2012-ben
merült fel először a Magas-Tátra magashegyi környezetében egy modern via ferrata
kiépítésének ötlete. A tervek szerint azt a Kis-Nyereg-hágó (Sedlo Sedielko) és
a Vörös-torony-hágó között kellett volna megvalósítani, annak idején még a
térképre is felkerült, de végül ott is maradt.
Azóta
többé-kevésbé sikertelen próbálkozások történtek, míg végül 2021 augusztusában
valóban elkészült az első tátrai via ferrata – a Vörös-torony-hágóban, a meglévő
láncokkal párhuzamosan. A terepen történő munkálatok június végén kezdődtek, a hivatalos
megnyitóra 2021. augusztus 19-én, csütörtökön délben került sor. A via ferrata
a „Hegyek határok nélkül – a túraútvonal-hálózat integrálása a határokon
átnyúló turisztikai termékekbe” projekt keretében épült. A Vörös-torony-háfóba vezető
új klettersteig egyirányú, a Kis-Tarpataki-völgyből a hágóba vezető láncoktól
jobbra vezet. Teljes hossza 430 méter, az építők ajánlják (de nem teszik kötelezővé)
a ferrata szett használatát.
Pénteken
Felsőtátrafüreden (Horný Smokovec) a projekt befejezése alkalmából konferenciát
rendeztek, de még ez az esemény sem szolgált elegendő információval és fotóval.
Ha többet akartunk tudni, akkor el kellett menni és saját szemünkkel kellett
megnézni ezt az új vasalt utat.
Vasárnap
reggel jó idő ígérkezett, ezért kora reggeli indulást tervezünk, hogy
elkerüljük a forgalmi dugókat és a zivatarokat. Fél hétkor leparkoltuk a
kerékpárokat a Tarajkán (Hrebienok), és élveztük a napfelkeltét. A kiadós
reggelinek köszönhetően megállás nélkül gyalogoltunk a Téry menedékházig (Téryho
chata), ahová fél kilenc előtt érkeztünk meg. Messze nem voltunk egyedül a
völgyben. Kellemesen meglepődtem azokon a túrázókon, akik ilyen korán kezdik a
túrát. Csak a menedékház után derül ki, hogy szinte mindenki hegyi vezetővel
van vagy hegymászó, és a legtöbben a Jég-völgyi-csúcsra (Ľadový štít) mennek.
Szóval csak mi mentünk a Vörös-torony-hágó felé, torlódás inkább csak a Jég-völgyi-csúcs
gerincén alakult ki.
Lelkesen
kerestük a ferratát, de az nem nagyon feltűnő. A drótkötelet szinte csak a beszállásnál
vesszük észre, ma még hiányoznak a ferratához iránytó, ígért jelzőtáblák és
jelzések. A beszállás közvetlenül a láncok mellett, a sárga jelzésnél van.Lelkiismeretesen
felkészültünk, felvesszük a beülőt, elővesszük a ferrata felszerelésünket és
felvesszük a sisakot, csak a kesztyű hiányzik. Talán a via ferratáknak is köszönhetően
a szlovák turisták körében lassan a tátrai túrafelszerelés természetes részévé
válik a sisak, ahogyan azt egyre több lengyel turistánál is látható. Ennek az
ilyen törmelékes lejtőkön, sziklafalakon minden bizonnyal létjogosultsága van.
Már a
beöltözéskor világossá válik számunkra, hogy a Vörös-torony-hágón történő
átkelés a via ferratán a megszokottnál több időt vesz igénybe – köszönhetően a ferrata
szettel való közlekedésnek és a gyakori karabiner kattogásnak. Elég sok vas van
az útban – szinte csak lépcsőfokok vannak. A ferrata kötél a klasszikus tátrai
láncokkal ellentétben feszes és erős, én személy szerint nagyobb biztonságban
érzem magam rajta.
Az útvonal
talán egy kicsit szellősebb, mint a láncokon, tömör sziklán és itt-ott füvön vezet.
