2012. augusztus 26., vasárnap

Árva és Liptó között – csendes metafizika


Tátrai kirándulásom során Liptóhután (Huty) szálltam meg. Egyik oldalról a Liptói-Tátra, másik oldalról pedig a Kócs-hegység határolja a települést. Innen minden irányban elindulhatunk túrázni, vagy csak sétálni. Ez egy olyan hely, ahol az ember szellemileg és fizikailag is kipihenheti magát. Ez az a hely, ahová egyedül kell jönni. Nem azért, mert antiszociális vagyok, de egyedül sokkal jobban élvezhetjük a pihentető csendet és nyugalmat.
 
Fejünk előbb-utóbb belefárad a zajba, időnként pihentetni kell, fel kell frissülnie. Ezt azonban ne a városban, a nyüzsgésben tegyük, hanem olyan helyen, ahol megtapasztalhatjuk a teljes szabadság ízét. Ez az, ami itt megérinti az embert. A hely atmoszférája harmóniában van a természet csendjével, nyugalmával. Fejem felett sólymok köröznek, miközben zsákmányra vadásznak a havasi réteken. Múlt évben még csak egyet-kettőt lehetett látni, most már öt madár repked felettem. Berepülik a Szürke-hegytől a Kócs-hegységig terjedő területet, amely nagyjából 88 négyzetkilométer nagyságú. Sétálok a réteken, sáskák ugrálnak a lábam alatt, és figyelem, ahogy körülvesz a természet szépsége, melyet tovább növel a dombok és fák mögött mágikus fénnyel lenyugvó nap.
Ez maga a természet. Ember, maradj csendben, és hallgasd a csendet… …és megtudod, hogy nem vagy egyedül!
Forrás és fotók: http://legelli.blog.sme.sk











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...