2021. április 28., szerda

Ezen a télen 40 olyan lavina volt Szlovákiában, amely embereket is érintett

Szlovákia legtöbb nemzeti parkjában véget ért az idei síalpinista szezon, már csak az Alacsony-Tátrában lehet síelni, ahol a látogatási szabályok április végéig engedélyezik ezt a sporttevékenységet. Továbbra is lehet sílécen mozogni a Kis-Fátra túraútvonalain, itt azonban nincs hivatalosan kijelölt síalpinista terület. A hiking.sk oldal a téli szezonról, azon belül is a lavinákról kérdezte Pavel Krajčít, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) Lavinamegelőzési Központja munkatársát. Természetesen ez még csak egy előzetes értékelés, mivel a hegyekben még mindig van hó.
Milyen volt a tél a hó és a síalpinizmus szempontjából?
A szezon kezdete átlag alatti volt, decemberben szinte lehetetlen volt síelni. A hegyekben összességében szinte nem esett hó. December végén megváltozott a helyzet, és havazni kezdett. Délről érkezett a havazás, az Alacsony-Tátrában pl. két nap alatt 50-80 cm hó esett, de a Nagy-Fátrában is sok hó hullott.
Azóta az összes hegységben fokozatosan növekedett a hóréteg, az egész szezont nézve leginkább az Alacsony-Tátrában. Ez csak április közepén változott meg, amikor a Magas- és a Liptói-Tátra északi oldalának középső és a magasabban fekvő területein van a legtöbb hó.
A szezon pontos adatait még nem dolgoztuk fel, mert ezt csak a napi lavinaveszélyről kiadott jelentések beszüntetését követően, többnyire május elején tesszük meg. Szubjektíven azt mondanám, hogy az Alacsony-Tátra és a Nagy-Fátra szezonja valamivel átlagon felüli volt. A Liptói-Tátrában – ahogy másutt is – kezdetben jelentősen átlag alatti volt, de fokozatosan javult. A Magas-Tátrában főleg az alacsonyabban fekvő területeken és a völgyekben 1500 m magasságig hiányzott a hó.

A különböző hegységek népszerű síterepein hasonló vagy egymástól eltérő volt a hóhelyzet?
A hegységek között a teljes szezonban jelentős különbségek vannak. A Nagy-Fátrában és az Alacsony-Tátrában a legtöbb havat pl. a déli áramlás hozza, ahogy ez a szezon kezdetén is történt. A Liptói-Tátrában és a Kis-Fátrában az északnyugati áramlás a jellemző, a Magas- és Liptói-Tátrában pedig az északi áramlásnak köszönhetően hullik a legtöbb hó. A hegyeken belül is vannak különbségek, eltérőek a körülmények pl. egy hegylánc déli és északi oldalán, de vannak különbségek a keleti és a nyugati rész között is. Csorbatón pl. gyakran más a helyzet, mint Tátralomnicon.
 
Mi volt a tipikus lavina probléma ebben a szezonban?
Szlovákiában lavinaszempontból a leggyakoribb a probléma a szél által összefújt hó, ebben a szezonban is voltak olyan időszakok is, amikor tartósan vékony volt a hóréteg. Amikor viszont melegszik az idő, gyakori probléma a nedves hó.
 
Kívülállóként úgy tűnt, hogy ebben az évadban legtöbbször kettesfokozatú lavinaveszély volt hirdetve, ezzel együtt viszont meglehetősen sok lavina indult el. Így van?
A téli szezon kb. 50 %-ában általában kettesfokozatú, azaz enyhe lavinaveszély fordul elő, ami más országikhoz hasonlóan a leggyakoribb. Ez megfelel a nemzetközi normáknak is, amelyek szerint a balesetek körülbelül 30 %-a kettesfokozatú lavinaveszély idején történik.
Szlovákiában a kettes fokozatot bizonyos mértékig alábecsülik, azt azonban nehéz megmondani, hogy miért. A lavinaveszély mértéke számos tényezőtől függ, elsősorban a lavina elindulásának valószínűségétől, a veszélyes lejtők méretétől és a várható lavina nagyságától.
Kettesfokozatú lavinaveszély esetén kis és közepes lavinák indulhatnak el, de ezek is magukkal ránthatják és megsebesíthetik az embert. A szezon elején pl. még egyes fokozatnál is történt lavinabaleset. Néhányan síelni indultak az Alacsony-Tátrában található Lukó-katlanba, ahol szinte nem volt hó, mindenfelé turisták járkáltak. Ennek ellenére egy nagyon specifikus, nagyon meredek lejtőn a szél összefújt egy hódeszkát, mely az ott járó síalpinisták mozgása következtében elindult, és egyikük könnyebb sérüléseket szenvedett, mivel a lavina átsodorta egy sziklapárkányon.
 
