2003. január 28 - Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

Nagy Árpád

2018/01/27

2003. január 28-án a Lengyel-Tátra történetének legsúlyosabb lavinaszerencsétlensége során hét fiatal és egy kísérőjük vesztette életét, akik mindannyian ugyanannak a középiskolának a tanulói voltak.

Hirdetés

2003. január 28-án történt a Lengyel-Tátra történetének legnagyobb lavinaszerencsétlensége. A lavinában hét fiatal és egy kísérőjük vesztette életét, akik mindannyian ugyanannak a középiskolának a tanulói voltak. Történetük egyike azoknak a baleseteknek, amelyek az idő múlásával is összeszorítják az ember szívét. Ez a szinte elképzelhetetlen szerencsétlenség ijesztő módon emlékeztet a hegyek és a természet hatalmára. De, mint szinte minden tragédia a hegyekben, ebben is közrejátszott az emberi tényező. Annak a 13 fős csoportnak azon a napon nem kellett volna azon az útvonalon tartózkodni…

Nem lett volna szabad ott lenniük

De a sors másképpen akarta. Mirosław Sz. a tychy-i középiskola tanárának döntése nyomán a rajta kívül 10 tanulóból, egyikük testvéréből és egy másik kísérőből álló csoport kb. reggel 6:30-kor indult a Halastavi menedékházból – ahol az éjszakát töltötték – a Tengerszem-csúcs (Rysy) felé. A Tárában aznap nagyon alattomos idő volt, második fokozatú lavinaveszély volt érvényben, és az időjárási körülmények nem kedveztek egy ilyen túra megtételéhez. Előző éjszaka egész éjjel nedves hó hullott, a hegyekbe megérkezett az olvadás. A csoport túl nagy létszámú volt, ráadásul nem volt velük megfelelő képesítéssel rendelkező hegyivezető sem. Ennek szerepét a tanár vette át, aki egy nappal korábban sikeresen felvezette a csúcsra az osztály hasonló létszámú másik felét. A tanár korábban többször túrázott az Alpokban is, így a tanulók megbíztak benne.

2003. január 28 - Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

2003. január 28 - Lavina a Tengerszem-csúcs alatt-6

Forrás: TOPR

Eleinte minden rendben haladt, a túra résztvevői már az út jelentős részét megtették. Három diák és a kísérő már nagyon magasan tartózkodtak, alattuk közeledtek a többiek, két csoportra osztva. 11 óra körül bekövetkezett a tragédia. Hatalmas lavina indult el a Lengyelország legmagasabb csúcsa alatti jellegzetes repedésből. A hótömeg kb. egy kilométert száguldott lefelé, és óriási sebességgel áttörte a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) jegét. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) pillanatokkal később hírt kapott a drámai eseményről, az osztálynak a szemközti hegyoldalon túrázó másik feléhez tartozó egyik fiú ugyanis végignézte a Tengerszem felé lezúduló lavinát. Információi félelmetesek voltak: a lavina elindulásának pillanatában szinte az egész diákcsoport a lavina útvonalában tartózkodott. Csak három diák és a kísérő volt abban a szerencsés helyzetben, hogy akkor már a lavina felett jártak.

Hatalmas erőket megmozgató drámai mentőakció

A mentőakcióban bekapcsolódott a mentőhelikopter is, amely időről időre egyre több hegyimentőt szállított a helyszínre. A mentőcsapatokat Jan Krzysztof, a TOPR vezetője irányította. Egy még élő lányt gyorsan sikerült megtalálni, akit a lavina szinte egész útján magával sodort, de valami csoda folytán nem került mélyen a hó alá. Pár perccel később az egyik hegyimentő meglátta az egyik diáknak a hóból kilógó lábát. A fiút gyorsan kiásták a hó alól, és hozzáláttak az újraélesztéshez. Sikerült helyreállítani a légzését és a szívverését. Később találtak még egy személyt, de a 22 éves fiú életét sajnos már nem lehetett megmenteni. Szintén segítségre volt szüksége annak a két diáknak, akik a lavina feletti régióban tartózkodtak.

