Tátrai túráink során bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a szlovák vagy a lengyel hegyimentők, és ezzel összefüggésben az adott ország egészségügyi intézmények szolgáltatásait kelljen igénybe venni. Az utóbbi évek túrái és kirándulásai alkalmával volt „szerencsém” megismerkedni a szlovák (HZS) és a lengyel (TOPR) hegyimentők munkájával, valamint bepillantást nyerhettem a zakopanei és a krakkói kórház sürgősségi osztályainak életébe. Az alábbiakban a tények mellett az itt szerzett tapasztalatokat szeretném megosztani, tanulságként, és okulásul, és legfőképpen annak érdekében, hogy minden, a Tátrába induló honfitársunk tartsa szem előtt: nem indulunk a Tátrába érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártya, valamint magashegyi turisztikára és helikopteres mentésre is fedezetet nyújtó utasbiztosítás nélkül.
Európai Egészségbiztosítási Kártya (továbbiakban EU kártya)
A térítésmentesen kiváltható, 3 évre érvényes EU kártya révén ideiglenes tartózkodás során az EU bármelyik 28 tagállamában, valamint Izlandon, Lichtensteinben, Norvégiában és Svájcban – amennyiben arra orvosi szempontból szükségünk van – ugyanolyan feltételekkel és költségek megfizetésével (bizonyos országokban ingyenesen) vehetjük igénybe az állami egészségügyi ellátást, mint az adott országban biztosítással rendelkező személyek.
Az EU kártyát a magyar egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosult személy kérelmére bármely kormányhivatal, vagy pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állítja ki. A kártya személyesen, meghatalmazott útján, postai úton, vagy pedig az ügyfélkapun keresztül igényelhető.
Fontos!
- Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem helyettesíti az utazásbiztosítást!
- Nem jogosít magánfinanszírozású egészségügyi ellátás igénybevételére, és segítségével nem fedezhetők az olyan költségek, mint pl. visszaútra szóló repülőjegy, vagy az ellopott/elveszített vagyontárgyak értéke.
- Nem fedezi a költségeket, ha kifejezetten orvosi kezelés igénybe vétele céljából utazunk az adott országba.
- Nem garantál ingyenes szolgáltatásokat! Miután az egyes országok egészségügyi rendszere más és más, ezért előfordulhat, hogy azok a szolgáltatások, amelyekért hazánkban nem számolnak fel pénzt, egy másik országban nem ingyenesek.
- Aki rendelkezik EU kártyával, szükség esetén az OEP mentőautóval hazaszállítja, de a betegség vagy a sérülés jellegétől függően emiatt a kinti tartózkodás akár több napra is elhúzódhat, hiszen a hazaszállítást besorolják a feladatok közé. Ilyen esetben viszont a hozzátartozó kint tartózkodására csak a megfelelő utasbiztosítás nyújt fedezetet.
Utasbiztosítás
Miután bizonyos államokban a magyarországinál szűkebb a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető szolgáltatások köre, továbbá egy külföldön elszenvedett baleset esetén a hazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelező egészségbiztosítás, mindenképpen ajánlatos megfontolni utasbiztosítás megkötését is.
Amennyiben a Tátrába indulunk, a későbbi kellemetlenségek, és az esetlegesen előforduló balesetből adódó nem kis összegű mentési költségek elkerülése céljából mindenkinek javaslom, hogy a kiutazás előtt kössön utasbiztosítást. Biztosítást személyesen vagy online lehet kötni. A biztosítás megkötésénél arra kell figyelni, hogy érvényes legyen magashegyi turisztikára, valamint helikopteres mentésre is fedezetet nyújtson.
Jelenleg a szlovák és a lengyel hegyimentő szolgálatok közötti alapvető különbség, hogy amíg Szlovákiában fizetni kell a hegymentésért, addig ez Lengyelországban ingyenes. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindkét ország hegyimentői lehozzák a hegyről, és eljuttatják a legközelebbi egészségügyi intézménybe a sérültet vagy beteget, de a szlovák hegyimentők a mentési költségekről minden esetben számlát állítanak ki, és ha nincs biztosításunk, akkor a behajtással kell szembesülni. Amennyiben rendelkezünk az ilyen esetre is fedezetet nyújtó utasbiztosítással, akkor azt természetesen a biztosító kifizeti helyettünk.
Milyen esetekben kérik a turisták leggyakrabban a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét? Az egyik ismert szlovák biztosítótársaság sok éves statisztikái azt mutatják, hogy a hegyimentőket a nyári hónapokban leggyakrabban (55 %) olyan sérülésekhez riasztják (kificamodott boka vagy térd), amelyek nem teszik lehetővé, hogy a sérült önállóan folytassa útját. A másik gyakori mentési helyzet, amikor a turisták a hegyekben eltévednek (28 %), vagy bizonyos körülmények között nem tudnak tájékozódni. Előfordulnak még hirtelen rosszullétek (11 %), fáradtság és kimerültség (3 %) és egyéb okok (3 %) miatti mentőakciók. Az ehhez kapcsolódó mentési költségek elérik a több száz, de gyakran a több ezer €-t is.
