Milyen gyakran visz
árut a menedékházba?
- Amikor elkezdtem
dolgozni, hetente négyszer mentem fel, az elmúlt hónapban csak hetente egyszer
voltam fent. Ez elsősorban attól függ, mennyi időm van.
Önnek személy szerint
melyik menedékházba a legnehezebb felvinni az árut?
- Valószínűleg a
Hunfalvy-völgyibe. Sehol máshol nincs annyi lánc, létra, nincsenek ilyen, a
teherhordókra veszélyes lejtők. Nem tudtam megszokni ezt az útvonalat. Ezzel
szemben jól ismerem a Hosszú-tavi mház útját, melyet sokszor bejártam. Nyáron,
télen, esőben és hóban rendszeresen járok oda. Amikor új, friss hó borítja az
utat, sítalpon megyek.
Sok hulladékot hoz le a
menedékházból?- Igen, sok hulladékot
le kell hozni, sok minden összegyűlik a házban még úgy is, hogy nincsenek
kukák. Az étel általában műanyag dobozokban és zacskókban érkezik, ezeket
miután kiürültek, le kell vinni onnan. Az üvegpalackokat pl. összetörik, hogy minél
kisebb helyet foglaljanak el, az üvegtörmeléket pedig a kis káposztás vödörbe
pakolják.
Mikor volt fent utoljára?
- Körülbelül két hete.
Az ünnepek alatt is szívesen felmegyek (a beszélgetés december 25-én jelent meg
– a szerk.), attól függően, hogy szükség lesz-e rá.
Lesz ott valaki az
ünnepek alatt?
- Igen. A Téry, a
Hosszú-tavi és a Zamkovszky menedékház egész évben nyitva van, éjszaka
elsősorban biztonsági szempontból. Ha valaki eltéved a hegyekben, a háznak
nyitva kell lennie.
Mi volt a legkésőbbi
időpont, amikor elindultál felfelé?
- Télen legkésőbb 10
óra körül elindulok. Az elmúlt három héten minden szombaton dolgoztam, és mindig
sötétedés után értem vissza.
Mennyi ideig tartott
felérni?
- Ez a heti
edzéstervemen múlik. November utolsó szombatján 3 óra 15 perc alatt értem fel
55 kilóval (turista tempóban a Hosszú-tavi mház kb. 2 óra 45 perc - a szerk.
megj.). Egy hét múlva 53 kilóval 4 és fél órán át tartott az út, majdnem 1 óra
15 perccel tovább. Amikor utoljára mentem fel, az 3 és fél órába telt. Ez
mindig az időjárástól, a széltől, a hótól és különösen attól függ, hogy
mennyire vagyok fáradt. Amikor egész héten kétfázisú edzésem van, és szombaton
viszek árut, akkor kevesebbet vállalok. Nyáron, amikor siettem, 52 kilóval kb.
2 óra 15 perc volt a legrövidebb idő, ami alatt felértem. Télen ugyanilyen
súllyal ez csaknem 6 órába telt erős szélben. Ez volt a leghosszabb
szállításom.
Rossz idő volt?
- Decemberben volt.
Aztán a friss hó a térdemig ért. Olyan sok hó volt, hogy át kell túrni magunkat
rajta. Akkor ketten mentünk, és amikor fújt a szél, térdre kényszerített minket
a hóban. Tíz-tizenöt másodpercig vártunk térdelve, amíg a széllökés megszűnt.
Aztán felálltunk, és 10-15 métert gyalogoltunk, amikor megint fújni kezdett a
szél. Így mentünk kb. egy kilométert.
Nem bánták meg, hogy
elindultak felfelé?
- Természetesen
megbántuk, főleg a felfelé utat. De amikor lejössz, rájössz, hogy nagy élmény
volt.
Nem veszélyes ez? Nem
féltek?
- De, ez veszélyes. A
bérlők rossz időben nem is engednek minket elindulni. De mi, tapasztaltabbak,
még ilyen időben is meg akarjuk próbálni. Vagy amikor eltervezzük, hogy
megyünk, az időjárás már nem érdekli az embert. Ahogy mondtam, sokszor jártam
ott. Bár néha veszélyes.
Ilyen feltételek
mellett önmagától is elindulna?
- Valószínűleg igen.
