2015. szeptember 9., szerda

Nagy-tó / Wielki Staw Polskich

A Lengyel-Öt-tó völgyében (Dolina Pięciu Stawów Polskich), a Réz-hegy (Miedziane) északi lejtői alatt található Nagy-tó, amely a harmadik legmélyebb tó egész Lengyelországban. 1934-ben a tó területét 34,14 hektárban állapították meg, legmélyebb pontjaként pedig 79,3 méter lett megállapítva. Ezekkel az adatokkal a tó a Tátra legmélyebb, egyúttal a Halastó (Morskie Oko, 34,54 hektár) mögött a második legnagyobb tava. A szakértők között folyamatos vita van arról, hogy melyik tó a nagyobb: a Halastó vagy a Nagy-tó? A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a Halastó, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tavakat még a két világháború közötti időszakban mérték fel, és ezek a mérési eredmények lehet, hogy helytelenek, vagy egyszerűen csak elavultak.

A Nagy-tó elsőbbségét hirdetők azzal is szoktak érvelni, hogy a tavak általánosan elfogadott területét magas vízállás idején mérték, és csak ezért nagyobb a Halastó mint a Nagy-tó. Korábban, az 1910-es években végzett mérések alapján a Nagy-tó területé 35,78 hektárban, a Halastó felületét viszont csak 33,42 hektárban állapították meg. Ami tény, hogy a Nagy-tó 998 méter hosszával a leghosszabb tó a Tátrában. A tó űrtartalma 13 millió m3, ez az 1/3 része az összes lengyel-tátrai tavak űrtartalmának. A tó vizének legmagasabb mért hőmérséklete 11,2 °C. Vize zöld színű, átláthatósága (13,2 méter) nagyobb, mint a völgy többi taváé. A tó legmélyebb pontja a pleisztocén korban a tavat határoló völgyeket és katlanokat – Kis-Réz-katlan (Szpiglasowa Kotlinka), a Kerek-púpi-katlan (Dolinka pod Kołem) és a Puszta-völgyecske (Dolinka Pusta) – kitöltő egykori gleccserek egyesülési pontjánál található. A tó a szélein meredeken mélyül, a közepéhez közeledve azonban viszonylag lapos (14,4 %). Alját kövek és törmelék, 40 méter mélység alatt pedig sötét iszapréteg borítja.
A Nagy-tó a legmonumentálisabb vízmedence a Lengyel-Öt-tó völgyében, amely azonnal a turisták szemébe ötlik, amennyiben a Siklawa-vízesés (Siklawa) felől közelítik meg a völgyet. Érdekesség, hogy a tó közelében, kb. 1725 méter magasságban állt a legrégebbi tátrai pásztorszállás, amely valószínűleg még a XVII. században épült, és 1986-ban felújították, így ma is látható. A tó partját sűrű törpefenyő borítja, amely lassan növekszik a korábbi pásztorkodás idején teljesen kipusztított területeken. A turisták szeme általában megakad a tó közelében élő vörösfenyő néhány példányán, amelyek ma már több méter magasak.
A tó közelében található a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinie Pięciu Stawów Polskich), és a tó partjáról tovább mehetünk egyrészt a Sas út (Orla Perć), másrészt a Miedziane-hágó felé.
A tóról a XX. század elején így írtak a korabeli turistakalauzok: „A tó olyan mély, hogy ha a fenekére süllyesztenénk a krakkói Mária-templomot, annak magasabb tornyának is csak a korona feletti csúcsa látszana ki a vízből”. A Nagy-tóhoz kapcsolódó érdekesség, hogy 1952-ben egy, a tóban úszó jégtáblán ragadt medve belefulladt a tó vizébe. Tetemét a menedékház személyzete vonszolta ki a partra, preparált teste napjainkban a Tátrai Nemzeti Park múzeumában van kiállítva.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...