2013. július 3., szerda

A Gerlachfalvi-csúcs mászóútja

A Magas-Tátra legmagasabb csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs egy, a főgerincből délkeleti irányban elágazó mellékgerincen található. Északi szomszédja a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, amelytől a Tetmajer-horhos választja el. A gerinc dél felé a Kis-Gerlachfalvi-csúcs felé folytatódik, amelyből aztán kettényílik, kialakítva így a Gerlachfalvi-katlant. A csúcs két nagy völgy, a Felkai-és a Batizfalvi-völgy fölött emelkedik. A Gerlachfalvi-csúcs egyrészt magassága, másrészt szép kilátása, valamint könnyű megközelíthetősége miatt rendkívül népszerű a hegymászók körében. A legnépszerűbb felmeneti útvonal a Felkai-völgyből a Gerlachfalvi-próbán át vezet, a lemenetel pedig a Batizfalvi-völgy felé a Batizfalvi-próbán át történik, amely nem más, mint hágcsókkal és láncokkal biztosított sziklafal.

Felmenet a Felkai-próbán keresztül:
Idő: 4 óra
Nehézsége: felmenet a meredek, sziklás hegyoldalon. Jó lépések és fogások, de néha szükség van erős kézre. Az útvonalon vannak erősen kitett helyek illetve nehezebb szakaszok (nedves kémények, stb.). A lépések és fogások nem mindig ideálisak.

A Sziléziai-háztól a zöld jelzésen indulunk felfelé a Felkai-völgyben. Átmegyünk az Örököseső alatt, majd amikor a völgy következő szintjére jutunk, átkelünk a patakon, és a jelzés nélküli, de jól kijárt úton megkezdjük az átlósan felfelé vezető szerpentinezést a Virágoskert-torony fala alatti széles vályú irányába. A vályú szájában találjuk a kb. 15 méter magas Gerlachfalvi-próbát, ahol láncok és kapcsok segítik a feljutást (1. ábra). Következik egy kényelmes felmenet a Katlan-rés felé, amelynek során mindig a szakadék közepén található vályú jobb oldalán kell haladni. A Katlan-résben kezdődik a túra igényes része, mivel a Gerlachfalvi-katlan feletti traverzálás viszonylag bonyolult, nagy figyelmet követel (2. ábra). A Katlan-résből néhány métert átlósan megyünk az ösvényen, majd keresztezünk egy sziklabordát (a kitett részeken acélfogantyúkkal). Ezután további 4 sziklaborda következik. A vályú törmelékén felmegyünk a Kis-Gerlachfalvi-csúcs alá, ahonnan első alkalommal pillantjuk meg magát a Gerlachfalvi-csúcsot. Lefelé haladunk a gerincen, majd egy meredek emelkedőn megyünk addig a pontig, ahol egy ferdén álló szikla egy ablakot képez (3. ábra). Innen egy ferde rámpán leereszkedünk egy katlanszerű bemélyedésbe, ahonnan ismét néhány sziklaborda következik, míg végül megérkezünk a Batizfalvi-főszakadékba. Innen két lehetséges útvonalon juthatunk fel a csúcsra. Mivel a 2-es számú útvonalon láncok segítik a haladást, és a hegyi vezetős partik erre szoktak leereszkedni, inkább az 1-es számmal jelölt útvonalon folytassuk az utat a Felső-Gerlachfalvi-kapu felé, majd onnan a gerincen a Gerlachfalvi-csúcsra (4. ábra).
Az útvonal meglehetősen nehéz és időigényes, ezért végigjárásához mindenképpen jó erőnlét és egy, az útvonalat ismerő személy (pl. hegyi vezető) jelenléte szükséges. Soha ne vágjunk bele ebbe a mászásba rossz időjárási körülmények és korlátozott látási viszonyok között. A tájékozódást segítő jelzések fontos támpontot jelentenek, ezeket a hegyi vezetők helyezték el a kitett részeken. A sziklákon időnként láthatóak az egykor zöld jelzés maradványai. Hétvégéken, különösen jó idő esetén ezen az útvonalon sok vezető mozog az ügyfelekkel, ez jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát (és a személyes összetűzéseket…).

Lemenet a Batizfalvi-próbán át
Idő: 3:45 óra
Nehézsége: hasonló, mint a felmenet során.
A Gerlachfalvi-csúcsról a Batizfalvi-főszakadék nevű, láncokkal biztosított felső vályújában kezdjük meg a leereszkedést. A Batizfalvi-próbáig tartó ereszkedés útvonalát egyértelműen meghatározza a Batizfalvi-főszakadék, amelyben jól láthatóan kanyarog az ösvény (tartózkodjunk a főszakadék bal oldalán). A főszakadék a Batizfalvi-lejtő fölött hirtelen véget ér, hiszen utunkat állja egy függőleges sziklafal. Ez a Batizfalvi-próba. Itt balra fordulunk, és megtaláljuk a hágcsókat és láncokat. Ezek levezetnek minket egy katlanba, amelynek továbbra is a bal oldalán maradva újabb láncok következnek, amelyek a Batizfalvi-völgybe vezetnek. Az útvonal továbbra is a völgy bal oldalán a Batizfalvi-tó irányában folytatódik. A tótól aztán a Felső turistaúton juthatunk vissza a Sziléziai-házhoz.

