2013. március 26., kedd

Elszaporodtak a medvék a Tátrában - videóval

A Tátrában a II. világháborút követően drámai mértékben megnőtt a medvék száma. A túlszaporodott állomány kilövése, mint egyetlen lehetséges megoldás a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (Správa TANAPu) vezetője szerint demagógia. A nemzeti park igazgatóságának felügyelete alá eső területen, valamint a lengyel-tátrai nemzeti park területén napjainkban kb. 134 medve él. Ehhez azonban tudni kell, hogy a TANAP Igazgatóság hatáskörébe tartozik a Kócs-hegység (Chočské vrchy) is, magában a Tátrai Nemzeti Parkban kb. 100 egyedről beszélhetünk. „Az őrszolgálat tagjai és a zoológusok az elmúlt évben pontosan feltérképezték az egyes őrterületek állományát. Munkájuk eredménye a medveállomány feltérképezéséből, nyomon követéséből, a fákon hagyott szőrzetük vizsgálatából, a fotócsapdák felvételeinek kiértékeléséből, valamint egyes példányok műholdas nyomkövetéséből állt össze. A genetikai elemzésben nagy segítségünkre volt a szlovák-lengyel együttműködésben magvalósuló műholdas nyomkövetők felhasználása során levett szőrminták összehasonlítása is” – magyarázza a módszereket Pavol Majko, a TANAP Igazgatóság vezetője.

Az igazgató szerint nem lehet megmondani, hogy medvék száma sok vagy kevés. „Bármilyen állatfaj populációjának száma mindig attól függ, hogy van-e elég táplálék az adott területen, és képesek-e megfelelni a terület éghajlati adottságainak” – mondta az igazgató. A tátrai medvék esetében sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a lehetőséget, hogy újabban azokkal a mezőgazdasági terményekkel is szívesen táplálkoznak, amelyeket a Tátraalji-medencében, annak szepesi vagy liptói részén termesztenek. „Amikor felébrednek téli álmukból, megtisztítják a területet az elhullott állatok tetemeitől, mint pl. a zerge és a szarvas, majd fokozatosan lejjebb ereszkednek a hegység lábaihoz, ahol aztán késő őszig megélnek” – tette hozzá Majko. A medve nem veti meg azt az kínálatot sem, amelyeket az erdei állatok takarmányozására épített vadetetőkben talál a Tátra lábainál. Ezeket az ismereteket az erdészek a telemetriás nyakörvekkel ellátott medvék megfigyelése során szerezték.
„Hol máshol élhetnének a medvék Szlovákiában, mint a nemzeti parkokban” – mondja az igazgató. A medvepopuláció létszámának alakulására hatással vannak a különböző közlekedési eszközökkel történő végzetes ütközések. Létszámukat szintén befolyásolja az egyes példányok összetűzése, amely gyakran egyikük pusztulásával, vagy pedig a barlangjukban magukra maradt kölykök fagyhalálával ér véget. „Ez nem olyan, hogy ránk zúdul egyik medve a másik után, és mi demagóg módon védjük őket” – ecsetelte a helyzetet az igazgató. Amennyiben a medvék által okozott kár mértéke, és az embereket veszélyeztető kockázata meghalad egy bizonyos szintet, a TANAP a medvék esetében jóváhagyja a veszélyes példányok kilövését. „Ez természetesen csak szélsőséges esetben, és mint utolsó megoldás jöhet számításba” – mondta Majko.


Kilövési engedélyt különösen a szemétgyűjtő konténereket rendszeresen látogató, ún, konténeres medvékre adnak ki, akik elvesztik természetes félénkségüket, és veszélyt jelentenek a lakott területen élőkre. Majko ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ebben a kérdésben nagyon fontos a hulladék megfelelő tárolása, mivel a nem megfelelő tárolás egyes medvék számára a táplálékszerzés egyszerűbb módját jelenti. A konténeres medvék a nemzeti park teljes területén problémát jelentenek. Leginkább érzékelhető ez a probléma Tátravárosban, ahol az emberek a nemzeti park erdős területén élnek, és az év 365 napján szembesülnek ezzel a problémával. Majko elismeri, hogy a szemeteseket látogató medvék száma az utóbbi években növekszik, amely kapcsolatban van a teljes medvepopuláció növekedésével. „A II. világháború óta Szlovákiában gyorsan növekedett a medvepopuláció. Ennek oka az állatok módszeres védelme, a vadászati gondolkodás fejlődése, valamint az állatok alkalmazkodása a változó körülményekhez, melyet élőhelyük kínál” – összegzi az igazgató.


„„Felirat: 1994-ben egy szép novemberi koraestén rögzítettem ezt a filmet Csorbatón, a Helios szanatórium közelében. Először kicsit hevesebben vert a szívem, később kiderült, hegy ez egy nyugodt, békés exhibiconista medve volt.””
A világ más részein (pl. Szibériában és Amerikában) élő medvék létszámának mesterséges szinten tartására kidolgozott forgatókönyvek nehezen alkalmazhatók a Szlovákiában fennálló körülmények között. „Ha 50 %-al csökkentenénk a létszámukat, azzal nem csak az európai jogszabályokat szegnénk meg, de a közvélemény ellenszenvét is kiváltanánk. Ha viszont nem teszünk lépéseket a hegyvidéki településeken élők védelme érdekében, nem zárható ki, hogy újabb medvékkel találkozunk a településeken” – vázolja a lehetőségeket az igazgató. A medvepopuláció csökkentésével nem oldódnak meg a konténeres medvék által okozott problémák, talán csak csökken azok mértéke. Ezt a célt szolgálják azok a különböző intézkedések – pl. az elektromos kerítések, a riasztó lövések, vagy a gumilövedékek –, melyek kombinációjával csökkenthető a településeket látogató medvék száma. „Mivel a medvék félnek az embertől, az intézkedés azt jelentheti számukra, hogy nem merészkednek fényes nappal lakott területre, hiszen ott kellemetlen élményben lesz részük” – mondja az igazgató. Ezzel együtt megfelelő hulladékgazdálkodási intézkedéseket kell kidolgozni, hogy a medvék ne találjanak okot a lakott területeken lévő tárolóedények látogatására. „Ha valaki azt mondja, hogy az egyetlen megoldás a kilövés, az demagógia” – fejezi be Pavol Majko.
Ebben az időszakban a medvék már fokozatosan ébrednek téli álmukból, elsőként a hímek hagyják el téli búvóhelyüket. A nőstények kicsit később hagyják el a telelőhelyet, mivel a tél folyamán világra hozták a medvék új nemzedékét. A nőstények addig gondoskodnak a kicsinyekről a telelőhelyen, amíg azok kellően megnőnek és megerősödnek.
Forrás: http://poprad.korzar.sme.sk; Fotó: TANAP

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...