Február közepén két
lengyel turista eltűnése és halála a Lengyel-Öt-tó völgyében meglehetősen heves
reakciókat váltott ki az internetezők körében. Mindez valószínűleg azért történt
így, mert egyikük a lengyel Tátra-járók körében jól ismert személy volt. Talán
ez a tragédia lehetőséget ad alaposabban mérlegelni, hogy téli körülmények
között elinduljunk-e a hegyekbe.
Tanulságok a múltból
Gyakran hallunk hírt a
hegyekben történt balesetekről, azonban azt láthatjuk, hogy az áldozatok
legtöbbször „turisták”, „hegymászók”, „férfiak”, „nők” – számunkra ismeretlen
személyek. Ők valahol ott a hegyen, messze tőlünk halnak meg. A balesetről
szóló hírek alatt olvasható hozzászólásokból azt gondolhatjuk, hogy nem voltak
kellően megfontoltak, felkészültek, nem volt megfelelő a felszerelésük.
Ez a mostani tragédia
azonban más. Név szerint ismerjük az áldozatokat, sokan közülünk beszéltek
velük. Nem valahol ott haltak meg a hegyen, hanem a Siklawa-vízesés melletti,
téli időszakban nem javasolt úton, melyet a legtöbben jól ismerünk. Tudjuk,
hogy kellően tapasztaltak voltak. Sőt, azt is, hogy csak egy „kis” lavina ölte
meg őket. A hegyeknek kis ereje is képes volt legyőzni a „nagyokat” saját környezetében…
Tanulságok a jelenben
Ez azt is jelenti,
hogy mi emberek semmik vagyunk a természet erejéhez képest. Tudásunk,
tapasztalatunk, az összes megtett kilométer néhány másodperc alatt elveszítheti
az értelmét. Mi értelme van tehát a hegyekben túrázni? Ezután csak meghalni
mehetünk a hegyekbe?
Természetesen nem! Mindkét
férfi, akik a Lengyel-Öt-tó völgyéből ereszkedtek le, ahogy mi mindannyian nem
meghalni ment a hegyekbe. Éppen ellenkezőleg – élni. Élni igazán, minden
erejével. De nagy kockázatot vállaltak. A kérdés az, hogy vajon tudatosan-e?
Tanulságok a jövőre
A hegyekben történő
téli túrázás során az utóbbi években sok tapasztalt turista életét követelte.
De ha megölt két tapasztalt túrázót, akkor mi van a többiekkel, akik a
szükséges ismeretek és eszközök nélkül indulnak a hegyekbe? Milyen sors vár
rájuk?
Azt hiszem, a téli
hegymászást meg kellene hagyni a megfelelő tapasztalattal rendelkező turisták
számára. Azoknak, akik a téli hegyekbe indulva megveszik a lavinadetektort, a
szondát és a lapátot, és beruháznak egy lavinamentő hátizsákra. Azoknak, akik
elvégeznek egy lavina ismereti tanfolyamot, megtanulják, és a területen
alkalmazni is tudják az ott hallottakat. Azoknak, akik nem megfelelő
körülmények között inkább otthon maradnak. Azoknak, akik megfogadják a
tanácsot, és ha kell, már az elején visszafordulnak. Hogy kevés ilyen turista
van? Na és? Ha a Tátra nyáron a tömegek számára jelent kikapcsolódást, télen
csak a kellően felkészülteknek kellene itt tölteni az időt…