Megjegyzés:
A túra útvonala a jelzett turistautakon kívül vezet. Az elágazások és az útvariánsok miatt hivatalosan csak hegymászás keretében, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) látogatási rendjében foglaltak szerint járható végig. Ezen az útvonalon jogszerűen csak hegyi vezetővel, vagy magashegyi tanfolyam keretében hegymászó oktatóval közlekedhetünk. Hegymászók, hegymászó egyesületek tagjai is feljuthatnak a csúcsra, de csak abban az esetben, amennyiben túrájuk hegymászótúra jellegű.

12 megjegyzés:

  1. Talán felesleges is mondani, hogy megfelelő öltözet és lábbeli mellett alapfelszerelés a sisak! Minket leereszkedés közben talált el kis híján egy lefelé zúgó kő, amit a felettünk mozgó egyik csoport sodort le...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bár ez konkrétan nem szerepel az írásban, de természetesen a sisakra alapfelszerelésként kell tekinteni egy ilyen túra során.

      Törlés
  2. Üdv!

    Ezt valaki magyarázná nekem:"Hegymászók, hegymászó egyesületek tagjai is feljuthatnak a csúcsra, de csak abban az esetben, amennyiben túrájuk hegymászótúra jellegű" ?

    Ha egy hegymászó, fel akar jutni, mi más jelleggel tenné, mint hegymászó jelleggel?
    Ha a megfelelő felszerelés meglétét értik ez alatt, miért nem azt írják?

    Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, itt nem a megfelelő felszerelés meglétéről van szó, hanem arról, hogy a TANAP látogatási rendjének megfelelően minimum III-as vagy annál nehezebb útvonalakon juthatnak fel, magyarul pl. a cikkben leírt, a Felkai-próbán keresztül vezető normál utat nem használhatják.

      Törlés
    2. Hmmm... Akkor visszafelé kellene mászni, a Batizfalvi-próbán(forgalommal szemben)?
      Vagy létezik más út a csúcsra?
      nem nagyon találok más lehetőséget.

      Törlés
    3. Nem kell visszafelé mászni, a Gerlachfalvi-csúcsra számos mászóútvonal létezik, és ezek nem is egyirányúak.

      Törlés
    4. Látszik, hogy nem vagy ismerős a sajátos szlovák világban. Nem is baj, úgy abszurd ez, ahogy van. Saját maguknak alkották, az ő bizniszük. A lényeg, hogy a turista utakat csak hegymászók hagyhatják el, de ehhez teljesíteni kell két feltételt. Hegymászás célból, de csak az számít hegymászásnak ami III-as vagy nehezebb. Akkor vagy hegymászó, ha rendelkezel a saját országod szövetségének tagsági igazolványával. Tehát pl. az OEAV tagsálg nem ér semmit. De ezek a szabályok mind nem játszanak, ha felbérelsz egy helyi vezetőt, azzal mehetsz amerre akarsz. Ez konkrétan a Gerlach esetében az jelenti, hogy hiába vagy igazolt mászó, sem a felkai sem a batizfalvi próbán nem mászhatod meg a csúcsot. Ha van igazolványod, akkor pl. mászhatod a Martin utat, vagy még nehezebbet. Mondjuk azt már én sem tudom, hogy mi van a lejövettel. Mászás után értelem szerint a legegyszerűbbet választjuk, magyarázgassam a TANAP-osnak, hogy én most hegymászó túra után vagyok. Agyrém az egész. Szóval a Gerlach normál útjai csak vezetővel járhatóak.

      Törlés
    5. Kálmán, a lejövetellel már nincs gond, ha valamilyen mászóúton jutottál fel egy csúcsra, bármilyen csúcsra, teszem azt a téli zárlat idején pl. a Nagyszalókira a Nagy-Tarpataki-völgyből, lefelé akár már a turistautat is használhatod, azért nem büntethetnek.

      Törlés
  3. Köszönöm!
    Majd igyekszem valahol topo-kat keresni.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm Kálmán!

    Az alap problémákkal, elvárásokkal tisztában vagyok.
    A problémám, hogy igen nehéz topokhoz, mászóutak leírásához hozzájutni, mindenhol a normálutakba botlik az ember.
    Gondolom valamilyen szlovák oldalon elérhető ez az.
    Kotorászok tovább. 😉

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is friss, és nem is topo, de a Komarnicki-féle könyvben vannak útvonal-leírások: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/egyeb/k85/159.htm

      Törlés
  5. http://www.tatry.nfo.sk/stena.php?kod=01780510:Gerlachovsk%E1-ve%9Ea:2642

    Ez pl. egész jó, a mellette lévő toronyra, de magára a Gerlachra is vannak utak. Azért ez már nem kispálya. Micsoda nevek az első mászók között, Krissak, Orolin Gálfy, és G.Haak, aki régen a Sluzba vezetője volt, és sok szállást intézett nekünk a házakban anno, amikor babakocsit csempésztünk neki át a határon.. De szerintem az egyik leghálásabb és nem is nehéz, a Lengyel nyeregből végig a gerincen a Martin út.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...