2017. július 31., hétfő

A Tátra legnagyobb és legmélyebb tavai

Mennyi tó és tengerszem található a Tátrában? Erről bizony ahány forrás, annyi adat lát napvilágot, jellemzően 80 és 110 közé teszik a tátrai tavak számát. Az alábbi, Ivan Vološčuk és társai által jegyzett szöveges dokumentum, amely 1994-ben látott napvilágot „Tátrai Nemzeti Park, bioszféra rezervátum” címmel, 85 tóról ír. A tátrai tavak és tengerszemek sokkal nagyobbak és mélyebbek, mint a hegység nyugati szomszédja, a Liptói-Tátra területén lévő tavak. Ez annak a következménye, hogy az utolsó jégkorszak idején milyen mértékben jegesedett el a hegység felszíne. A különbség látható az állóvizek számának tengerszint feletti megoszlásában is. Amíg a Magas-Tátrában az állóvizek 70 %-a az alpesi vegetációs zónában található, addig a Liptói-Tátrában a tavak több mint 50 %-a az alacsonyabban fekvő szubalpikus zónában található.
Hasonló asszimetriát találunk az állóvizek égtáj szerint elhelyezkedését illetően is. Amíg a Magas-Tátra teljes területének 82 %-a a szlovák oldalon található, addig a teljes Magas-Tátra (a Lengyel-Tátra e részét is beleértve) tavainak csak 68 %-a fekszik ezen a területen, és 32 %-a az északin. A Tátra nyugati részén is hasonló az állóvizek eloszlása, itt 65 %-uk található a déli, és 35 % az északi oldalon.

Mikor keletkeztek a tátrai tavak? Mennyi idősek? A gleccsertavak kialakulása a Tátrában az utolsó jégkorszakot követően következett be. A mai Szlovákia területét kb. 80 ezer évvel ezelőtt kezdődően hosszú ideig jégtakaró borította, amely végül mintegy 8 ezer évvel ezelőtt olvadt el. Európa északi részét a jégkorszakok idején kb. 2,5 km. vastagságú jégréteg takarta. A jégtakaró határai a Kárpátok lábaitól kezdődően a Szudéták vidékén keresztül egészen a Temze torkolatáig húzódtak.
A Kárpátokban, beleértve a Magas-Tátrát is kb. 1200 méterrel alacsonyabban volt a hóhatár, mint napjainkban. Abban az időszakban a Kárpát-medencében a tundrákon megszokott éghajlat uralkodott, a tátrai völgyeket gleccserek borították. A legerősebb eljegesedési időszakban a Tátrát 150 négyzetkilométernyi jégtakaró fedte. A Tátra legnagyobb gleccsere a Poduplaszki-völgyben volt, melynek hossza mintegy 14 km volt, és a jégréteg vastagsága elérte a 330 métert. Ezen kívül több más tátrai gleccser hossza is elérte a 10 km hosszúságot és a 300 méter vastagságot.
A jégkorszak elmúltával és a fokozatos felmelegedéssel együtt a gleccserek mérete is egyre inkább csökkent, végül pedig teljesen eltűntek. Az eltűnő gleccserek tipikus domborzati formákat hagytak maguk mögött, mint pl. a tipikus, U alakú jégvájta völgyek, gleccserkatlanok (kárkatlanok), morénák. Ezekben a hátrahagyott katlanokban alakultak ki fokozatosan a tátrai tavak, melyek közül többnek a mérete is eléri a 10 hektárt.
Gleccsertavak vagy tavak? A tátrai tavakat két alapvető csoportra oszthatjuk, ezek pedig a morénatavak és a kártavak. Van azonban köztes típus is, ezek részben moréna, részben pedig kártavaknak vannak leírva.
A morénatavak az egykor a gleccser által maga előtt tolt moréna mögötti területen jöttek létre, ott, ahol a fokozatosan elolvadó gleccser lerakta hordalékát. Az ilyen tavak általában kicsit mélyebbek az átlagosnál, és érzékenyebbek a külső beavatkozásra. Elég csak felidézni a Kő-pataki-tó, egy tipikus morénató történetét, amely mára részben kiszáradt. Ezzel szemben a kártavak általában mélyebbek, teljesen kitöltik azt a mélyedést, melyet a jégkorszaki gleccserek vájtak az alapkőzetbe.

A legnagyobb és a legmélyebb tátrai tavak
A Tátra legnagyobb és legmélyebb tavai a hegység északi oldalán, a Lengyel-Tátrában találhatók, hiszen annak idején a legnagyobb gleccserek is a hegység északi oldalán alakultak ki. A Tátra legnagyobb tava a Halastó (Morskie Oko), ennek területe 34,93 hektár. A sorrendben utána következő második és harmadik legnagyobb tó is a Lengyel-Tátrában található, ezek a Nagy-Tó (Wielki Staw Polski, 34,35 hektár), valamint a Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami, 20,64 hektár). A listán csak a negyedik helyet foglalja el a szlovák oldal legnagyobb tava, a Nagy-Hincó-tó (Veľké Hincovo pleso, 20, 08 hektár).
A Tátra legmélyebb tava a Tengerszem, melynek mélysége eléri a már-már elképzelhetetlen 72 méteres mélységet. A szlovák oldal legmélyebb tava a Nagy-Hincó-tó, ennek legmélyebb pontja 53 méter.
A teljesség igénye nélkül meg kell hogy említsünk még két tavat. Az egyik a Felső-Wahlenberg-tó (Vyšné Wahlenbergovo pleso), amelyet a Tátrában a leghosszabb ideig, az év mintegy 270 napján jégtakaró borít. A másik pedig a legmagasabban fekvő állandó tó, amely nem más, mint a Markazit-torony (Malý Ľadový štít) lábánál, 2192 méter tengerszint feletti magasságban található Kék-tavacska (Modré pleso). Ennek területe mindössze 0,4 hektár, legmélyebb pontja pedig kb. 4,5 méter.