Hány olyan lavina volt, amely embereket is érintett, és ezek közül mennyi végződött halálosan?
Ebben a szezonban eddig mintegy 40 olyan lavinát rögzítettünk, amely embereket is érintett. Gyakran előfordul, hogy az emberek lavinát indítanak el, amelyből sikerül kiszabadulniuk anélkül, hogy elsöpörné őket. A statisztikák azonban még nem teljesek, mivel az évad még mindig tart.
Szerencsére csak egy halálos végű lavinabaleset volt, a Konrád-púp alatt, ahol két ember meghalt. Ebben a szezonban is volt azonban több olyan baleset, ahol az elsodortak súlyosabb sérüléseket szenvedtek. Minden ilyen balesetet leírtunk a blogunkban.
 
Az a benyomásom, hogy sok lavina volt, de kevés baleset, így van?
A korábbiakhoz képest mi is és a közvélemény is több lavináról szerzünk tudomást. Az emberek az instagramon és a facebookon keresztül is értesítenek minket lavinákról, utóbbi közösségi oldalon különböző csoportok vannak. Néhány lavinabaleset során viszont csak a körülmények szerencsés alakulásának köszönhető, hogy a résztvevők túlélték azt.
 
Több vagy kevesebb ember gyakorolta a síalpinizmust, mint a korábbi években?
Véleményem szerint valószínűleg többen voltak a terepen, de erről nincsenek adataink. Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš) környékén sokan azért kezdtek sílécen túrázni, mert a felvonók nem közlekedtek. Ezek az új síalpinisták azonban többnyire olyan bevált helységekre jártak, mint Chopok és környéke vagy a Zsári-völgy (Žiarská dolina). Tudom azonban, hogy sokan jártak a Lomnici-nyeregben (Lomnické sedlo) is. A járások közötti közlekedés felfüggesztése után viszont lényegesen kevesebb turista volt a hegyekben.
 
A kisebb számú halálos baleset oka lehet az is, hogy a hegyekben inkább helyiek mozogtak?
Nehéz megmondani, mert a helyiek között is vannak extrém jó síelők, de tapasztalatlanok is. Inkább azt mondanám, hogy általánosságban van probléma a tapasztalattal, mindegy, hogy belföldi vagy külföldi turistáról beszélünk. Látni lehet, hogy az emberek hogy síelnek, egyenesen felfelé, cikcakk nélkül, logikátlanul választják meg az útvonalat. Sokan még az időjárás-előrejelzést sem nézik, akkor hogy várhatjuk el tőlük, hogy megértsék a lavina előrejelzést. Másrészt nagyon sok embert elismerés illet, mert lavina tanfolyamokra járnak, érdeklődnek, információkat küldenek nekünk. Nagyon hasznos számunkra, ha tudomást szerzünk a lecsúszott lavinákról, ez kiváló visszajelzés számunkra.
Azt is észleltük, hogy a síalpinisták egyre több hóstabilitás vizsgálatot végeznek. Ez dicséretes. A probléma az, hogy a teszt csak egy pontról és mellette néhány méterről ad információt, a lejtő stabilitása teljesen más lehet. Minden tőlünk, de a terepről származó információt is csak a puzzle részeként szabad figyelembe venni. A hegyek önmagukban veszélyesek, ahol a legtapasztaltabbakat is érheti szerencsétlenség még úgy is, hogy közben betartják a biztonsági intézkedéseket.
 
Történt valami szokatlan ebben a szezonban?
Nem közlekedtek a felvonók, ez elég jelentős különbség a múlthoz képest, de nehéz megmondani, hogy több vagy kevesebb baleset történt-e. Mindenesetre ez új helyzet volt számunkra, de az egész hegyi mentőszolgálat számára is.
Forrás és fotó: https://hiking.dennikn.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...