint 10 nősténynek születtek kölykei. „Úgy becsüljük, hogy 4 vagy 5 nőstény medve hozott világra utódokat. Ha nőstényenként két vagy három kölyökkel számolunk, akkor az idén 10-15 medvekölyök jöhetett világra” – mondta Hybler. Ez azonban több is lehet. Ennek a szaporulatnak azonban csak a kisebb része élheti meg a felnőttkort, a szakember szerint ez az arány mintegy egyharmadban mérhető. Korai pusztulásuk oka lehet betegség, élelemhiány, de akár vasúti vagy közúti közlekedési baleset is. A fiatal medvék kíváncsiak és játékosak. „Reálisan úgy számolhatunk, hogy az ebben az évben született medvekölykök közül háromból egy kölyök éli meg a felnőttkort” – fejezte be a zoológus.