A Tátra legnagyobb tavai
1. Halastó (Morskie Oko, 34,54 ha, 1395)
2. Nagy-tó (Wielki Staw Polski, 34,14 ha, 1665 m)
3. Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami, 20,64 ha, 1581 m)
4. Nagy-Hincó-tó (Veľké Hincovo pleso, 20,08 ha, 1946 m)
5. Csorbató (Štrbské pleso, 19,76 ha, 1346 m)
6. Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gasienicowy, 17,94 ha, 1622 m)
7. Fekete-tó (Czarny Staw Polski, 12,70 ha, 1722 m)
8. Alsó-Fenyves-tó (Nižné Temnosmrečinské pleso, 12,00 ha, 1674 m)
9. Poduplaszki-Felső-Békás-tó (Vyšné Bielovodské Žabie pleso, 9,56 ha, 1699 m)
10. Elülső-tó (Przedni Staw Polski, 7,70 ha, 1668 m)
11. Poprádi-tó (Popradské pleso, 6,88 ha, 1494 m).

A Lengyel-Tátra legnagyobb tavai
1. Halastó (Morskie Oko, 34,54 ha, 1395)
2. Nagy-tó (Wielki Staw Polski, 34,14 ha, 1665 m)
3. Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami, 20,64 ha, 1581 m)
4. Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gasienicowy, 17,94 ha, 1622 m)
5. Fekete-tó (Czarny Staw Polski, 12,70 ha, 1722 m)
6. Elülső-tó (Przedni Staw Polski, 7,70 ha, 1668 m)
7. Hátsó-tó (Zadni Staw Polski, 6,47 ha, 1890 m)
8. Gąsienica-Zöld-tó (Zielony Staw Gasienicowy, 3,8 ha, 1672 m)
9. Gąsienica-Hosszú-tó (Dlugi Staw Gasienicowy, 1,59 ha, 1783 m)
10. Roztoka-tó (Kurtkowiec, 1,53 ha, 1686 m).

A Tátra szlovák oldalának legnagyobb tavai
1. Nagy-Hincó-tó (Veľké Hincovo pleso, 20,08 ha, 1946 m)
2. Csorbató (Štrbské pleso, 19,76 ha, 1346 m)
3. Alsó-Fenyves-tó (Nižné Temnosmrečinské pleso, 12,00 ha, 1674 m)
4. Poduplaszki-Felső-Békás-tó (Vyšné Bielovodské Žabie pleso, 9,56 ha, 1699 m)
5. Poprádi-tó (Popradské pleso, 6,88 ha, 1494 m)
6. Felső-Fenyves-tó (Vyšné Temnosmrečinské pleso, 5,55 ha)
7. Alsó-Terianszko-tó (Nižné Terianske pleso, 5,47 ha)
8. Felső-Wahlenberg-tó (Vyšné Wahlenbergovo pleso, 5,18 ha)
9. Kriváni-Zöld-tó (Krivánske Zelené pleso, 5,16 ha)
10. Poduplaszki Alsó-Békás-tó (Nižné Bielovodské Žabie pleso, 4,65 ha).

A tátrai tavak „leg”-jei
- A Tátra legnagyobb tava a Halastó (Morskie Oko, 34,54 ha, 50,8 m mély).
- A Tátra legmélyebb tava a Nagy-tó (Wielki Staw Polski, 79,3 m mély).
- A Tátra szlovák oldalának legnagyobb és legmélyebb tava a Nagy-Hincó-tó (Veľké Hincovo pleso, 20,08 ha, 53 m mély.
- A legmagasabban fekvő állandó tó a Tátrában a Kék-tavacska (Modré pleso, 2192 m, 0,4 ha, 4,5 m).
- A legmagasabban fekvő, nem állandó tó a Téry-tavacska (Baranie pliesko, 2207 m).
- A leghosszabb ideig (évente 270 napig) jéggel borított állóvíz a Felső-Wahlenberg-tó (Vyšné Wahlenbergovo pleso)
- A szlovák oldal legkisebb magasságban fekvő tavai a Rekettyés-tavak (Rakytovské plesa, 1307 m).
- A lengyel oldal legkisebb magasságban fekvő tavai a Topor-tavak (Toporowe stawy, 1100 m).
- A Nyugati-Tátra (és ezzel együtt az egész Tátra) legkisebb magasságban fekvő tava a Zverovka-tó (Pleso pod Zverovkou, 983 m).

Forrás és fotók: http://www.treking.cz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...