Már 15 éve Lavina a Tengerszem-csúcs alatt-1 — 2003. január 28 - Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

Már 15 éve Lavina a Tengerszem-csúcs alatt-2 — 2003. január 28 - Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

Már 15 éve Lavina a Tengerszem-csúcs alatt-3 — 2003. január 28 - Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

Már 15 éve Lavina a Tengerszem-csúcs alatt-4 — 2003. január 28 - Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

Már 15 éve Lavina a Tengerszem-csúcs alatt-5 — 2003. január 28 - Lavina a Tengerszem-csúcs alatt

A tragédia láttán kísérőjükkel a lavinamezőn át megkezdték az ereszkedést, de sokkos állapotban voltak, nem voltak képesek kontrollálni a helyzetet, többször elestek, és különböző sérüléseket szenvedtek. És ennyi. Annak ellenére, hogy a lavinát követő órákban vezetőjükkel az élen a hegyimentők, valamint a nemzeti park alkalmazottai speciálisan kiképzett kutyák segítségével keresték a hó alatt rekedt további áldozatokat, nem sikerült több túlélőt találni…

A keresőkutyák azonban a Tengerszemnek a lavina által átszakított jegéhez húzták gazdáikat. Meggyőző bizonyítékát adtak az addig drámai feltételezésnek: a lavina a tó felszíne alatti jeges vízbe sodorta a fiatalok testét… Az időjárás közben egyre rosszabb lett. Az eső havazásba ment át, a hóesés és a szél megakadályozta, hogy a mentőhelikopter további repüléseket hajtson végre. Bármelyik pillanatban újabb lavina elindulása fenyegetett, amely ekkor már a hegyimentők életét veszélyeztette. Kb. 17 órakor úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a keresést. Ezek után nem volt kétséges, hogy a keresés már csak a testek után folyhat.

A médiának köszönhetően a tragédia híre közben elérte a túrán részt vevők családtagjait. Tychy polgármestere válságközpontot hozott létre, az áldozatok hozzátartozói késő este pszichológus kísértében indultak Zakopanéba.

Több áldozatot csak hónapokkal később találtak meg

Az időjárás egyre rosszabb lett. A következő napon hármas fokozatú lavinaveszélyt jelentettek, a keresés ennek ellenére reggel 6 órakor folytatódott. A Tengerszem-csúp (Bula pod Rysami) térségében a mentőhelikopter a földre tette Włodek Cywińskit. Az ő feladata volt, hogy felmérje egy esetleges újabb lavina, valamint a mentőegységek munkáját veszélyeztető egyéb körülmények kockázatát. Később mentőbúvárok érkeztek a helyszínre, akik értékelték, milyen lehetőségeik vannak. A helyzetet értékelve arra a megállapításra jutottak, hogy azon a napon nem merülhetnek a víz alá. Később megérkeztek a szlovák hegyimentők is, akik szintén próbáltak segíteni. Senkit sem sikerült találni… Közben újabb kedvezőtlen hír érkezett a mentőegységekhez: a mentőhelikopter mindkét motorja felmondta a szolgálatot. A pilóta csak nagy nehézségek árán tudta földre tenni a gépet, amely a landolás során súlyosan megsérült. Világossá vált, hogy a további intézkedések értelmetlenek, a keresést megszüntették…

A lavinában összesen nyolc személy – hét tanuló és egy kísérő – vesztette életét. A középiskolás diákok holtteste hónapokon át a hó és a jég fogságában feküdt, az utolsó holttestet csak június 17-én találták meg a Tengerszem vizében.

Ez volt a Lengyel-Tátra legtöbb áldozatot követelő lavinabalesete. A mentés során a TOPR összesen 14 mentőakciót szervezett, ezekben 260 hegyimentő és 36 lavinamentő kutya vett részt. A hegyimentők csak ebben a mentési műveletben 2203 órát dolgoztak.

A tragikus eseményeket később a „Cisza” című lengyel filmben dolgozták fel.