Néhány helyen úgy éreztem, hogy nagyon közel vagyunk az eredeti láncokhoz, de
nem éreztük, hogy a kövekkel veszélyeztetnénk az ösvényt. Kivéve talán a legmagasabb
ponton. Kellemes meglepetés, hogy kb. 10 méter szinttel a Vörös-torony-hágó fölé
jutunk, ahol van hely a pihenésre, amit természetesen kihasználtunk. Lefelé, a
Nagy-Tarpataki-völgybe (Veľká Studená dolina) is biztosított út vezet. Ez a
rész teljes mértékben érzékelteti azokat a kétségeket, melyek között a ferrata
épült. Az egyértelműen egyirányúnak (a Kis-Tarpataki-völgyből a Vörös-torony-hágó
irányába) szánt emelkedéshez képest itt nem vagyunk biztosak az építtető
szándékában – hogy szintén egyirányú-e, és hogy ereszkedésre vagy feljutásra is
szolgál-e. Valójában ez egy nagy törmelékvályú, és az új út utolsó biztosító
pontja pontosan fölötte, viszonylag szilárd sziklában található. Néhány túrázó,
aki a hágó túloldaláról jött, ki is használta ezt, hogy felmásszon a Vörös-torony-hágóba.
Itt levettünk
a felszerelésünket, és továbbindultunk a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata)
felé. Megcsodáltuk a Vörös-torony (Široká veža) és a Varangyos-tavi-csúcs
(Javorový štít) falán mászó sziklamászókat. Kötelező megálló a menedékháznál,
és hamarosan visszaértünk a Tarajkára, ahol alig vártuk, hogy letekerjünk a
bringákkal.
Értékelésünk
Milyen
benyomásaink vannak az első magashegyi terepen megtett via ferrata túránkról? A
Kis-Tarpataki-völgyből a Vörös-torony-hágóba kiépítettek egy harmadik útvonalat,
ami elég érdekes fejlemény a néhány évvel ezelőtti egyirányúsághoz képest. Számomra
az a kérdés, hogy ez megjelenik-e majd a térképeken, és ha igen, hogyan, mivel
szinte teljesen megegyezik a meglévő nyomvonallal. Úgy tűnik, tervezik, hogy a
Téry menedékházban is lehet majd kölcsönözni ferrata szettet, de a legközelebbi
kölcsönző egyelőre Ótátrafüreden (Starý Smokovec) van.
A ferrata
fix drótkötele kellemesebben kezelhető, mint a klasszikus tátrai láncok.
Személy szerint azt mondanám, hogy a ferrata mászása egyszerűbb és
biztonságosabb. Nem vagyunk tapasztalt ferratások, és nem tudjuk megítélni a
nehézséget, de a megnyitón elhangzottak szerint ez egy „A”, talán „B” nehézségű
lehet. Majd meglátjuk a hivatalos tájékoztató táblákon.
Körülbelül
fél órába telt, amíg megmásztuk a vasalt utat, a felszerelés fel- és
levételével együtt. A hosszú megközelítés és visszatérés miatt azonban ez egy
egész napos túra. Mindenképpen javasoljuk, hogy aki szeretné használni ezt az
utat, hozzon magával ferrata felszerelést és védősisakot, bár véleményem
szerint a ferrata szett bármelyik via ferratán szükségtelenül hamis
biztonságérzetet ad. Megtart, ha leesel, de nem akadályozza meg, hogy kirepülj
a falból. Ha pedig mélyen a kötél alá kerülsz, ami különösen a nehezebb
ferratáknál fordul elő, akkor tudnod kell pruszikolni, hogy vissza tudj mászni,
vagy valakinek fel kell húznia téged egy kötéllel.
Talán azok a lengyelek, akikkel találkoztunk, fogalmazták meg legjobban. „Végre
valami új”.
Tények
a Vörös-torony-hágóról:- A Vörös-torony-hágó
kétirányú túraútvonal, amely a Kis-Tarpataki-völgyből (a Téry menedékháztól) a
Nagy-Tarpataki-völgybe (a Hosszú-tavi menedékházhoz) vezet.
- Ezt
a hágótúrát tartják a Tátra szlovák oldalának technikailag és kondicionálisan
legnehezebb túrájának.
- A Vörös-torony-hágóba
vezető útvonal a Kis-Tarpataki-völgy oldalán meglévő kitettsége miatt a
párhuzamos láncos útvonal kiépítéséig hosszú ideig egyirányú volt. A Téry menedékházból
érkezve a jobb oldali láncos útvonalat használják felfelé, a bal oldali pedig
lefelé.
- Ezekhez
az útvonalakhoz mostantól egy új útvonal – via ferrata – csatlakozik, amely a
meglévő láncoktól jobbra található. Ez az útvonal egyirányú!
- Az
építők eredetileg „C” nehézségű ferrátát terveztek, de végül „A” nehézségű
ferráta készült – ez a legkönnyebb a hat fokozatú, Schall-féle nehézségi
skálán, amelyet leggyakrabban használnak a ferráták értékelésére.
