Mit tegyünk, ha ránk tör a vihar? Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2011/06/21
Hirdetés
Viharok világszerte előfordulnak. Egy részük gyengébb, más részük hevesebb, de mindegyik egyformán veszélyes. A hegyekben történő túrázás nagy veszélyeket rejt magában abban az esetben, ha nagy magasságban ránk tör a vihar, és nem tudnunk időben biztonságos menedéket találni. Az emberek gyakran nem tudják, vagy esetleg elfelejtik, hogyan kell viselkedni, ha viharba kerülnek. Napjainkban sajnos egyre kevesebben félnek a vihartól, ami olyan mulasztás, amelyért gyakran életünkkel, vagy tartós egészségkárosodással kell fizetnünk. Ne hagyjuk elaltatni éberségünket, józan ítélőképességünket!


Viharról általában akkor beszélhetünk, amikor a villámlás, mennydörgés erős széllel párosul. A Tátrában a viharok szinte a semmiből is keletkezhetnek. A vihart abban az estben tekinthetjük veszélyesnek, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb, mint 6-15 másodperc telik el. Ez azt jelenti, hogy a villám kevesebb, mint 2-5 km-re tőlünk csapott le (a villámlás és a mennydörgés között eltelt időt hárommal elosztva megtudhatjuk, hogy a vihar kb. hány km-re van tőlünk). Az alábbiakban több forrást felhasználva arról olvashatunk, melyek azok az alapvető tudnivalók, amelyekkel tisztában kell lennünk, ha meglep bennünket egy vihar a hegyek között.

 
Ø Hagyjuk el a gerinceket, a csúcsok világát, a környezetükből kimagasló sziklaalakzatokat! Menjünk le a gerinc szélvédett, a közelgő viharral ellentétes oldalán legalább 100 méterrel a gerinc alá. A gerincnek a vihar felé eső oldala jobban ki van téve a villámcsapásoknak, és a hegytetőn, hegygerincen álló emberi test a villámhárító szerepét tölti be.

Ø Lehetőleg törmelékes kőzettel borított helyet keressünk magunknak. Guggoljunk vagy üljünk le, a talaj és a testünk közé helyezzünk valamilyen szigetelő réteget (pl. üljünk a hátizsákunkra vagy mászókötelünkre). Magunk alá húzott lábbal, fejünket a térdünk közé hajtva üljünk. Amikor a villámcsapás eléri a talajt, annak töltése nem egy pontban összpontosul, hanem sugarasan szétterjed néhány száz méterre. Amennyiben egy ilyen, a földfelszínen szétterjedő villám szétnyitott lábbal, vagy gyaloglás közben ér el minket, az könnyen végzetes lehet.

Ø Hátizsákunkkal, testünkkel vagy a fejünkkel semmiképpen ne támaszkodjunk a sziklafalnak! A sziklafal és köztünk legalább 1 méter távolság legyen, és a menedéknek kinézett sziklafal csúcsa legalább 5-10-szer magasabban legyen a búvóhelyünktől.

Ø Gyakran előfordul, hogy a turisták kisebb barlangokban, üregekben, sekély mélyedésekben keresnek menedéket, ezek azonban nem nyújtanak védelmet. Amennyiben egy barlang vagy üreg szájában állunk, előfordulhat, hogy testünk hidat képez a nyílás két fala között egy oda becsapó villám útjában. Ha mégis ilyen helyre kell behúzódnunk, akkor mindenképpen figyeljünk arra, hogy az kellően tágas legyen, a fejünk és a barlang teteje között legalább 3 méter távolság legyen, a barlang falától és nyílásától is legalább 1 méterre tudjunk tartózkodni.

