Walenty
Gadowski atya a Mickiewicz-vízesésektől indult a Sas út nyomvonalának kijelölésére, ahonnan a
Wołoszyn-alatti tisztás (Polana pod Wołoszynem) felé vette az irányt. Néhány
órán belül társaival együtt elérte a tisztást, mindvégig teljes poggyászukkal a
hátukon. Eltartott egy ideig, amíg átfestette a Walery Eljasz Radzikowski által
korábban felfestett piros jelzéseket. A tisztáson egy újabb táblát helyeztek el
„Na Orlą Perć” (Sas útra) felirattal, majd megkezdődött a Wołoszyn felé vezető
emelkedő. Több
helyen ásásra is szükség volt, és az oszlopok beállítása is sok időt vett
igénybe. Gondot jelentettek a bukovinai gorálok is, mivel nem szívesen
töltötték a sziklás terepen az éjszakát, éjszakánként gyakran megszöktek. A számos
akadály ellenére két nap múlva Gadowski és társai elérték a Kereszt-nyerget
(Krzyżne). Ekkor azonban kénytelenek voltak abbahagyni a munkát. Egyrészt
határozottan romlottak az időjárási viszonyok, és a Gránát-csúcsok felé vezető
utat a csúszós sziklák miatt nem akarták kockáztatni, másrészt Gadowski
kifogyott a pénzből, ami miatt találkoznia kellett a Tátra Társaság
illetékeseivel (TT), hogy begyűjtse a támogatás további részleteit.
Nagy-Bükkvölgyi-torony
(Wielka Buczynowa Turnia)
Mintegy
fél hónappal később, 1903. augusztus 6-án tértek vissza a gerincre. Ezúttal
Gadowski a bukovinai gorálokon kívül több szepesi férfit is magával vitt. Az
első problémák a Bükk-völgyi-tornyok (Buczynowa Turnia) közelében jelentkeztek.
A pap eredetileg úgy tervezte, hogy a Kis-Bükkvölgyi-toronyból (Mała Buczynowa
Turnia) a Bükk-völgyi-csorbán (Buczynowa Przełęcz) keresztül a
Nagy-Bükkvölgyi-toronyig (Wielka Buczynowa Turnia), de a gorálok a nagy
kitettség miatt nem voltak hajlandók arra menni, így Gadowski kénytelen volt
módosítani a terveit. Az új út a Bükk-völgyi-vályú (Buczynowy Żleb) mellett vezetett,
az ambiciózus pap azonban nem mondott le arról, hogy a kijelölje a
Nagy-Bükkvölgyi-torony felé vezető utat. Amíg a gorálok tábort vertek, ő
festékkel a kezében egyedül felmászott a csúcsra, és kijelölte az ösvény egy
variánsát, amely a „nehezebb változat” kezdete lett.
Gadowski
atya és segítői
A
Bükk-völgyi-tornyok környékén a gorálok okozta probléma azonban csak az
előjátéka volt annak, ami egy nappal később történt. A szepesgyörkeieken
(Jurgow) azonban nem lehet meglepődni, hiszen Gadowskival együtt ezen a
szakaszon ők hajtották végre az első mászásokat. Az építkezés ezen szakaszának
döntő eseményei a Felső-Sas-csorba (Wyżnią Orlą Przełączką) alatt, a
Gránát-csorba (Granacka Przełęcz) felé vezető letörés közelében történtek. Itt
hangzottak el a bukowinai Józef Budz híres szavai, hogy nem megy tovább, „mert
összezavarodott a feje”. Elrendelték a Roztoka menedékházba való
visszavonulást.
