A zergék védelme a
Tátrában már több évtizedes múltra tekinthet vissza. Ezen állatok rendszeres és
szervezett védelme már a XIX. század közepén, a Magyarországi Kárpátegyesület megalapítása
előtt megkezdődött, majd 1873-tól már az egyesület foglalkozott azzal a
kérdéssel, hogy megmentse a tátrai zergepopulációt. Később a különböző
természetvédelmi szervezetek szakemberei, kutatói hallatták szavukat a zergék
védelmében, majd 1949-ben történt az első jelentős áttörés, amikor megalakult a
Tátrai Nemzeti Park.
A zergék létszáma az
elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. A legalacsonyabb egyedszámot a II.
világháborút követő években regisztráltak, amikor a tátrai zerge a kihalás szélére
került. 2000-től beszélhetünk arról, hogy a gyakorlatban is intenzíven védik a
Tátrában a zergéket, és ez jól tükröződik az évente elvégzett zergeszámlálás eredményeiben
is. Napjainkban a Tátra teljes területén évente két alkalommal végeznek
zergeszámlálást. A legutóbbi, 2016 őszén, a hegység szlovák és lengyel oldalán
együtt elvégzett számlálás adatain szerint a Tátra területén jelenleg 1367
zerge él. A zergék egyedszámának ingadozását a múltban több tényező kombinációja
befolyásolta. Ilyenek voltak pl. a vadászat, az orvvadászat, a ragadozók, a
betegségek, a látogatási szabályokat megsértő turisták, valamint a szélsőséges
időjárási körülmények.
A zergepopuláció védelme
érdekében 1969 és 1972 között a szakaemberek ún. tartalékállományt hoztak létre,
melynek során a Magas- és a Bélai-Tátrában csapdákkal befogott tátrai zergéket
telepítettek az Alacsony-Tátrába. Ez az endemikus faj fennmaradása érdekében
létrehozott állomány azonban ma már vészhelyzetben visszatelepítésre
alkalmatlan lenne, mivel új lakóhelyén keveredett az ugyancsak oda betelepített
alpesi zergékkel. Mivel mindannyiunk érdeke, hogy a tátrai zerge egyediségét a
maga tisztaságában megőrizzük, minden lehetséges intézkedést meg kell hozni és
be kell tartatni annak érdekében, hogy fenntartsuk a jelenlegi stabil
populációt.
A Tátrai Nemzeti Park
Igazgatósága (Správa TANAPu) 2016-ban látott hozzá a tátrai zergék védelme és
ellenőrzése céljából létrehozott önálló projekt megvalósításához. Ennek
keretébe sikeresen befogott, és a legújabb technológiával felszerelt telemetriás
nyomkövetővel látott el négy egyedet annak érdekében, hogy a műholdas
technológia segítségével nyomon kövessék a mozgásukat. A nyakörvet GPS és GSM
modullal, hőmérséklet érzékelővel, VHF jeladóval, valamint automatikus lekapcsolódási
mechanizmussal látták el. Meghibásodása esetén a nyakörv részét képező pamut
réteg – amely önmagában is szükséges a használathoz – az időjárási körülményeknek
köszönhetően szétesik, és a zerge elveszíti a gallért. A gallért működtető
energiaforrások várható élettartama – számos tényezőtől függően – kb. három év.
A projekt keretében a befogott zergéktől DNS mintákat vettek, és ezek elemzését
is elvégezték, valamint biotechnológiai módszerekkel paraziták jelenlétét is vizsgálták
az állatok ürülékében.
A tátrai
zergepopuláció kutatása során a korábbiakban főleg a székletükben talált
biológiai eredetű anyagok alapján kilenc nőstényt sikerült azonosítani, melyek
génjei a tátrai zergepopuláció alapját képezhették. A jelenlegi kutatás célja
genetikai szinten értékelni a Tátra jelenlegi zergeállományát. Ebből a célból a
Tátrában élő zergék genetikai adatait összehasonlítják az Európa más
hegységeiben élő zergék adataival. Sikerült azonosítani a tátrai zergék egy új
genetikai típusát (Tatra X), ezt azonban a génbankban még nem publikálták, a
vizsgálatok ugyanakkor azonban megerősítették a tátrai zergék egyedülállóságát.
A szakemberek szerint azonban folytatni kell a kutatásokat, és tovább kell
gyűjteni a mintákat az egyedszintű azonosítás érdekében. Ez a megközelítés
lehetővé teszi, hogy meg tudjuk állapítani pl. a családi, rokoni kapcsolatokat és
sok más paramétert. A tátrai zergékben előforduló, variábilis Y kromoszóma azonosítása
fontos információt nyújthat az állomány vérvonaláról egészen az alapítókig
visszamenőleg, ez pedig kellően kiegészítheti az őshonos alfajról alkotott
összképet. Az így kapott adatbázis a biológiai anyagokkal és a GPS nyomkövető
adataival együtt megfelelő alapot szolgáltat egy, a zergék nyomon követését
lehetővé tevő adatbázishoz, és a zergék további védelméhez.
![]()
![]()
![]()
![]()