Ø Akár a hegyekben, akár nagyobb nyílt térségekben ér el minket a vihar, kapcsoljuk ki a nálunk lévő elektromos eszközöket (mobiltelefon, mp3 lejátszó). A mobiltelefon akkor is veszélyes lehet, ha nem használjuk, de automatikusan keresi az összeköttetést a hozzá legközelebb eső adótoronnyal. Eközben elektromágnesen mező keletkezik, amelyen a villám könnyebben át tud haladni. A szakemberek egy része szerint viszont villámlás idején is nyugodtan használhatjuk a mobiltelefont, mivel tévhit az, hogy a villámok követik a rádióhullámokat…

Ø Az erdő szélén vagy a hegytetőn, hegygerincen álló magányos fák nem védenek a villámcsapástól! Ne várjunk védelmet az erdő fáitól. Amennyiben mégis csak fák közelében találunk menedéket, mindenképpen alacsonyabb fákat keressünk. Legalább 3-5 méterre álljunk meg a fa törzsétől, a lombsátor alatt, ne álljunk közvetlenül a fa törzse mellé, és semmiképpen ne érintkezzünk vele.

Ø Ne hasaljunk le a földre, hiszen így nagyobb testfelületünk van kitéve a természeti hatásoknak! Ne gyülekezzünk nagyobb csoportokba, próbáljunk meg úgy elhelyezkedni, hogy az egyes emberek közötti távolság legalább 4-5 méter legyen.

Ø Kerüljük a nyitott térségben történő gyors mozgást, mert ha a környezetünkben nincs kiugróan magas pont, akkor megnő annak a kockázata, hogy villámcsapás ér minekt.

Ø Tartsuk távol magunkat a vízfelületektől, vízmosásoktól, mert mint tudjuk, a víz kiváló elektromos vezető.

Ø Veszélyt jelentenek a fémből készült korlátok, láncok, létrák, amelyek nagyon jól vezetik az elektromosságot, bár hozzá kell tenni, hogy nem vonzzák a villámokat.

Ø Nem kell félnünk az ülőszékes, vagy a kabinos felvonókon – ezek határozottan biztonságot jelentenek vihar esetén, bár a túlfeszültség tönkreteheti az elektromos rendszert. Veszély csak az állomásokon, fel- és leszállás közben fenyeget, amikor egyik lábunk még a földön van, amikor villámcsapás éri a rendszert. Azonban soha ne tartózkodjunk vihar esetén a felvonók tartóoszlopainak közelében, melyeket villámcsapás esetén akár több millió voltos terhelés is érhet.

Ø Ne feledjük, hogy villámlás nem csak viharban, hanem viharmentes időben, magas páratartalom esetén is előfordulhat.

Ø Felhőszakadás kíséretében érkező erős és hideg szél esetén ruházatunk átázhat, ennek következtében pedig hipotermia, a szervezet fokozott mértékű kihűlésének veszélye fenyeget bennünket. Ennek megelőzésére használjunk jó minőségű, gyorsan száradó, szintetikus anyagból készült lélegző ruházatot. Ügyeljünk a felszerelésünkre: hátizsákunkon legyen esővédő huzat, az apróbb dolgainkat (pl. igazolványaink) lehetőleg légmentesen zárható műanyag tasakban tároljuk, különösen gondosan csomagoljuk be a váltás ruházatunkat.

Ø  A köd és a felhő erősen korlátozza a látótávolságot, gyakran lehetetlenné teszi a helyes útvonal megtalálását. A köd néha meglehetősen gyorsan feloszlik, a felhőkre viszont az eső és a zivatar is hatással vannak. Amennyiben biztos menedékben vagyunk (pl. egy bivakban), érdemes várni egy kicsit, felhasználva az időt táplálék utánpótlás bevitelére. Azonban ha a felhők nem tűnnek el, akkor fennáll a veszélye annak, hogy előbb-utóbb elkezdünk fázni. Ilyen körülmények között – főleg ha a környezeti hatásoknak különösen kitett területen tartózkodunk – fokozott óvatossággal el kell indulnunk, de csak akkor, ha biztosak vagyunk benne, hogy a megfelelő úton járunk.

 
Végül egy érdekes megfigyelés a villámlással kapcsolatban: amennyiben fémszerkezetű hátizsákunk van, vagy valamilyen fémből készült felszerelés (pl. csákány) van nálunk, amely egyszer csak nagyon hangos csilingelő hangot hallat, amelytől égnek áll a hajunk, akkor pár pillanat múlva valahová a közelbe villám fog becsapni. Ekkor van néhány másodpercünk, amíg eldől, hogy a következő villámcsapás bennünket ér le, vagy mellénk csapódik…

Kapcsolódó bejegyzések:

Hirdetés
Hirdetés