2020. január 20., hétfő

Hol veszélyeztetik a lavinák a Halastóhoz vezető utat?

Az év nagy részében a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető út az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb turistaút a Tátrában. Ez aligha meglepő, elvégre szinte lapos, aszfaltozott útról beszélünk. Jelentős havazás után azonban az útvonal akár halálos csapdává is válhat. Az útvonalon ugyanis számos hely van, amelyeket különösen veszélyeztetnek a lavinák, amelyek a múltban tragikus baleseteket okoztak. A Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska) parkolóból induló úton több helyen is láthatjuk a lehetséges lavinaveszélyre figyelmeztető táblákat. Az első a Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza) közelében található, ahol az út a Wołoszyn hatalmas lejtőinek lábánál balra fordul. Ez egy viszonylag rövid szakasz, vagy legalábbis jelentősen rövidebb, mint a következő.

A legveszélyesebb hely az útvonalon az utolsó része, a Hajfű-tisztás (Polaną Włosienica) és a Halastavi menedékház (Schronisko nad Morskiem Oku) között. Itt az Opalone-hegy (Opalony Wierch) alatt sétálunk, melynek lejtőit számos veszélyes vályú keresztezi. Közülük a legrosszab híre az úgynevezett Csendőr-vályúnak (Żleb Żandarmerii) van. A múltban számos olyan események is előfordult itt, amelyről az aszfaltúton járó gondtalan turisták többségének fogalma sincs. 1982-ben egy hatalmas porlavina zúgott le vályúban, magával ragadva az útvonal ezen szakaszán sétáló turistákat.
A lavina erősségét jelzi, hogy keresztül vágtatott a Halastavi-patakon (Rybí Potok), és felkúszott a völgy másik oldalának lejtőjére. A szörnyű időjárásban kb. 100 hegyimentő és a Tátrai Nemzeti Park (TPN) alkalmazottai keresték a lehetséges túlélőket, sajnos azonban egy lányt már csak holtan találtak meg a lavina alatt. Ahogy Michał Jagiełło, egy túlélő írta, a lavina mintegy 100 méterre sodorta az útról, majd 30 métert repült a levegőben.
További balesetek történtek 1988-ban és 1996-ban. Az első esetben a lavina két embert temetett maga alá a vályú felső részén, a második esetben négy turistát sodort magával, közülük három embernek sikerült kiásnia magát, negyedik társuk viszont megfulladt a nehéz hóban.
A vályú alsó része be van nőve törpefenyővel, berkenyével és kárpáti nyírfával. Ha nincs túl sok hó, akkor a lavina sebességet veszít ezeken a növényeken. Ha viszont több hó van, a lavina könnyen legyőzi ezt az akadályt, és eléri az utat, sőt, át is halad azon. A vízfolyás felső részének topográfiája is elősegíti a hó felhalmozódását. Nagy hóraktárak alakulnak ki, különösen akkor, ha déli és délnyugati szél fúj. Van ott egy nagy meredek, fűvel benőtt lejtő, melyen egyre kevesebb a törpefenyő. Mindezek ideális körülmények a hó összegyűjtéséhez és a lavina elindulásához. Amikor ilyen feltételek alakulnak ki, és elindul a lavina, a vályú szűkülésével együtt növekszik a hó sebessége, és átsöpör a turistaúton” – magyarázza Edward Lichota, a TOPR hegyimentője és a Tátra topográfiájának szakértője.
Forrás és fotók: https://tatromaniak.pl

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...