Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés, vajon miről
kapta nevét a Bástya-gerinc egyik utolsó, délkeleti irányban legmesszebbre
kinyúló kiemelkedése, a Pátria (2203 m) csúcsa, amely széles, enyhe
omladéklejtővel ereszkedik alá Csorbai-tó felé. Előretolt helyzeténél fogva igen
kiterjedt a kilátása déli irányban, a Poprádi-medence, Liptó, a Szepesség és az
Alacsony-Tátra felé, de különösen szép a Menguszfalvi- és Malompataki-völgy
közeli hegykoszorújára. Bél Mátyás és ifj. Buchholtz György mint Kupferschachtot
(rézakna) emlegetik, mivel a stólai Benedek-rendi kolostornak volt itt
részbányája. Mai elnevezése a helybeli szlovák tájszólásban használt patrieť
(nézni, látni) szóból ered, mivel a délre kiszögellő csúcs kitűnő kilátópont.
Grósz Alfréd Komarnicki Gyulához írott levelében így
magyarázza a csúcs nevének kialakulását:
„A szlovák Pátria elnevezés onnan ered, mert ezt az ormot
hajdanta Schaubergnek hívták. Ruzsbachfürdő (Rauschenbach) fölött is van egy
Pátria nevű hegy. Az odavalósi szlovákoktól hallottam, amint azt mondták:
„ideme na vypatriu” (megyünk a kilátóra). Vypatrat a nép nyelvhasználata
szerint körültekintést is jelent. A szótár szerint „pátrat = nachforschen.”
Forrás: http://www.fsz.bme.hu,
Neidenbach Ákos: Tátránk tudós polihisztora, Grósz Alfréd; Fotó: sprievodca.ta3.szm.com