Amikor van kedvem és időm dolgozni, megyek. Kedvezőtlen körülmények között,
erős szél vagy eső esetén az árut általában alacsonyabbra pakoljuk, hogy a
súlypont ne legyen olyan magasan. Ismerek egy teherhordót, akinek a hordkeretén
az áru a feje tetején vagy a feje fölött kezdődött. Olyan magasan volt a
súlypontja, hogy azóta sem láttam senkit, aki olyan magasra pakolta volna az
árut. Ha belekap a szél, feldönti. De amikor alacsonyabbra pakolom az árut,
jobb a súlypontom és erősebb vagyok. A teherhordó megpróbál alkalmazkodni a
körülményekhez, amikor pl. több a hó, kisebb súlyt viszünk, hogy ne döntsön le.
Történt veled olyan,
hogy egyedül indultál el felfelé, és útközben elromlott az idő?
- Az
időjárás-előrejelzések a hegyekben meglehetősen pontosak, de nem mindig lehet ezek
alapján tervezni. Az egyetlen, ami néha meglepetést okoz, a nyári zápor,
különösen a Nagy-Tarpataki-völgyben (Veľká Studená dolina), ahol a Hosszú-tavi
mh található. Gyanítom, hogy éves viszonylatban itt esik a legtöbb csapadék
egész Szlovákiában. Régebben legalábbis így volt. A nyár folyamán velem is megtörtént,
hogy bőrig áztam ott. Hatalmas tízperces zápor jött, ami teljesen eláztatott.
Ezt követően előbújt a nap, megszárított, majd ez még kétszer megismétlődött. Azt
sem tudom, honnan jött a felhőszakadás. Néha olyankor is meglep egy-egy széllökés,
amikor nem jeleznek előre szelet.
Gyakrabban megy egyedül,
vagy inkább párban járnak?
- Rendszerint egy
barátommal mentem, de ő alkalmazottként a menedékházban kezdett dolgozni. Ezután
gyakran mentem egyedül. Mostanában a barátnőmmel szoktam menni.
Ő is visz valamit?
- Persze. Tíz vagy 15 kg-ot
pakolok a hátizsákjába, és ő is jön velem. Ha keveset pakolok neki, akkor
sokáig vár rám.
Mit vittél fel legutóbb,
amikor felmentél?
- Két gázpalackot.
Mit viszel
leggyakrabban?
- Különösen élelmiszert.
Nyáron pl. pékárut 2-3 naponta. Kenyeret, húst, zöldséget és gyümölcsöt viszek.
Derelyére és fagyasztott gőzgombócra is szükség van. Ha pl. pékáru vagy hentesáru
jön, azt azonnal fel kell vinni. Hordós sört is szállítok, de többnyire
élelmiszereket.
Az árut valamiféle raktárból
veszi át?
- Igen. Minden menedékháznak,
azaz a Térynek, a Zamkovszkynak és a Hosszú-tavinak is saját raktára van a
Tarajkán (Hrebienok), ahová a hét folyamán autóval viszik fel az árut. Aztán a
menedékházig a teherhordók felelősek az áruért. Amikor fel kell vinni valamit, a
bérlő megkeresi a teherhordókat. Nyáron a húsnak pl. azonnal fel kell jutnia a
menedékházba. A teherhordó hűtődobozokba rakja, amelyek valamennyire megtartják
a hőmérsékletet, és elindul felfelé.
Mindenért maga felel?
- Igen. A második
dolog az, hogy abban az állapotban kell felvinni, ahogy felpakoltam. A probléma
pl. a tejjel vagy a tojással van. Néha egy-két tojás megreped, mert véletlenül
hozzáütődik a sziklához. Ha az áru leesik, mind összetörik.
A nyári főszezonban milyen
gyakran szállítanak a menedékházba?
- Minden nap. Néha
előfordul, hogy öt vagy hat teherhordó is fent van a házban. Minden háznak
megvannak a saját beszállítói. Nagykereskedelmi raktárak vagy helyi gyártók. Ha
egy teherautó 300-400 kg. árut hoz egy raktárból, azt azonnal fel kell vinni. Ilyenkor
akár hat emberre is szükség lehet.
Télen vagy nyáron
szeret inkább dolgozni?
