Kilenc évvel a Magas-Tátrát 2004. november 19-én sújtó
emlékezetes szélvihar után napjainkban már egy új generációs erdő nyomait
figyelhetjük meg a nemzeti parkban. A kutatók a természeti csapás után idén
első alkalommal számolhatnak be a Tátrában pozitív széndioxid egyensúlyról. „A
fotoszintézis során több széndioxidot nyelt el a biomassza, mint amennyit a talajban
élő mikroorganizmusok visszajuttatnak a légkörbe. A megzavart erdei
ökoszisztéma napjainkra ismét kezd megfelelni a kívánt mértéknek, ami azt
jelenti, hogy több széndioxidot köt meg, mint amennyit termel” – mondta el Peter
Fleischer, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) Állami Erdészete Kutató állomásának
vezetője.
Nem sokkal a katasztrófa után, és még napjainkban is a
katasztrófa sújtotta területen számos helyen több tisztás kínál kilátást a Magas-Tátrára.
A TANAP igazgatóhelyettese, Pavol Fabian szerint azonban ez már nem marad így
sokáig.
Szavai szerint 6-7, de legkésőbb 10 év múlva a jelenlegi, a természeti
csapásnak köszönhető kilátás a múlté lesz. Az utakat és a turistaösvényeket
ismét magas fák határolják majd. Ez a legjobban a Poprádról Ótátrafüredre
vezető úton figyelhető meg, de hamarosan hasonló helyzet áll elő a természeti
csapás során érintett más területeken is. A TANAP másik szakembere, Peter
Spitzkopf szerint viszont egyes területeket a jövőben is meg kellene tartani
növényzet nélkül, példaként a Tarajkáról a Tar-pataki-völgyre nyíló kilátást
említve.
Peter Líška, a TANAP Állami Erdészet igazgatója szerint a
Tátrának 9 évvel a katasztrófa után két arca van. Amíg vihar által érintetlenül
hagyott területen megállíthatatlanul terjed a szú, amely elpusztítja a lucfenyő
erdők utolsó maradványait is, ezzel szemben azon a területen, ahol az erdészek
feldolgozták a vihar során megsemmisült fákat, új erdő van kialakulóban. „Ez
leginkább ott figyelhető meg, ahol az erdő természetes módon regenerálódik, de
viszonylag nagy olyan területen is, ahol nem megy végbe természetes regeneráció”
– mondta el az igazgató. A legrosszabb a helyzet a Tarajka környékén és a
Tar-pataki-völgyben. „A szú jelentős romboló tevékenysége figyelhető meg a
Csendes- és Kapor-völgy védett területein, ahol az ősi növénytársulások utolsó
maradványai olyan állapotba kerültek, hogy ezek megújulása akár 400 évig is
eltarthat” – mondta Líška. A természeti csapás után feldolgozott területen az
erdészek szerint már nő az új erdő, ebben az évben 2.200 hektár, természetes úton
regenerálódott új erdőterületről számoltak be a szakemberek. A természetes regeneráció
során főleg lombhullató fák, különösen a berkenye fejlődik, emellett az
erdészek eddig kb. 2.030 hektár terület újraerdősítését végezték le.
A mesterségesen ültetett erdőket főleg a tűlevelűek,
elsősorban a vörösfenyő uralják. Az erdősítés során az erdészek közel 5 millió
facsemetét ültettek ki, ezek mintegy 30 %-át fenyők teszik ki. Pavol Fabian
szerint a lucfenyő a Tátrában optimálisak feltételek között élhet, így ennek a
fajtának a legmagasabb a részesedése a tátrai erdők összetételében. Peter
Fleischer szerint viszont szomorú tény, hogy felnőtt, zöld erdő napjainkban a
Tátra (értve ezalatt a Magas- és a Bélai-Tátrát is) erdőgazdálkodás alá vont eredeti
erdőterületének csupán 25 %-án található. Az eredeti 38.000 hektárból jelenleg
csak mintegy 9.000 hektár az egészséges zöld erdő. „A Tátra központi részén olyan
mértékben elszaporodott a szú, hogy ez a helyzet megoldhatatlan” – mondta Peter
Líška.
A tátrai bukószél, amely a hegység északi oldaláról
érkezett, mintegy 12.600 hektár területet érintett, melyen kidöntött vagy
kettétört közel három millió fát. A tátrai erdők egyszer s mindörökre
elveszítették eredeti formájukat. Az érintett területből 8.737 hektár tartozik
a Tátra Nemzeti Park területéhez. 2006. május végéig az erdészek több mint
1.872 millió köbméter fát termeltek ki az érintett területről, további csaknem
600 ezer köbméter fa viszont a helyén maradt. Napjainkra éppen ez a
feldolgozatlan faanyag vált a novemberi vihar után megállíthatatlanul elterjedt
szútámadás központi kérdésévé. 2012 végégig az erdészek feldolgoztak a szútámadás
során elpusztult 680 ezer köbméter fát, további 560 ezer köbméter viszont érintetlenül
a területen maradt. Az elmúlt 9 évben tapasztalható szútámadás a Tátrai Nemzeti
Park kezelésében lévő állami erdőkben közel 7.300 hektáron több mint 2.254.000
fát sújtott, amely közel azonos a 2004-es természeti viharban érintett
területtel.
