A Tátra lengyel részén
az összes menedékházba tehergépjárműveken, vagy pedig egyéb mechanikus
eszközzel (pl. a Lengyel-Öt-tavi menedékházba drótkötélen) szállítják fel a
menedékház életéhez szükséges alapanyagokat és felszerelési tárgyakat.
Ugyanakkor a Tátra szlovák oldalán néhány menedékházhoz semmilyen, gépjárművel
járható út nem vezet, így más választás nem lévén, emberi erővel kell megoldani
az alapanyagok és felszerelések felszállítását. Az ezzel foglalkozó embereket
magashegyi teherhordóknak, népszerű nevükön sherpáknak nevezzük.
A
Zamkovszky-menedékház, a Téry-menedékház, a Hosszú-tavi menedékház, valamint a
Hunfalvy-völgyi menedékház kizárólag a teherhordók által felvitt eszközöknek
köszönhetően működhetnek. A hordárok a
hátukon, egy különleges, favázas hordkeret segítségével viszik fel a menedékház
működéséhez szükséges összes anyagot – mint pl. a üzemanyag, gázpalack, tűzifa
és mások –, valamint az összes élelmiszert, melyet mi turisták ott
elfogyaszthatunk, mit sem sejtve arról, azok hogyan jutnak fel oda.
Visszaútban
pedig lehozzák a hulladékot és egyéb szemetet, melyet a hegyek lábánál
ártalmatlanítanak. Ezért aztán ezeknél a menedékházaknál nincsenek elhelyezve
hulladékgyűjtők, hiszen az azokban esetlegesen összegyűjtött hulladékot csak
emberi erővel lehetne onnan leszállítani. Ez nem a menedékházak gondnokainak a
rosszindulata miatt van így, csupán ésszerűségből, elvégre mindenkinek sokkal
könnyebb a saját maga által termelt hulladékot levinni, mint ott fent
összegyűjteni, és mással levitetni – hagyjuk tehát ezeket a nehéz munkát végző
nőket és férfiakat a lefelé vezető úton egy kicsit fellélegezni.
Az átlagos teherhordók
egy alkalommal 60-80 kg
súlyú, különböző árukból álló terhet visznek fel a hátukon, melyet ők maguk,
gondosan raknak egymásra a hordkereten, hogy azzal a lehető legkönnyebben
tudjanak navigálni a sziklás terepen. Ezeknek az embereknek a munkája évszaktól
független, ez alól egyedül a Hunfalvy-völgyi menedékház a kivétel, amely télen
zárva tart.
Néhány menedékháznál –
pl. a Hunfalvy-völgynél – próbálják arra ösztönözni a turistákat, hogy
segítsenek a különböző anyagok feljuttatásában, melyet a Poprádi-tó melletti
útelágazásnál tárolnak. Ez leginkább tüzelőanyag, vagy pedig
gyűjtőcsomagolásban lerakott ásványvíz kapcsán jöhet szóba.
![]()
Mint minden
foglalkozásnál, így ennél sincs hiány kemény fiúkban, akik szeretik kihozni
magukból a maximumot. Ezért részükre minden évben megszervezik a „Sherpa rally”
nevű versenyt, melyen a legjobb teherhordók versenyeznek egymással és az
idővel. A verseny útvonala minden évben más és más menedékházhoz vezet, a
kijelölt útvonalat a férfiaknak 60,
a nőknek 20 kg-os teherrel a hátukon kell megtenni a
lehető legrövidebb idő alatt. Vannak azonban olyanok, akik egyszerre akár 200
kg-nál nagyobb súlyt is felvittek már a hátukon. Ilyen ember pl. Laco Kulanga,
a Kő-pataki menedékház jelenlegi gondnoka, aki a Zamkovszky-menedékházba egy
alkalommal 207,5 kg-os súlyt vitt fel a hátán, a Téry-menedékházhoz pedig 151 kg. a rekordja.
Annak ellenére
azonban, hogy a tátrai teherhordók valóban tapasztalt emberek, akik nem csak a
saját munkájukat, de a hegyeket is ismerik, sokan közülük fiatal életüket adták
a hegyekért. Ezeknek a teherhordóknak az emléktáblája a Poprádi-tó közelében
található Szimbolikus temetőben található.
Ha valaki esetleg
eddig még nem találkozott tátrai teherhordókkal, biztos lehet benne, hogy a
Tátra turistaútjain előbb-utóbb találkozni fog velük.
Azok, akik jobban
szeretnének belemélyedni ennek a kemény szakmának a múltjába, történelmébe,
látogassanak el a Tarajka közelében található Rainer-kunyhóba, a Tátra szlovák
oldalának legrégebben épült menedékházába, ahol a gondnok, Peter Petras
berendezte a tátrai teherhordók múzeumát. A kis kunyhóban számos emléktáblát,
különböző korokban használt hordkereteket, felszerelési tárgyakat láthatunk
kiállítva, a gondnok pedig szívesen ad tájékoztatást a tátrai teherhordók
múltjáról és mindennapjairól.
Ennek a hegymászó
felszerelésekkel fűszerezett kiállításnak köszönhetően, egy pohár finom tea
vagy forralt bor mellett ismerkedhetünk meg a teherhordók múltjával, majd
találkozhatunk velük személyesen a Magas-Tátra egyes turistaútjain.
