A Tátra lengyel részén az összes menedékházba tehergépjárműveken, vagy pedig egyéb mechanikus eszközzel (pl. a Lengyel-Öt-tavi menedékházba drótkötélen) szállítják fel a menedékház életéhez szükséges alapanyagokat és felszerelési tárgyakat. Ugyanakkor a Tátra szlovák oldalán néhány menedékházhoz semmilyen, gépjárművel járható út nem vezet, így más választás nem lévén, emberi erővel kell megoldani az alapanyagok és felszerelések felszállítását. Az ezzel foglalkozó embereket magashegyi teherhordóknak, népszerű nevükön sherpáknak nevezzük.
A Zamkovszky-menedékház, a Téry-menedékház, a Hosszú-tavi menedékház, valamint a Hunfalvy-völgyi menedékház kizárólag a teherhordók által felvitt eszközöknek köszönhetően működhetnek. A hordárok a hátukon, egy különleges, favázas hordkeret segítségével viszik fel a menedékház működéséhez szükséges összes anyagot – mint pl. a üzemanyag, gázpalack, tűzifa és mások –, valamint az összes élelmiszert, melyet mi turisták ott elfogyaszthatunk, mit sem sejtve arról, azok hogyan jutnak fel oda.
Visszaútban pedig lehozzák a hulladékot és egyéb szemetet, melyet a hegyek lábánál ártalmatlanítanak. Ezért aztán ezeknél a menedékházaknál nincsenek elhelyezve hulladékgyűjtők, hiszen az azokban esetlegesen összegyűjtött hulladékot csak emberi erővel lehetne onnan leszállítani. Ez nem a menedékházak gondnokainak a rosszindulata miatt van így, csupán ésszerűségből, elvégre mindenkinek sokkal könnyebb a saját maga által termelt hulladékot levinni, mint ott fent összegyűjteni, és mással levitetni – hagyjuk tehát ezeket a nehéz munkát végző nőket és férfiakat a lefelé vezető úton egy kicsit fellélegezni.
Az átlagos teherhordók egy alkalommal 60-80 kg súlyú, különböző árukból álló terhet visznek fel a hátukon, melyet ők maguk, gondosan raknak egymásra a hordkereten, hogy azzal a lehető legkönnyebben tudjanak navigálni a sziklás terepen. Ezeknek az embereknek a munkája évszaktól független, ez alól egyedül a Hunfalvy-völgyi menedékház a kivétel, amely télen zárva tart.
Néhány menedékháznál – pl. a Hunfalvy-völgynél – próbálják arra ösztönözni a turistákat, hogy segítsenek a különböző anyagok feljuttatásában, melyet a Poprádi-tó melletti útelágazásnál tárolnak. Ez leginkább tüzelőanyag, vagy pedig gyűjtőcsomagolásban lerakott ásványvíz kapcsán jöhet szóba.
![]()
Mint minden foglalkozásnál, így ennél sincs hiány kemény fiúkban, akik szeretik kihozni magukból a maximumot. Ezért részükre minden évben megszervezik a „Sherpa rally” nevű versenyt, melyen a legjobb teherhordók versenyeznek egymással és az idővel. A verseny útvonala minden évben más és más menedékházhoz vezet, a kijelölt útvonalat a férfiaknak 60, a nőknek 20 kg-os teherrel a hátukon kell megtenni a lehető legrövidebb idő alatt. Vannak azonban olyanok, akik egyszerre akár 200 kg-nál nagyobb súlyt is felvittek már a hátukon. Ilyen ember pl. Laco Kulanga, a Kő-pataki menedékház jelenlegi gondnoka, aki a Zamkovszky-menedékházba egy alkalommal 207,5 kg-os súlyt vitt fel a hátán, a Téry-menedékházhoz pedig 151 kg. a rekordja.
Annak ellenére azonban, hogy a tátrai teherhordók valóban tapasztalt emberek, akik nem csak a saját munkájukat, de a hegyeket is ismerik, sokan közülük fiatal életüket adták a hegyekért. Ezeknek a teherhordóknak az emléktáblája a Poprádi-tó közelében található Szimbolikus temetőben található.
Ha valaki esetleg eddig még nem találkozott tátrai teherhordókkal, biztos lehet benne, hogy a Tátra turistaútjain előbb-utóbb találkozni fog velük.
Azok, akik jobban szeretnének belemélyedni ennek a kemény szakmának a múltjába, történelmébe, látogassanak el a Tarajka közelében található Rainer-kunyhóba, a Tátra szlovák oldalának legrégebben épült menedékházába, ahol a gondnok, Peter Petras berendezte a tátrai teherhordók múzeumát. A kis kunyhóban számos emléktáblát, különböző korokban használt hordkereteket, felszerelési tárgyakat láthatunk kiállítva, a gondnok pedig szívesen ad tájékoztatást a tátrai teherhordók múltjáról és mindennapjairól.
Ennek a hegymászó felszerelésekkel fűszerezett kiállításnak köszönhetően, egy pohár finom tea vagy forralt bor mellett ismerkedhetünk meg a teherhordók múltjával, majd találkozhatunk velük személyesen a Magas-Tátra egyes turistaútjain.
