2012. június 1., péntek

A Rejtett-völgy vízesései


A Rejtett-völgyben (Ťažká dolina) található Rejtett-tóból (Ťažké pleso) folyik ki a Rejtett-tavi-patak (Ťažký potok), amely kb. 30 m megtétele után a Rejtett-völgyi-vízesésen (Ťažký vodopád), a Tátra legmagasabb vízesésén keresztül zuhan le. A Rejtett-völgyi-vízesés letörése majdnem függőleges, magassága kb. 100 m. Mintegy 70 m-rel lejjebb, egy kevésbé meredek terepsávval elválasztva egy következő vízesés van, ennek magassága 15 m.
 
A méréseket a hegymászóknak íródott „A Tátra” című kalauz szerzője, Władysław Cywiński légnyomásmérővel végezte el, és kétszer ugyanazt az eredményt kapta. Az eredményeket megerősítették a Rejtett-völgyi-jégesésen télen jeget mászó vagy a völgyküszöbről ereszkedő mászók megfigyelései (1996/97 telén Paweł Lewandowski, Marek Soszka és Tadeusz Targalski csoportja ereszkedett erre; két 50 m-es ereszkedésre és néhány tíz méteres jeges lemenetre volt szükségük).
Egy terasszal följebb, a Fagyott-tavi-katlanban (Kotlina Zmrzlého plesa), 1760 méter tengerszint feletti magasságban található a Poduplaszki-Jeges-tó (Zmrzlé pleso, mérete 285x172 m; területe: 2,190 ha; mélysége: 9,9 m). Környéke alapvetően különbözik a Rejtett-tó környékétől. Az északról és délről a gleccserek és vizek által kicsiszolt falak majdnem közvetlenül a tóba szakadnak le. Délnyugatról, a Hunfalvy-hágó (Váha), a Tátra-csúcs (Vysoká) és a Róth Márton-csúcs (Ťažký štít) aljától egy törmelékfolyam vezet a tóba. A tóból északkelet felé egy patak folyik ki, amelyik lejjebb a 65 m magas Fagyott-tavi-vízesésen (Zmrzlý vodopád) keresztül halad át. A vízesés felső része rövid (kb. 5 m), középső része (kb. 20 m-es) két vízérből áll, amelyikből a helyrajzilag bal oldali a jelentősebb. Ez az ér egy kb. 10 m mély sziklakútba esik le, majd közvetlenül alatta egyesül a kevésbé meredek és kevesebb vizet szállító jobb oldali vízérrel. A sziklakút alatt a vízesés újra egy érben egyesül, e rész magassága kb. 40 m.
Az eddigi tátrai irodalom a Rejtett-völgy vízeséseit pontosan még nem írta le. Witold H. Paryski szerint a Fagyott-tavi-vízesés nem nagy; a Tátra legmagasabb vízeséséről – a Rejtett-völgyi-vízesésről pedig sokáig néma csend volt. Amikor végre ezt a vízesést megmérték, a felépítését teljesen hibásan lépcsőszerűnek határozták meg. Valószínűleg a jelzett utaktól való nagy távolság okozta ezt, hiszen messziről nézve mindkét vízesés eltűnik az őket körülölelő hegyóriások között. A Rejtett-völgy vízeséseinek helytelen leírása a hibák „nemzedékről nemzedékre” való átvitelének tipikus esete, az elődök felé irányuló túlzott bizalom megnyilvánulása.
Forrás: Władysław Cywiński: A Tátra; 6. kötet – Molnár (fordította: dr. Futó Endre)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...