- Nincs kedveltebb
időszakom, véleményem szerint azonban télen szebb a Tátra, mint nyáron. Ráadásul
olyankor kevesebb az ember. Bár az elmúlt három évben a síalpinizmus robbanásszerű
elterjedésének köszönhetően már nem ez volt a helyzet. A téli és a nyári szezon
lassan kiegyenlítődik, de a tél még mindig nem olyan, mint a nyári. Emlékszem a
Hosszú-tavi mház korábbi bérlőjére, Edo Záhorra, akkoriban télen örültünk,
amikor heti két szállítás volt. Az emberek télen egyáltalán nem túráztak. Most
annyi síalpinista van, hogy a turisták száma, akik egy szép napsütéses napon
ellátogatnak a házba, körülbelül megegyezik a néhány évvel ezelőtt egész hetes
forgalommal.
Hogyan készülsz fel a
teherhordásra, vannak-e rituáléid?
- Semmi. Reggel
felkelek és elindulok. Egyesek számára a teherhordás egész napos elfoglaltságot
jelent, de nekem minden nap van két-három más feladatom is, melyeket el kell
végezni. Sportosan csinálom. Figyelem mennyi idő alatt érek fel, hány kilót
viszek. Kicsit másképp csinálom, mint a többiek. Mások a nyugalmat keresik, nem
rohannak. Én ezt mindig sportnak tartottam, hogy jó formában tartsam magam.
Milyen gyakran pihen
egy út során?
- 25 rövid pihenőt
tartok, főleg a vállaim miatt. A lábaimmal vagy a légzésemmel nincs gondom. A hordkeretet
egy sziklára teszem, és tartok 20-30 másodperces szünetet. Veszek egy nagy levegőt
és megyek tovább. Inkább több rövid szünetet tartok, mint öt-tíz percig egy
helyben üljek.
Amikor egyedül megy, hallgat
zenét felfelé menet?
- Nyáron mindig zenét
hallgatok, télen nem. A Tarajkától a Nagy-Tarpataki-völgybe vezető elágazásig
nagyon sok ember jár a Felső turistaúton (Magistrále), és szinte mindig feltesznek
néhány kérdést. Mindenki kérdez valamit, vagy lefényképez. Ez általában nem zavar,
de amikor valami ostobaságot kérdeznek, az igen. Legtöbbször azt kérdezik, hogy
tele van-e a doboz vagy üres, hány kilót viszek. Amikor egymás után jönnek ezek
a kérdések, az előbb-utóbb az ember idegeire megy. Inkább zenét hallgatva haladok,
és figyelmen kívül hagyom a környezetet.
Hogyan reagál az
emberekre?
- Az embert elégedettséggel
tölti el, ha megdicsérik. A Felső turistaúton nem nagyon beszélek, de amikor a
házhoz közeledve találkozok valakivel, ahol csak ketten vagyunk, és azt mondják
le a kalappal, el sem tudnak képzelni ilyesmit. Amikor azonban menet közben kérnek
tőled valamit, az megzavarja a légzés ritmusát. Vigyázni kell a lábunkra, nehogy
véletlenül megbotoljunk egy sziklában. Amikor valakivel beszélget, a
koncentráció nem 100 %-os, és amikor 60-70 kg súly van a hátadon, elég egy kis
habozás, és máris eleshetsz. Inkább olyankor beszélgetek, amikor ülök.
Melyik kérdés a legidegesítőbb?
- Az emberek akkor
beszélnek leggyakrabban, amikor söröshordót szállítok. Megkérdezik, hogy üres a
hordó vagy tele van? Miért vinnék egy üres hordót a menedékházba? Néhányan ezt
valóban komolyan gondolják.
Azt is kérdezik, hogy
naponta hányszor megyek fel. Amikor egy turista három-négy órán alatt érkezik
meg terhelés nélkül a házhoz, és nagyjából hasonló idő alatt megy le, ami
összesen nyolc óra, akkor nem értem, miért kérdezi valaki, hogy hányszor megyek
fel. Ismerek azonban egy srácot, aki számomra Viktor Beránekkel együtt (aki a
Hunfalvy-völgyi mh bérlője – a szerk.) a nagybetűs Teherhordó. Ő 24 óra alatt háromszor
100 kg-ot vitt fel a Hunfalvy-völgyi menedékházba. El sem tudom képzelni, hogy
háromszor könnyedén fel-le menjek oda, még terhelés nélkül sem.
