2012. május 10., csütörtök

A Malompataki-völgy


A Malompataki-völgy (Mlynická dolina) elsősorban két dolognak köszönheti a népszerűségét. Először is annak, hogy könnyen hozzáférhető az ismert és tömegek által látogatott magas-tátrai településről, Csorbatóról (Štrbské Pleso, 1350 m), másodszor pedig annak, hogy ebben a völgyben található az egyik legismertebb tátrai zuhatag, a Fátyol-vízesés (Vodopád Skok, 1780 m).

A Malompataki-völgyet, mint a legtöbb völgyet a Tátrában a gleccserek alakították ki a múltban. A völgy a gleccsertevékenységnek köszönhetően keresztirányban jól láthatóan széles U alakú, ami a jégvájta völgyek tipikus jellemzője. Ezen túlmenően az egykori gleccserek mozgásának ritmusa is jól látható, mivel a völgyben a múltban több nagy sziklaküszöb keletkezett. Ez a gleccsermozgás volt az előfeltétele annak, hogy a völgyben számos, a Magas-Tátrát jellemző hegyi tó keletkezzen. Ezen túlmenően ezek a sziklaküszöbök teszik lehetővé azt, hogy a hegyi patakokból szebbnél-szebb vízesések alakuljanak ki.
A Malompataki-völgy legjellegzetesebb küszöbén alakult ki a Magas-Tátra egyik leghíresebb, legnagyobb vízhozamú, harmadik legmagasabb vízesése. Fátyol-vízesésnek (szlovákul vodopád Skok) nevezik, annak a kb. 100 m magas sziklaküszöbnek köszönhetően, amelyről a Malompatak (Mlynica) vize hirtelen, mintegy a küszöböt átugorva (ugrás szlovákul skok) esik le (ez a szlovák név eredete – a szerk.). A tényleges vízesés magassága mintegy 25 méter. A Malompatak általában véve is lépcsőzetes jellegű, ami valószínűleg hozzájárult nevének kialakulásához is, mivel a lépcsőzetes szakaszok a malom zsilipjére emlékeztetik az embert. A szlovák mlynica szó jelentése valójában patak, amely átfolyik a malom alatt, és így hajtja meg a malomkereket. Több tátrai völgyhöz hasonlóan az egész völgy a patakról kapta a nevét.
A talajszint felett megfelelő időjárási körülmények mellett a hirtelen alábukó víztömeg fölött átívelő vízpermet valóságos fátylat képez, amely a napfényben irizáló (fémes fénnyel csillogó, színjátszó) színek sokaságával kápráztatja el a szemlélőt (ez a magyar elnevezés eredete – a szerk.).
A monda szerint valaha régen egy ifjú zergevadászat közben eljutott eddig a vízesésig. A vízesés tetejére érve azonban megcsúszott, és a mélybe zuhanva életét vesztette. Az ő szomorú kedves ettől kezdve megállás nélkül bolyongott a völgyben, és közben szívbemarkolóan siratta kedvesét. Keserves, el nem apadó könnyeiből alakult ki azután a vízesés, valamint a vízesést borító fátyol, amely a bánatos leány szomorúságát fejezi ki.


A Fátyol-vízesés vízhozama igen változó, mivel ezen a területen erősen szezonális a csapadék mennyisége. A vízesés megjelenése mindig a pillanatnyi csapadék mennyiségétől függ, a legimpozánsabb és legnagyobb benyomást a tél során felhalmozódott hómennyiség olvadása idején, tavasz végén, nyár elején teszi az emberre.
A kb. 6 km hosszú Malompataki-völgyön a Csorbatóról induló sárga jelzésű turistaút vezet végig, amelyen alig több mint 3 óra alatt juthatunk el a völgy végéig. Az út kezdetén tűlevelű erdőben haladunk, ezt fokozatosan felváltja a törpefenyő, amely fokozatosan elvékonyodik, míg végül megérkezünk a csupasz sziklák világába. Balra, a nyugati oldalon a Szoliszkó-gerinc (Hrebeň Soliska) szegélyezi a völgyet, míg jobbra, kelet felé a Bástya-gerinc (Hrebeň Bášt) déli végén emelkedő Pátria (Patria, 2203 m), majd a gerinc legmagasabb csúcsa, a Sátán (Satan, 2432 m) emelkedik. Egyenesen előttünk, a völgyzárlatban a Csorbai-csúcs (Štrbský štít , 2385 m) piramisa emelkedik. 
Nagyjából a völgy középső részén található a Fátyol-vízesés, amely mellett láncok segítik a feljutást. A vízesés fölött találjuk a festői Fátyol-tavat Pleso nad Skokom, 1801 m), amely vizével a Fátyol-vízesést táplálja. Már a magasabb régióban található az Alsó- és Felső-Zerge-tó (Nižné a Vyšné Kozie pleso, 1941 és 2109 m), majd teljesen a völgy végén, a Csorbai-csúcs alatt a völgy legnagyobb tava, a Szentiványi-tó (Capie plseo, 2072 m). Ennek partjáról meredek ösvényen juthatunk fel a Szoliszkó-gerinc turistaszempontból legjelentősebb átjárójába, a Lorenz-hágóba (Bystré sedlo, 2314 m) – ez a turistaút legmagasabb pontja, ahonnan felejthetetlen kilátásban lehet részünk. A hágó alatti elágazástól még visszafordulhatunk, vagy az innen egyirányú ösvényen felmehetünk a hágóba, melyen átjutva láncokkal biztosított turistaúton a Furkota-völgybe (Furkotská dolina) érkezünk. Akár erre is visszajuthatunk a Csorbai-tóhoz, amely egyrészt nagyon szép körtúra, másrészt elegendő kihívást is jelenthet.

A Magas-Tátrában november 1. és június 15. között érvényes szezonális zárlat a Malompataki-völgyet is érinti. Egész évben felmehetünk viszont a Fátyol-vízesés alá, de a vízesés feletti terület csak a nyári szezonban hozzáférhető. A Malompataki-völgy a Tátrai Nemzeti Park részét képező Malompataki-völgy Nemzeti Természetvédelmi Terület része, melynek területe kb. 704 hektár. Ebből eredően, alapvetően viszont a természet tiszteletének következtében túránk során viselkedjünk kulturáltan és megfontoltan. Megfájdul az ember szíve, amikor ilyen helyeken a civilizált ember által termelt hulladékot, főleg műanyag palackokat látunk szétszórva, amelyeknek a természetes lebomlási ideje szinte végtelen. A környezetüket teljes nyugalommal szennyező primitív „turisták” durván és gondolkodás nélkül szennyezik a környezetet, míg az igazi turisták, a hegyek valódi szerelmesei az évente megrendezett „Tiszta hegyek” takarítási akciók során takarítják azt. Itt is, és a Magas-Tátra más völgyeiben is mindig emlékezzünk arra, hogy ez nem a mi otthonunk, mi itt csak vendégek vagyunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...