Az idei forró nyár
után azt várhatnánk, hogy azok a firnes hómezők is elolvadnak, amelyek főként
magasan fekvő katlanokban, a völgyek hátsó részein, árnyékos sziklák alatt
találhatók, ahol a helyi hóhatár itt 2300 méteren van, és törmelékkel vannak
fedve. A tátrai természet szakértői a XX. század elején hát tátrai firnmezőről
számoltak be. Ezek száma változó, az utóbbi években azonban öt ilyen állandóan
fennmaradó firnmezőt figyeltek meg a szakemberek. Az utóbbi években, annak
ellenére, hogy a hegyekben nyáron egyre magasabb a hőmérséklet, számuk egyre
növekszik. „Öt tátrai jégmező megmaradt tavalyról, nem olvadt el a nyári
hőségek idején sem – közölte a Pavol Majko, Tátrai Nemzeti Park igazgatója.
Az erős szél hatására
a régi hó a hegyekben durva szemcsés struktúrákat alkot. A régebbi rétegekre
sapkaként rárakódó, újonnan keletkező világosabb színű rétegek – melyek
vastagsága 0,5-1 m között van – az alsóbb rétegekből kiszorítják a levegőt, és
szemcsés struktúrájú, tömör massza keletkezik, mely a szél és a fagy hatására
összefüggő, masszív jégréteget képez. A firnmezőnek a sziklával érintkezve
megolvad, így a firnmező alatt több méter hosszban alagútszerű nyílás
keletkezik.