Növekszik-e a
hétköznapi turisták száma a Tátrában?
- A Hosszú-tavi
menedékház mindig is kevésbé látogatott menedékház volt a Hunfalvy-völgyi vagy
a Zöld-tavi menedékházhoz képest. A Hosszú-tavihoz hasonlóan igényes túra vezet
a Téry menedékházhoz is. Ugyanaz a táj, csak egy völggyel keletre. De a Téry menedékház
felé útközben ott van a Zamkovszky menedékház is. Nagyon sok turista felmegy
odáig, iszik, eszik és továbbmegy. A Hosszú-tavi menedékházban 30 %-al kevesebb
ember érkezik, mint a Térybe. A számuk azonban minden évben növekszik.
Különösen sok turista volt három évvel ezelőtt, amikor robbantásokat hajtottak
végre a tengerparti üdülőhelyeken. Akkoriban több szlovák turista is volt, mert
a Tátrában a legtöbb turista cseh és lengyel. Ez azonban lassan kiegyenlítődik,
egyre több a szlovák turista.
Ismert, hogy a
teherhordók elsősorban nem a fizetésért vállalják ezt a nehéz munkát. Mennyit
keres jelenleg egy teherhordó?
- A Hosszú-tavi
menedékháznál kg-onként 80 cent a fizetség, ez azonban minden menedékházban más
és más. A Zamkovszkyban pl. alacsonyabb a kilogrammonkénti ár, mert az a
Hosszú-tavi menedékház útjának harmada. A Zamkovszkyba néha naponta háromszor
vittünk árut. A legtöbb teherhordó azért csinálja, mert élvezi ezt a munkát,
ezt az életet. Nem lehet belőle megélni, ez nem hivatalos munkahely. Ha télen
dolgozol, és lebetegszel, akkor mi van? Nincs felvitt súlyod, nincs pénzed.
Pavel Barabášnak a
teherhordókról készített dokumentumfilmje is azt mutatja, hogy 300
jelentkezőből kb. egy alkalmas teherhordónak, és azok hagyják itt elsőként ezt
a munkát, akik csupán pénzkereseti lehetőségnek tekintik. A többieknek, akik
kitartanak, más motívumaik vannak. Téged mi motivál?
- Csorbai vagyok, itt
van a Tátra az orrom előtt. Gyakran jártam a hegyekbe és megszerettem őket. A
kezdetekben nem szerettem a teherhordást, mivel ez az edzés része volt, és
igyekeztünk minél előbb eljutni a célba. A testünk nem volt ehhez hozzászokva.
Azonban minél idősebb az ember, annál jobban megismeri a teherhordás varázsát. Nyugalom
van, van időm magamra gondolni, kikapcsolni a telefont, elszakadni a gondoktól.
Még ha a test túlterhelt is, a gondolataid minden bizonnyal megpihennek.
Alapvetően az egyetlen
magashegység, ahol a teherhordó szakma fennmaradt, a szlovák hegyek. Szerinted
mi az oka annak, hogy ezt Szlovákiában még a mai napig életben tartják?
- Szerintem pusztán
gazdasági szempontból. Szlovákiában nem tudják befejezni a Kassát Pozsonnyal
összekötő autópályát, és ha ez nem lenne elég, szinte minden dombra felvonót
építenének, amivel bárki felmehet a domb tetejére. A Szoliszkó menedékházhoz
pl. mindent felvonóval visznek fel a Csorbai-tótól, de van ott egy sípálya is.
Ha a Hosszú-tavi vagy a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz is lenne felvonó, akkor nem
lenne szükség teherhordókra. A Zöld-tavi menedékházhoz pl. terepjárón szállítják
az árut, mert ott nincs nagy szintkülönbség, és így a teherhordók feleslegesek.
A helikoptereknek
repülése óránként kb. 2500 euróba kerül. Ha minden másnap fel kellene vinnie 30
kg. zöldséget és 20 kg. húst, akkor ez nem érné meg. Ezért a teherhordás továbbra
is létezik, a menedékházak továbbra is a teherhordók segítségével működnek,
aminek nagyon örülök.
