2015 az évfordulók éve
a Magas-Tátrában. Több, a hegység életében jelentős szerepet játszó történelmi
esemény kerek évfordulójára kerül sor ebben az évben, közülük több olyan is
van, melyhez kapcsolódóan ünnepi megemlékezésekre, különböző turistacsalogató
programokra is sor kerül. Május 26-án Csehország fővárosában, Prágában
rendezték meg a „Magas-Tátra napja” elnevezésű rendezvényt, melynek keretében
többek között bemutatták a „Csehek nyomai a Magas-Tátrában” (Česká stopa v
Tatrách) című, most megjelent könyvet is (a tervek szerint a közeljövőben megjelenik
majd a szlovákok, lengyelek, németek és magyarok nyomait bemutató kiadvány is –
a szerk.).
A rendezvénysorozaton
a Magas-Tátrát Jan Mokoš, Tátraváros (Vysoké Tatry) polgármestere, Jozef
Janiga, a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) vezetője, az egykori teherhordó, Peter
Petras, a Rainer-kunyhó gondnoka, valamint Vojtech Rušin csillagász képviselte.
A program csúcspontjaként az ismert rendező, több tátrai természetfilm
alkotója, Pavol Barabáš mesélt a résztvevőknek a természetfilm készítés
rejtelmeiről.
450 éve kirándult az
első, név szerint ismert turista a Magas-Tátrában
450 évvel ezelőtt,
1565 Pünkösdjén kirándult az első, név szerint ismert turista a Magas-Tátrában.
Albert Lasky késmárki várkapitány felesége, Beata Łaska hajtotta végre az első,
írásban is rögzített kirándulást a Magas-Tátrában, aki abban az évben
Késmárkról nagy kísérettel a Tátrába, későbbi kutatások szerint
valószínűsíthetően a Késmárki-Zöld-tóhoz kirándult.
400 éve történt az
első tátrai csúcsmászás
400 évvel ezelőtt,
1615 júniusában Frölich Dávidot (1595-1648) geográfus, kalendáriumkészítő,
csillagász és matematikus polihisztor, a XVII. század egyik legtermékenyebb
kalendáriumszerzője nagy hírnévre tett szert azzal is, hogy elsőként mászta meg
a Magas-Tátra egy általa meg nem nevezett, de szintén általa legmagasabban tartott
csúcsát (későbbi kutatások alapján ez valószínűleg a Késmárki-csúcs lehetett).
Erről az 1639-ben kiadott Medulla
Geograraphiae Practicae című művében, valamint az 1644-ben kiadott Cynosura Viatorum című művében is
beszámolt, melyben azt is közölte, hogy már előtte is voltak e csúcson.
150 éves a
Rainer-kunyhó
A Magas-Tátra
legrégebben épült menedékháza, a Rainer-kunyhó építése 1863-ban kezdődött, és
két évvel később, 1865-ben fejeződött be. Alapozás nélküli, kőből épült házat
építettek, kis ablakokkal, melyek inkább a szellőzést, mintsem az épület
megvilágítását szolgálták. Az épület berendezése priccsekből és egy kandallóból
állt, tetejét zsindelytetővel borították, falának réseit mohával tömték be. A házikóban
nem volt alkalmazott, és hivatalosan nevet sem adtak neki, de a vendégek
spontán Rainer-kunyhónak kezdték nevezni.
120 éve érkezett az
első vonat a Tátrába
120 évvel ezelőtt,
1895. szeptember 1-én érkezett az első vonat a Magas-Tátrába, mégpedig Poprádról
Tarpatakon át Tátralomnicra. A vasúti összeköttetés megvalósítása jelentős
lépés volt abban az irányban, hogy a Magas-Tátra elérhetővé váljon nem csak
Magyarország, de szinte teljes Közép-Európa gazdagabb rétegei számára. Ez
nagyon gyorsan tükröződött nem csak a vendégek összetételében, de a Tátra gyors
ütemű fejlődésében is.
115 éve érkezett az
első autó a Tátrába
Az első autó 1900.
augusztus 28-án Poprádról Nagyszalókon át érkezett Ótátrafüredre. Ez egy
katonai jármű volt, amelyet azokban a napokban teszteltek a poros úton, ennek
során jutott el a Szepességbe és a Tátra körútra. A Magas-Tátrában hatalmas
érdeklődés övezte a „motorkocsi” megjelenését, annak legénységét különböző
műsorokkal szórakoztatták, és díjmentes tartózkodást biztosítottak számukra.
90 éve írták alá a
krakkói jegyzőkönyvet
90 évvel ezelőtt írták
alá Lengyelországban a Tátrai Természetvédelmi Park létrehozásáról szóló ún.
„Krakkói jegyzőkönyvet”. Ebben Karel
Domin, a prágai Károly Egyetem európai hírű botanikusa vezetésével neves csehszlovák
és lengyel tudósok kötelezték el magukat egy nemzetközi védett terület
létrehozása mellett a Tátrában.
80 éve rendezték az
első sí-világbajnokságot a Tátrában
80 évvel ezelőtt,
1935-ben rendezték az első északi sí-világbajnokságot a Magas-Tátrában. A Nemzetközi
Síszövetség (FIS) az általa szervezett sportági versenyeket 1925-ben és
1927-ben ún. Rendezvous-, 1929–1931 és 1933–1935 között pedig FIS-versenyek
néven rendezte. A sorozatot 1937-től nevezték hivatalosan is világbajnokságnak,
de a szövetség a korábbiakat is vb-nek ismerte el.
