A ma is ismert tátrai vasútvonalakon kívül a hőskorban több,
különböző okokból (elsősorban pénzügyi források híján, más esetekben
környezetvédő szervezetek tiltakozása miatt) meg nem valósult terv és elképzelés
is napvilágot látott a Tátra vasútvonalakkal történő behálózása ügyében.
1895-ben Pfinn József vetette fel egy, a Tengerszem-csúcsra
vezető turista-vasút építésének a tervét. A terv szerint a Csorbai-tótól a
Békás-tavakig fogaskerekű vasút, míg innen a Hunfalvy-hágóig kötélpálya
vezetett volna. 1896-ban a tervek annyiban módosultak, hogy a Csorbai-tó alatti
csárdától a Menguszfalvi-völgyben haladva a Poprádi-tóig mint helyiérdekű vasút
épült volna meg. Innen fogaskerekűként ért volna fel a Békás-tavakhoz, és a
tavaktól 1200 m-re, 2200 m
magasságban ért volna véget. Innen kötélpályán tervezték a feljutást a
Hunfalvy-hágóra, amelyről gyalogosan kb. 30 perc alatt a Tengerszem-csúcsra
lehet jutni. A vasút vonalán 3 állomást terveztek: a Poprádi-tónál, a
Békás-tavaknál, valamint a Hunfalvy-hágón, ez utóbbit nagyszabású szállodával.
Az MKE reményei szerint 2-3 év alatt befejezték volna az építést. Az előkészítő
munkálatok azonban 1896 végén megtorpantak, s az idő múltával ez a talán kissé
korai terv szép lassan feledésbe merült.
1888-ban Róth Márton iglói gimnáziumi tanár, a tátrai
menedékházak és útépítések ügyének élharcosa vetette fel a Magas-Tátra egy
kilátócsúcsára építendő meteorológiai obszervatórium felépítésének tervét, s
ennek helyéül a Nagyszalóki-csúcsot javasolta. Az MKE által támogatott tervet
tudományos és idegenforgalmi célból is szükségesnek tartották, ezzel egyidőben
a csúcsra fogaskerekűt vagy drótkötélpályát, az építendő obszervatórium mellé
pedig menedékház felépítését tervezték. A későbbiekben aztán a Tarajkára vivő
siklóvasút meghosszabbításával együtt tervezték a felépítését, melynek anyagi
feltételeit részben közadakozásból kívánták megteremteni. 1906-ban a Magyar
Földrajzi Társaság már nevet is adott a majdani állomásnak (Bólyai obszervatórium).
1909-ben aztán Téry Ödön javaslatára a Gerlachfalvi-csúcsot jelölték meg lehetséges
helyszínként, amire a Felkai-völgyből sodronykötélpályán lehetett volna
feljutni. Mivel azonban a felépítése céljából indított gyűjtés csekély eredménnyel
zárult, az obszervatórium, s vele együtt a siklóvasút építésének terve lassacskán
elszunnyadt.
