2013. november 19., kedd

Kilenc évvel a vihar után lassan helyreáll az ökoszisztéma

Kilenc évvel a Magas-Tátrát 2004. november 19-én sújtó emlékezetes szélvihar után napjainkban már egy új generációs erdő nyomait figyelhetjük meg a nemzeti parkban. A kutatók a természeti csapás után idén első alkalommal számolhatnak be a Tátrában pozitív széndioxid egyensúlyról. „A fotoszintézis során több széndioxidot nyelt el a biomassza, mint amennyit a talajban élő mikroorganizmusok visszajuttatnak a légkörbe. A megzavart erdei ökoszisztéma napjainkra ismét kezd megfelelni a kívánt mértéknek, ami azt jelenti, hogy több széndioxidot köt meg, mint amennyit termel” – mondta el Peter Fleischer, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Állami Erdészete Kutató állomásának vezetője.
Nem sokkal a katasztrófa után, és még napjainkban is a katasztrófa sújtotta területen számos helyen több tisztás kínál kilátást a Magas-Tátrára. A TANAP igazgatóhelyettese, Pavol Fabian szerint azonban ez már nem marad így sokáig.

Szavai szerint 6-7, de legkésőbb 10 év múlva a jelenlegi, a természeti csapásnak köszönhető kilátás a múlté lesz. Az utakat és a turistaösvényeket ismét magas fák határolják majd. Ez a legjobban a Poprádról Ótátrafüredre vezető úton figyelhető meg, de hamarosan hasonló helyzet áll elő a természeti csapás során érintett más területeken is. A TANAP másik szakembere, Peter Spitzkopf szerint viszont egyes területeket a jövőben is meg kellene tartani növényzet nélkül, példaként a Tarajkáról a Tar-pataki-völgyre nyíló kilátást említve.
Peter Líška, a TANAP Állami Erdészet igazgatója szerint a Tátrának 9 évvel a katasztrófa után két arca van. Amíg vihar által érintetlenül hagyott területen megállíthatatlanul terjed a szú, amely elpusztítja a lucfenyő erdők utolsó maradványait is, ezzel szemben azon a területen, ahol az erdészek feldolgozták a vihar során megsemmisült fákat, új erdő van kialakulóban. „Ez leginkább ott figyelhető meg, ahol az erdő természetes módon regenerálódik, de viszonylag nagy olyan területen is, ahol nem megy végbe természetes regeneráció” – mondta el az igazgató. A legrosszabb a helyzet a Tarajka környékén és a Tar-pataki-völgyben. „A szú jelentős romboló tevékenysége figyelhető meg a Csendes- és Kapor-völgy védett területein, ahol az ősi növénytársulások utolsó maradványai olyan állapotba kerültek, hogy ezek megújulása akár 400 évig is eltarthat” – mondta Líška. A természeti csapás után feldolgozott területen az erdészek szerint már nő az új erdő, ebben az évben 2.200 hektár, természetes úton regenerálódott új erdőterületről számoltak be a szakemberek. A természetes regeneráció során főleg lombhullató fák, különösen a berkenye fejlődik, emellett az erdészek eddig kb. 2.030 hektár terület újraerdősítését végezték le.
A mesterségesen ültetett erdőket főleg a tűlevelűek, elsősorban a vörösfenyő uralják. Az erdősítés során az erdészek közel 5 millió facsemetét ültettek ki, ezek mintegy 30 %-át fenyők teszik ki. Pavol Fabian szerint a lucfenyő a Tátrában optimálisak feltételek között élhet, így ennek a fajtának a legmagasabb a részesedése a tátrai erdők összetételében. Peter Fleischer szerint viszont szomorú tény, hogy felnőtt, zöld erdő napjainkban a Tátra (értve ezalatt a Magas- és a Bélai-Tátrát is) erdőgazdálkodás alá vont eredeti erdőterületének csupán 25 %-án található. Az eredeti 38.000 hektárból jelenleg csak mintegy 9.000 hektár az egészséges zöld erdő. „A Tátra központi részén olyan mértékben elszaporodott a szú, hogy ez a helyzet megoldhatatlan” – mondta Peter Líška.
A tátrai bukószél, amely a hegység északi oldaláról érkezett, mintegy 12.600 hektár területet érintett, melyen kidöntött vagy kettétört közel három millió fát. A tátrai erdők egyszer s mindörökre elveszítették eredeti formájukat. Az érintett területből 8.737 hektár tartozik a Tátra Nemzeti Park területéhez. 2006. május végéig az erdészek több mint 1.872 millió köbméter fát termeltek ki az érintett területről, további csaknem 600 ezer köbméter fa viszont a helyén maradt. Napjainkra éppen ez a feldolgozatlan faanyag vált a novemberi vihar után megállíthatatlanul elterjedt szútámadás központi kérdésévé. 2012 végégig az erdészek feldolgoztak a szútámadás során elpusztult 680 ezer köbméter fát, további 560 ezer köbméter viszont érintetlenül a területen maradt. Az elmúlt 9 évben tapasztalható szútámadás a Tátrai Nemzeti Park kezelésében lévő állami erdőkben közel 7.300 hektáron több mint 2.254.000 fát sújtott, amely közel azonos a 2004-es természeti viharban érintett területtel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...