A Tátrában a II. világháborút követően drámai mértékben
megnőtt a medvék száma. A túlszaporodott állomány kilövése, mint egyetlen
lehetséges megoldás a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (Správa TANAPu)
vezetője szerint demagógia. A nemzeti park igazgatóságának felügyelete alá eső
területen, valamint a lengyel-tátrai nemzeti park területén napjainkban kb. 134
medve él. Ehhez azonban tudni kell, hogy a TANAP Igazgatóság hatáskörébe
tartozik a Kócs-hegység (Chočské vrchy) is, magában a Tátrai Nemzeti Parkban
kb. 100 egyedről beszélhetünk. „Az őrszolgálat tagjai és a zoológusok az elmúlt
évben pontosan feltérképezték az egyes őrterületek állományát. Munkájuk
eredménye a medveállomány feltérképezéséből, nyomon követéséből, a fákon
hagyott szőrzetük vizsgálatából, a fotócsapdák felvételeinek kiértékeléséből,
valamint egyes példányok műholdas nyomkövetéséből állt össze. A genetikai
elemzésben nagy segítségünkre volt a szlovák-lengyel együttműködésben
magvalósuló műholdas nyomkövetők felhasználása során levett szőrminták
összehasonlítása is” – magyarázza a módszereket Pavol Majko, a TANAP
Igazgatóság vezetője.
Az igazgató szerint nem lehet megmondani, hogy medvék száma
sok vagy kevés. „Bármilyen állatfaj populációjának száma mindig attól függ,
hogy van-e elég táplálék az adott területen, és képesek-e megfelelni a terület
éghajlati adottságainak” – mondta az igazgató. A tátrai medvék esetében sem
hagyhatjuk figyelmen kívül azt a lehetőséget, hogy újabban azokkal a mezőgazdasági
terményekkel is szívesen táplálkoznak, amelyeket a Tátraalji-medencében, annak
szepesi vagy liptói részén termesztenek. „Amikor felébrednek téli álmukból,
megtisztítják a területet az elhullott állatok tetemeitől, mint pl. a zerge és
a szarvas, majd fokozatosan lejjebb ereszkednek a hegység lábaihoz, ahol aztán
késő őszig megélnek” – tette hozzá Majko. A medve nem veti meg azt az kínálatot
sem, amelyeket az erdei állatok takarmányozására épített vadetetőkben talál a
Tátra lábainál. Ezeket az ismereteket az erdészek a telemetriás nyakörvekkel
ellátott medvék megfigyelése során szerezték.
„Hol máshol élhetnének a medvék Szlovákiában, mint a nemzeti
parkokban” – mondja az igazgató. A medvepopuláció létszámának alakulására
hatással vannak a különböző közlekedési eszközökkel történő végzetes ütközések.
Létszámukat szintén befolyásolja az egyes példányok összetűzése, amely gyakran
egyikük pusztulásával, vagy pedig a barlangjukban magukra maradt kölykök fagyhalálával
ér véget. „Ez nem olyan, hogy ránk zúdul egyik medve a másik után, és mi
demagóg módon védjük őket” – ecsetelte a helyzetet az igazgató. Amennyiben a
medvék által okozott kár mértéke, és az embereket veszélyeztető kockázata
meghalad egy bizonyos szintet, a TANAP a medvék esetében jóváhagyja a veszélyes
példányok kilövését. „Ez természetesen csak szélsőséges esetben, és mint utolsó
megoldás jöhet számításba” – mondta Majko.
Kilövési engedélyt különösen a szemétgyűjtő konténereket
rendszeresen látogató, ún, konténeres medvékre adnak ki, akik elvesztik
természetes félénkségüket, és veszélyt jelentenek a lakott területen élőkre.
Majko ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ebben a kérdésben nagyon fontos a hulladék
megfelelő tárolása, mivel a nem megfelelő tárolás egyes medvék számára a
táplálékszerzés egyszerűbb módját jelenti. A konténeres medvék a nemzeti park
teljes területén problémát jelentenek. Leginkább érzékelhető ez a probléma
Tátravárosban, ahol az emberek a nemzeti park erdős területén élnek, és az év
365 napján szembesülnek ezzel a problémával. Majko elismeri, hogy a
szemeteseket látogató medvék száma az utóbbi években növekszik, amely
kapcsolatban van a teljes medvepopuláció növekedésével. „A II. világháború óta
Szlovákiában gyorsan növekedett a medvepopuláció. Ennek oka az állatok
módszeres védelme, a vadászati gondolkodás fejlődése, valamint az állatok
alkalmazkodása a változó körülményekhez, melyet élőhelyük kínál” – összegzi az
igazgató.
„„Felirat: 1994-ben egy szép novemberi koraestén rögzítettem
ezt a filmet Csorbatón, a Helios szanatórium közelében. Először kicsit
hevesebben vert a szívem, később kiderült, hegy ez egy nyugodt, békés
exhibiconista medve volt.””
A világ más részein (pl. Szibériában és Amerikában) élő
medvék létszámának mesterséges szinten tartására kidolgozott forgatókönyvek
nehezen alkalmazhatók a Szlovákiában fennálló körülmények között. „Ha 50 %-al
csökkentenénk a létszámukat, azzal nem csak az európai jogszabályokat szegnénk
meg, de a közvélemény ellenszenvét is kiváltanánk. Ha viszont nem teszünk
lépéseket a hegyvidéki településeken élők védelme érdekében, nem zárható ki, hogy
újabb medvékkel találkozunk a településeken” – vázolja a lehetőségeket az
igazgató. A medvepopuláció csökkentésével nem oldódnak meg a konténeres medvék
által okozott problémák, talán csak csökken azok mértéke. Ezt a célt szolgálják
azok a különböző intézkedések – pl. az elektromos kerítések, a riasztó lövések,
vagy a gumilövedékek –, melyek kombinációjával csökkenthető a településeket
látogató medvék száma. „Mivel a medvék félnek az embertől, az intézkedés azt
jelentheti számukra, hogy nem merészkednek fényes nappal lakott területre, hiszen
ott kellemetlen élményben lesz részük” – mondja az igazgató. Ezzel együtt megfelelő
hulladékgazdálkodási intézkedéseket kell kidolgozni, hogy a medvék ne
találjanak okot a lakott területeken lévő tárolóedények látogatására. „Ha
valaki azt mondja, hogy az egyetlen megoldás a kilövés, az demagógia” – fejezi
be Pavol Majko.
Ebben az időszakban a medvék már fokozatosan ébrednek téli
álmukból, elsőként a hímek hagyják el téli búvóhelyüket. A nőstények kicsit
később hagyják el a telelőhelyet, mivel a tél folyamán világra hozták a medvék
új nemzedékét. A nőstények addig gondoskodnak a kicsinyekről a telelőhelyen,
amíg azok kellően megnőnek és megerősödnek.
Forrás: http://poprad.korzar.sme.sk; Fotó: TANAP
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése