2018. október 22., hétfő

Tátralomnicról a Kő-pataki-tóhoz és vissza


Ha magashegységekről van szó, akkor két dolgot érdemes tudni rólam: az egyik az, hogy tériszonyos vagyok, a másik pedig az, hogy imádom a drótkötélvasutakat, pontosabban a lanovkákat. Ami másnak a sielés okozta adrenalinlöket, az nekem a félelem legyőzése, hogy fel merjek szállni ezekre :)
A lanovkákkal - mint magával a lanovka szóval is - Csehszlovákiában, a Magas-Tátrában ismerkedem meg gyerekként, és elsőre beléjük szerettem! Tátralomnic környéke a műfaj paradicsoma volt, hiszen rögtön kettő is ment belőlük a környék fölé tornyosuló Lomnici-csúcs alatt fekvő Kő-pataki-tóig.
Az egyik lanovka egy öreg ingavasút volt: két nagyobb kabinja (lásd fentebb) közül az egyik mindig fel, a másik mindig lefelé ment. 1937 óta üzemelt, és elég kopottnak tűnt, bár nyilván rendben volt tartva műszakilag (a képek alapján valamikor ennek a kabinját is korszerűsítették). Mindenesetre 7-8 évesen nagy fájdalmam volt, hogy mi a családdal soha nem ezzel utaztunk, hanem...

... a részben mellette futó kiskabinossal, ami ezen a felülről készített képen jobbra látható. A "részben mellette" kitétel fontos: az újabb, 1973-ban átadott lanovka ugyanis máshonnan indult, mint a régi (903 méteres tengerszinti feletti magasságból), csak a Štart nevű közbenső állomásnál (1172 m) kanyarodott melléje. Az már eleve érdekes volt, hogy egy lanovkának megállója van, de hogy közben irányt is váltson, az lenyűgözött. A képen sejthető is az épület, amibe befutva a kabinok jobbra kanyarodtak, mentek egy kicsit, majd enyhén balra kanyarodtak, hogy azután az épületet elhagyva ismét egyenesen ereszkedjenek le tátralomnici végállomásukra.
Talán érthetőbb lesz, ha lerajzolom: a piros vonal (legalábbis remélem, hogy piros, mert színtévesztő vagyok, és RGB szám alapján próbáltam kitalálni, hogy milyen) a régi, nagykabinos, a sárga (esetleg világoszöld - mégegyszer elnézést:) pedig a kiskabinos lanovka. Külön helyről indultak, de mindkettő a csillaggal jelölt Kőpataki-tóig ment.
Egyszer túl sokan várakoztak a lenti végállomáson, ezért gyalog mentünk fel a Štarthoz, ott készült ez a kép: a jobb szélén az új lanovka "megtört alaprajzú" irányváltó épületének széle látszik, a kép közepe táján pedig az újabb (balra) és a régebbi (jobbra) kötélpálya oszlopai. A kép közepénél a két vasút Kőpataki-tó állomása látható, felettük trónol a Lomnici-csúcs. Sajnos ez az egyetlen fotó, amit gyerekkorunkban a lanovkáról készített édesanyám vagy édesapám - vélhetően a mi (=gyerekek) unszolásunkra. Egyébként fontos megjegyezni, hogy a régi lanovka is megállt a Štartnál, ami onnan kapta a nevét, hogy eredetileg egy szánkópálya kiindulási pontja volt.
A hamster.blog.hu teljes cikke itt olvasható!
Forrás és fotók: https://hamster.blog.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...