Szlovákiában a hegyimentők beavatkozásának átlagos költsége légi technika használata nélkül átlagosan 350 € körül van. Helikopter használatával azonban ez az összeg több, mint 4.500 € is lehet, ami valóban nagyon magas, és egyes extrém nehéz mentési művelet költsége akár az érintett személy egzisztenciájának elvesztéséhez is vezethet.
A biztosítótársaságok többféle utasbiztosítást kínálnak, rendkívül széles a kínálat, de ezek megkötése előtt érdemes alaposan tájékozódni, elmélyedni az apró betűs részletekbe. Sajnos sok esetben a biztosítási ügynökök sincsenek tisztában azzal, hogy az általuk megfelelőnek gondolt utasbiztosítás fedezi-e pl. a helikopteres mentés és keresés költségét. Nem szeretném itt egyetlen biztosító ajánlatát sem reklámozni, bárki bármilyen biztosítás választhat, a lényeg, hogy biztosítás nélkül ne induljunk túrázni.
Saját tapasztalataim
Túravezetőként járok Szlovákiába és Lengyelországba, így munkám során találkoztam már a szlovák és a lengyel hegyimentőkkel, valamint a lengyel kórházak adminisztrációjával is.
A szlovák hegyimentők egy, az Alacsony-Tátrában történt baleset (töréses térdsérülés) után az időjárási körülmények (felhős, ködös idő) miatt földi úton jöttek a sérülést szenvedette túrázóért, és terepjáróval szállították a breznói kórházba. A balesetet szenvedett túratársunknak OEAV biztosítása volt, így a baleset anyagi veszteséget nem okozott számára.
A lengyel hegyimentők a Lengyel-Tátra főgerincén bekövetkezett baleset (mint később kiderült, többszörös bokatörés) után helikopterrel jöttek a helyszínre, és onnan vitték a zakopanei kórházba a sérültet. Már a helikopter fedélzetén kérték az EU kártyát, és a zakopanei kórház sürgősségi osztályán is ez volt a diszpécser első kérdése. Mivel a sérültnek volt EU kártyája, így az adminisztráció minden probléma nélkül zajlott.
A zakopanei kórházzal korábban is volt már dolgom, akkor egy infarktusgyanús beteget, akit a szállásunkról mentővel szállítottak kórházba, az ellátás után csak úgy engedtek ki a kórházból, hogy előtte ki kellett fizetnie az ellátás költségeit. A betegnek nem volt EU kártyája, csak utasbiztosítása, és a kórházban, miután ez kiderült, azonnal elénk tettek egy árlistát, hogy milyen kezelésért mennyit kell fizetni. A betegnek 760 złotyt (kb. 57.000.- Ft) kellett kifizetni, amit bankkártyával tudott kiegyenlíteni.
A krakkói kórház sürgősségi osztályán annyiban volt más a helyzet, hogy ott (mivel az érintettnek ugyancsak nem volt EU kártyája, csak biztosítása) szintén kiszámlázták az ellátás költségeit, de mivel azt a helyszínen nem tudta kifizetni, így utólag, postán küldték ki a számlát a lakcímére. A költség egyébként érdekes módon itt is pontosan 760 złotyt (kb. 57.000.- Ft) tett ki.
Mindhárom, Lengyelországban történt esetben még a helyszínről felvettük a kapcsolatot a hazai biztosítótársaságok 24 órás ügyfélszolgálatával. Ezzel kapcsolatban meg kell, hogy mondjam, nagyon negatív a tapasztalatom. Tisztelet a kivételnek, de saját tapasztalataim alapján azt érzékeltem, hogy a biztosítótársaságok ügyfélszolgálatán nem magasan kvalifikált alkalmazottak fogadják a hívásokat. Odáig mindig eljutunk, hogy felveszik az adatokat, de intézkedni gyakorlatilag képtelenek, ígéretük ellenére pl. több óra alatt sem képesek telefonon elérni az illetékes kórházat, sőt, tőlem kérik, hogy adjam meg a kórház telefonszámát!...
Összegzés
Fentieket összegezve minden, a Tátrába indulónak az alábbiakat javaslom:
- Ne induljunk a Tátrába Európai Egészségbiztosítási Kártya nélkül.
- Ne induljunk a Tátrába helikopteres mentésre is fedezetet nyújtó utasbiztosítás nélkül.
- Ne induljunk túrázni teljesen feltöltött mobiltelefonunk nélkül, melynek ismerjük a használatát. Nem elég, ha a családtagnál, túratársunknál van telefon, mert pl. a mentőhelikopter csak a sérültet szállítja kórházba, kísérő nem mehet vele, így ha a sérültnél nincs ott a saját mobiltelefonja, a hegyen maradt hozzátartozóinak, túratársainak meglehetősen nehézkessé válik a vele történő kommunikáció.
- Túra előtt mentsük el telefonunkba az adott ország hegyimentőinek telefonszámát (Szlovákiában +421 / 18 300; Lengyelországban +48 / 601 100 300).
- Amennyiben rendelkezünk okostelefonnal, töltsük le a szlovák és lengyel hegyimentők hívását megkönnyítő alkalmazást.
Végezetül minden túratársamnak balesetmentes szép tátrai túrákat kívánok!
Összeállította: Nagy Árpád
