2015. augusztus 5., szerda

Elsősegély hirtelen szívmegállás esetén

A Lengyel-Tátrában ezen a héten a Roztoka-völgyben, egy technikailag könnyűnek mondható turistaúton meghalt egy férfi. Nem megcsúszott, nem lezuhant, nem érte villámcsapás. Halálát hirtelen szívmegállás okozta. Az elkövetkező napokban Közép-Európában, így Szlovákiában és Lengyelországban is kánikulai meleg várható. A hegyekben, ahol a magas hőmérséklet általában intenzív testmozgással párosul, ez különösen megterhelő lehet. Ez nem csak a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre veszélyes, de az egészséges emberekre is, akik általában fel sem ismerik a potenciális veszélyeket. Érdemes odafigyelni szervezetünknek a fáradtságra adott reakcióira, és mindenekelőtt jó ha tudjuk, mi kell tennünk, ha adott esetben (nagyrészt) rajtunk múlik egy ember élete.

A hirtelen szívmegállás olyan állapot, melynek során hirtelen megszűnik a szív pumpaműködése, ennek következtében pedig megszűnik a vérkeringés. A sikeres újraélesztés érdekében rendkívül fontos a tüneteket időben diagnosztizálni. A hirtelen szívmegállást olyan tünetek előzhetik meg, mint pl. mellkasi fájdalom, légzési nehézség, sápadt bőr. Amennyiben valaki ezeket a tüneteket észleli önmagán, azonnal hívjon segítséget, vagy pedig kérjen meg valakit, hogy hívjon számára segítséget (nemzetközi segélyhívószám: 112; a Tátrában a hegyimentők telefonszáma Lengyelországban 601 100 300, Szlovákiában 18 300).
Amennyiben a beteg eszméletlen állapotba kerül, és az artériáknál nem tapintható pulzus (ezeket a nyaki artériánál vagy a combon 10 másodperces ellenőrzéssel), ez azt jelenti, hogy hirtelen szívmegállása volt. Ilyen helyzetben (miután értesítettük a hegyimentőket) a lehető leggyorsabban hozzá kell látni az újraélesztéshez.

Hogyan kell elvégezni a szakszerű újraélesztést?
Térdeljünk a beteg mellé a mellkas magasságában! Nyújtott, a mellkasra merőleges karjainkat helyezzük a beteg mellkasára a következő két módszer valamelyike szerint:
- a beteg lába felőli kezünket helyezzük a beteg szegycsontjának alsó felére úgy, hogy nyújtott ujjaink a fej felé mutatnak. Másik kezünkkel kulcsoljuk át a saját csuklónkat!
- egyik kéztőnket helyezzük a szegycsont alsó felére a mellkas középvonalában! Helyezzük rá a másik kezünket, ennek ujjait pedig hajtsuk az alul lévő tenyerünkbe!
A mellkasi nyomáspont mindkét esetben ugyanott található, a mellkas középvonalában, annak alsó felén, a szegycsonton (férfiaknál ez a két mellbimbót összekötő vonal közepén található). A mellkast legalább 5 cm mélységig nyomjuk le, de a 6 cm-t ne haladjuk meg! A kompressziók frekvenciája minimum 100/perc legyen, de ne legyen gyorsabb 120/percnél!
30 kompresszió után hajtsuk hátra a beteg fejét úgy, ahogyan azt a légzés vizsgálatakor is tettük. A beteg állára helyezett kezünkkel zárjuk a szájat, és fújjunk 2alkalommal levegőt a beteg orrába. A befúváskor egy légvételnyi levegőt (kb. 500-600ml) juttatunk a beteg légutaiba. A szánkkal körbevesszük az orrot, így tudjuk biztosítani a tömítettséget, és ez által a megfelelő mennyiségű levegő bejutását. Figyeljünk arra, hogy a két befújás időtartama ne haladja meg az 5 másodpercet!
A befújások elvégzése után folytassuk az újraélesztést, a továbbiakban is a 30 mellkas kompresszió és a 2 befúvás folyamatos ismétlésével. Ha az élet jeleit észleljük (köhögés, mozgás, befújás végzésekor a beteg önálló légzését észleljük), hagyjuk abba az újraélesztést, és vizsgáljuk a beteg életjelenségeit és reakciókészségét.
Ha nem találunk légzést, haladéktalanul folytassuk az újraélesztést!
Ne feledjük, hogy mindannyiunk erkölcsi kötelessége elsősegélyt nyújtani (abban az esetben, ha képesek vagyunk erre).

Forrás: http://tatromaniak.pl; https://szivhalal.wordpress.com; Fotó: slideplayer.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...