2014. december 17., szerda

Tátrai elsők – Az „Átkozott kutya”

A Tátralomnicon élő ifj. Ivan Bohuš szerint a tátrai csúcsok első meghódításáról fennmaradt legrégebbi és legmegbízhatóbb nyilvántartások egy része gyakran nem csak pontatlan, de egyenesen hamis. A történelmi forrásokból minden tátrai csúcsról, hágóról tudjuk, ki volt az első meghódítója, de Bohuš szerint a könnyen elérhető csúcsokat már a hegymászás úttörői előtti időkben, már a XV. században is többen elérték, pl. a zergékre vadászó góral orvvadászok. „Réges-régen, még a hegymászás elterjedése előtt sok tátrai hegycsúcsra feljutottak pásztorok, vadászok, bányászok, aranyat és más kincseket kereső kalandorok. Ezért mondom azt, hogy még a tátrai csúcsok megmászásáról fellelhető legrégebbi krónikák adatai sem 100 %-ig pontosak és igazak” – mondja a Geofizikai Intézet tátrai obszervatóriumában dolgozó kutató.
„Átkozott kutya”
Az ismert tátrai publicista kutatásai szerint az első tátrai kirándulásról szóló legrégebbi feljegyzések 1565-ből maradtak fenn, amikor Késmárkiak egy csoportja elindult, hogy meglátogassa az abban az időben ismeretlen Késmárki-Fehérvíz-völgyet. Úgy tűnik, hogy a Késmárkiakat abban az időben nagyon lenyűgözte a Tátra, mert ez első ismert tátrai hegycsúcsra, amelyre turisták feljutottak – ez egyébként a Késmárki-csúcs volt – éppen ebből a tátraalji városból indultak a helyi iskola tanárai és diákjaik. A lengyel magashegyi túrázás egyik úttörője volt a krakkói író, művész és utazó, Bogusz Stęczyński, aki 1851-ben a Lomnici-csúcs megmászására vállalkozott, amely abban az időben bizonyosan bátor cselekedet volt.

„A tátrai turizmus fejlődése szempontjából kedvezőbb feltételek megteremtése, a hegység szépségeinek feltárása céljából alapították meg 1793-ban Tátrafüredet, mint az első tátrai települést. Fél évszázaddal később egy kis pásztorfalucskából a hegység északi oldalán is létrejött az első jelentős település, Zakopane. Jóval könnyebben megközelíthetővé vált a Tátra a Kassa-Oderbergi vasút 1871-ben történt átadása után” – sorolja a Tátra csúcsai alatti történelmi eseményeket Bohuš. Emlékeztet arra, hogy egy archívumban a kezébe került egy kalauzkönyv a múlt század elejéről, amelyből valós képet kaphatunk arról, hogy akkoriban melyik tátrai csúcsok érdekelték az embereket. „Az 1900-as években a tátrai csúcsokra történő túra hegyivezető nélkül elképzelhetetlen volt. Úgy tűnik, az emberek akkoriban megfontoltabbak voltak, mint ma…”.
A Tátrában Antónia Englisch és fia, Karol Englisch voltak a sportolás szerű hegymászás úttörői. 1902-ben együtt érték el a Hegyes-tornyot, amely korábban még jól képzett hegyi vezetővel is a megvalósíthatatlan túrák közé számított. Karol leírása szerint nem sokkal éjfél után indultak Ótátrafüredről, ahová kevéssel este 8 előtt értek vissza. A következő napon a postahivatal géptávíróján jelentették a világnak, hogy a Tátra korábbi első számú hegymászó kihívása megoldódott. Karol Englisch többek között ezt írta az útról: „Amikor eleredt az eső, és ködbe kerültünk, nem is reméltem, hogy élve visszatérünk ide.” Sokat elárul az út nehézségeiről, hogy saját szóhasználatában a Hegyes-tornyot „átkozott kutyának” nevezte.

Forrás: http://zivot.azet.sk; Fotó: Nagy Árpád

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...