2011. július 28., csütörtök

Nekünk Tengerszem-csúcs, nekik Rysy

Tengerszem-csúcs
A Tengerszem-csúcs a Magas-Tátra hét, turisták által is megmászható csúcsa közé tartozik, de ezzel együtt a hegység egyik legszebb kilátóhegye. A Bélai-Tátrától egészen a Krivánig gyönyörködhetünk a csúcsok sokaságában, míg a minden irányban elágazó völgyeket csillogó tengerszemek tarkítják. A csúcsról a Tátra minden jelentősebb csúcsa látható, és felülmúlhatatlanul szép a kilátás a Tengerszem és Halastó felé, amelyek a sötétzöld törpefenyők között mintegy 1000 méterrel mélyebben csillognak.

A csúcsot először Blásy Ede mászta meg id. Ruman János stólai ve­zetővel 1840. július 30-án, zergevadászat közben. A csúcsról elé táruló látványról később Blásy így nyilat­kozott (Turisták Lapja, 1897. évf. 6-8. sz.):
„Sok év telt el az óta, sok szép és sok szomorú időt éltünk át, de ama csudás benyomás, melyet ama páratlan kilátóponton akkor éreztem, egész hatalmában megújul az én lel­kemben, valahányszor az ott töltött első perczekre gondolok.”
A csúcsot Blásy Ede az 1853. augusztus 2-án, barátai társaságában történő második megmászása alkalmával nevezte el Tengerszem-csúcsnak. A névadás történetéhez tartozik, hogy a csúcs má­sodik megmászása alkalmával nem csupán elkeresztelték a csúcsot, hanem ott helyben ki is állították a keresztlevelét. A német nyelven írt keresztlevél magyarul így hangzik:
Bélyegmentes bizonyítvány
Mi alulírottak bizonyítjuk, hogy 1853. évi augusztus 2-án, a Központi Kárpátok egy csú­csát megmásztuk, melyet egyhangúlag Tengerszemcsúcsnak neveztünk el. A csúcs köz­vetlenül a Tengerszem felett van, és úgy látszik, hogy magasságra nézve 5-ik sorban áll. Adja Isten, hogy a kik ezen a haza véghatárán álló csúcsot megmászták, boldog időket éljenek.
Conrad Bexheft, Latinák Frigyes, Maximilian A Bieleky, Alexander Bieleky, Ludwig Haitsch, Friedrich Fleischer, Baróthy Antal, Eduard Blásy, Oskar Schelley.
Német nevét szintén Blásynak köszönheti, aki Svájc leglátogatottabb kilátóhegye, a szintén gyönyörű panorámájáról híres Rigi mintájára nevezte el „Magyar Rigi”-nek. Blásy 1853 és 1886 között összesen 19 al­kalommal mászta meg a csúcsot, más-más kísérők társaságában. Emlékére a csúcs déli oldalában tisztelői 1891-ben emléktáblát he­lyeztek el, ame­lyet azonban nem sokkal később vandál kezek megrongáltak, majd pár év múlva el is tüntettek.
Az első téli megmászó Theodor Wundt kapitány volt, aki Horvay Jakab vezető kísé­retében 1884. áp­rilis 9-én mászta meg a csúcsot.
A Tengerszem-csúcsnak három orma van, ezek:
Ø  északnyugati orom – 2499,2 m; innen legszebb a kilátás, ez egyben Lengyelország legmagasabb pontja, az országhatáron fekszik. Ez a legmagasabb pont a Tátrában, ahová jelzett turistaút vezet.
Ø  középső orom, főorom – 2503 m; már teljesen szlovák területen van, az északnyugati oromtól a Hátsó-Tengerszem-átjáró választja el.
Ø  délkeleti orom – 2473 m; a főoromtól a Középső-Tengerszem-átjáró választja el.

A csúcsra a Poprádi-tótól a Hunfalvy-hágón keresztül jól kiépített turistaút vezet. A Halastó felől is igen gyakran látogatják, de azt azért tudni kell, hogy ez az útvonal lényegesen nehezebb és fárasztóbb a déli oldal útjától. Lengyelország legmagasabb pontjaként azonban rendkívüli vonzerővel rendelkezik, nyáron, szép időben mindkét oldalról tömegek indulnak a csúcsra.

A csúcs lengyel és szlovák neve Rysy, de sok honfitársunk szintén előszeretettel használja ezt a nevet, amikor a csúcs szóba kerül. A lengyel – és az ebből átvett szlovák – elnevezés az északi oldal folyosókkal barázdált, karcolt hegyoldalának látványából ered (porysowane = barázdált, karcolt). Az elnevezés az irodalomban először 1863-ban jelent meg, a Rysy elnevezést Risse formában először Hildebrandt használta 1863-ban.

Már korábban is írtam, én magam a magyar elnevezések híve vagyok, főképpen az egykori Magyarországhoz tartozó, tehát magyar nevet viselő földrajzi pontokkal kapcsolatban. A Tengerszem-csúcsnak ráadásul véleményem szerint kimondottan szépen csengő magyar neve van. A Magas-Tátra, a történelmi Magyarország legmagasabb hegységének földrajzi nevei csak úgy tudnak fennmaradni, gyermekeink, unokáink csak úgy fogják ezeket megismerni, ha minél többen leszünk olyanok, akik az eredeti magyar neveket használjuk, a szlovák és lengyel térképeken olvasható, általuk használt elnevezésekkel szemben. Tisztelettel kérem a kedves olvasót, tegyünk annyit a tátrai magyar földrajzi nevek fennmaradása érdekében, hogy ahol vannak ilyen nevek, ott azokat használjuk…
Köszönettel: a szerkesztő
Forrás: Tátrai túrák, www.fsz.bme.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...