Hasznos, de legfőképpen alkalmazható tanácsok arra az esetre, ha a túra körültekintő tervezése és megfelelő időpontban történő végrehajtása ellenére mégis egy lavina sodrásába kerülünk:
– Amíg lábon vagyunk, próbáljunk meg menekülni, oldalra kitérni a lavina sodrásából.
– Ha van légzsákunk, haladéktalanul nyissuk ki, ha van Avalung-unk (a hó alatti légzést elősegítő, a túlélés esélyét jelentősen megnövelő készülék), csutoráját vegyük a szánkba!
– Ha síelés közben sodor el bennünket a lavina, ne foglalkozzunk a sílécek, síbotok leoldásával (nincs rá időnk) – inkább meneküljünk! A lavinák többsége úgy áramlik, mint egy folyó: középen a leggyorsabb és a legmélyebb. A lécek és botok - ha rajtunk maradnak - sajnos horgonyként húznak minket a hótömeg aljára. Valószínűleg maga a lavina megszabadít bennünket a lécektől és botoktól, hacsak nem kötöztük őket magunkra.
– Maradjon rajtunk a hátizsák! Ezt régebben másképp gondolták, de az emberi testnél könnyebb fajsúlya miatt elősegíti, hogy a felszín közelében maradjunk.
– Ha már belekerültünk a sodrásba, próbáljunk úszó mozdulatokkal a széle felé evickélni, közben minél kevesebb havat nyelni és tüdőzni.
– Mindenképpen tegyük kezünket az arcunk elé még mielőtt megáll velünk a lavina! Ez döntő jelentőségű lehet!
– Ha tudunk mozdulni - szerencsénk van: a felszín közelében vagyunk, laza hó vesz körül bennünket.
– Ha nem bírunk mozdulni, ne erőltessük: a hó satuként szorít bennünket. Idejében arcunk elé rakott kezünkkel azonban kaparhatunk magunknak egy légüreget, mely túlélésünk záloga lehet! A felmérések szerint e nélkül átlag 4 percig bírja az áldozat.
– Ha kész a kis légző-üregünk, próbáljunk nyugodtan lélegezni, minél kevesebb energiát használni, bízni jeladónkban és társainkban. Kiabálni semmi értelme – semmit sem hallani belőle a felszínen!
Ajánlott irodalom:
Hegymászás télen
Forrás: www.adventure.mountex.hu
