2014. augusztus 22., péntek

Sas út – nem csak sasoknak! - Videókkal frissítve

Sokak szerint a Sas út a Magas-Tátra legnehezebb turistaútja. A tapasztalatlan turistákat, a felkészületlen hegymászókat, a nagy kitettséget nem kedvelőket mindenképpen lebeszélném róla. De a sas út vajon tényleg ennyire nehéz? A Sas út nyomvonalát 1903 és 1906 között Franciszek Henryk Nowicki és a szenvedélyes turista, Walenty Gadowski lelkész iránymutatásai alapján jelölték ki. Kezdetben az útvonal a Wołoszyn-gerincen (Grań Wołoszyn) át a Wołoszyn-tisztásról (Polana pod Wołoszynem) is elérhető volt, de 1932-ben lezárták a Kereszt-nyeregről (Krzyżne) erre vezető ösvényt. Az útvonalat a múltban többször felújították és korszerűsítették. Jelenleg csupán két helyen kell vaslétrán fel, illetve lemászni, az útvonal további részeit láncokkal és hágcsókkal tették járhatóvá. A meglehetősen nagy számú balesetek miatt 2007-ben a további balesetek megelőzése céljából úgy döntöttek, hogy az útvonal első, Zawrat-hágó (Zawrat) és Zerge-hegy (Kozi Wierch) közötti szakaszát egyirányúvá teszik. A Sas úton megnyitása óta több mint 100 ember vesztette életét.

Hogyan juthatunk el legegyszerűbben a Sas útra? A legnépszerűbb útvonal a Murowaniec menedékháztól (Schronisko Murowaniec) a Zawratra vezető kék jelzésű turistaút. Érdekes megközelítési módja lehet a Sas útnak, ha felvonóval felmegyünk a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch), majd onnan a piros jelzésen, a Liliom-hágón (Liliowe) és a Svinicán (Świnica) át közelítjük meg a Zawratot, amit természetesen a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) is elérhetünk. Ha azonban nem akarunk a teljes Sas úton végig menni, akkor a Lengyel-Öt-tó völgyéből a Zerge-csorbába (Kozią Przełęcz) vezető sárga jelzésen érdemes megközelítenünk ezt a gerincútvonalat. Hogy miért? Azért, mert technikailag nem különbözik lényegesen magától a Sas úttól, így aki bizonytalan a saját képességeiben, ezen a nyomvonalon ellenőrizni tudja a felkészültségét. És akkor még nem is beszéltünk arról a tényről, hogy talán ez a megközelítési útvonal a legérdekesebb. Más utak a gerincre? Először is a Kereszt-nyeregre vezető sárga jelzésű turistaút. Mindkét oldalról, a Gąsienica-völgyből (Dolina Gąsienicowa) és a Lengyel-Öt-tó völgyéből is nagyon egyszerű, de sajnos éppoly fárasztó és unalmas is. Ezeken kívül további útvonalakon is eljuthatunk a Sas út egyes pontjaira: a fekete jelzésen a Lengyel-Öt-tó völgyéből a Zerge-hegyre, vagy a zöld jelzésen a Gąsienica-völgyből az Északi-Gránát-csúcsra (Zadni Granat). Ugyancsak a Gąsienica-völgyből érhetjük el Sas utat a fekete jelzésen a Kulczyński-szakadékon (Żleb Kulczyńskiego) keresztül, a sárga jelzésen a Déli-Gránát-csúcsot (Skrajny Granat), valamint a szintén sárga jelzésen a Zerge-csorbát.
Nézzük a Sas út különösen veszélyes pontjait sorrendben, a Zawratról indulva. Az első komplikációk a Honoratka-szakadék (Honoratka) fölött áthaladva adódhatnak. Bár ez talán csak az erősen kitett tér miatt van, azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a rész gyakran csúszós. Aztán egy nagyon kitett fém létra következik. Itt fel kell tenni a kérdést, vajon tényleg jelentős technikai nehézségről beszélhetünk? Nem! Csak nyugodtan le kell mászni a létrán, majd az alján egy nagy lépést kell tenni balra. Ez így egyértelmű, ahogy az is, hogy aki kevéssé ismeri a Tátrát, az nem így gondolja.
Ezután le kell ereszkednünk a Zerge-csorbából. Ez a szakasz nem tűnik túl igényesnek, de nem szabad elfelejteni, hogy adott esetben a csorbába a Lengyel-Öt-tó völgyéből ugyanezen a sárga jelzésen érkezőket kell kerülgetni, ami itt nem egyszerű. Szerencsére azonban itt ez nem történik meg olyan gyakran, mint a Zerge-hegy – Kereszt-nyereg közötti szakaszon. Hamarosan elérjük a Zerge-bástyát (Kozie Czuby). Itt óvatosnak kell lennünk (majdnem függőleges sziklafal), hasonlóképpen, mint az ezután következő Felső-Zerge-csorbába (Kozia Przełęcz Wyżnia) történő meredek leereszkedésnél.
 
A Zerge-hegy – Északi-Gránát-csúcs közötti szakasz szinte tökéletes azok számára, akik még soha nem voltak a Sas úton. Komplikációk csak a Kulczyński-szakadékban történő ereszkedéskor, a Fekete-Barát-kéményben (Kominek pod Czarnym Mniszkiem) történő felmászás során, valamint a Hátsó-Sieczka-csorba (Zadnia Sieczkowa Przełączka) különleges nyílása feletti átlépéskor adódhatnak.
 
Az Északi-Gránát-csúcsról a további útvonal visszafelé elég nehéz, de természetesen ezt sem kell eltúlozni. Kezdetben sokkoló lehet maga a nyomvonal. A Gránát-csorba (Granacka Przełęcz) környezetében a sziklák néha rendkívül csúszósak lehetnek. Keskeny ösvényen haladunk, és ezen kívül azzal is számolnunk kell, hogy velünk szemben, a másik oldalról is jöhetnek turisták. A kavicsos, törmelékes nyomvonal is fokozott óvatosságot kíván. Ennek a szakasznak a legnehezebb részei talán a kéményekbe történő le- és felmászások. Személy szerint én úgy gondolom, ez az utolsó szakasz a sas út legnehezebb része. Ezt a részt korábbi magas-tátrai tapasztalatok nélkül szinte biztosan nem lehet gond nélkül végigjárni.
Összességében azonban úgy gondolom, hogy a Sas utat a fent említett nehézségek ellenére az átlagosan tapasztalt turistáknak nyugodtan ajánlható. Aki járt már a Tengerszem-csúcson (Rysy) /a lengyel oldalról – a szerk./ vagy a Svinicán, annak itt az újabb kihívás. Aki egészséges, fiatal, körültekintő, nem szédülős, annak bátran javasolható, még akkor is, ha nem túl sokat túrázott a Magas-Tátrában. De nem egyedül!
Forrás és fotók: http://natatry.pl

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...