Lengyel és szlovák régészek a világon egyedülálló leletei a Bélai-Tátrában

Lengyel és szlovák régészek a világon egyedülálló leletei a Bélai-Tátrában

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2023/03/30
A Bélai- és a Magas-Tátra határán fekvő Zúgó-pincében talált késő jégkorszaki leletek a vezető tudományos folyóiratok és intézmények érdeklődését is felkeltették.
Hirdetés

Az évek kemény munkája meghozta eredményét, lengyel és szlovák régészek olyan, Szlovákiában egyedülálló barlangot tártak fel a Bélai-Tátrában, amely az egyetlen barlang a Tátrában, ahol bizonyítottan paleolit kori település található.
A barlangban a vadászathoz és a zsákmány feldolgozásához használt, meglehetősen ritka kész kőszerszámok százai, valamint a vadászott állatok, különösen a kőszáli kecske csontjai kerültek elő, amelyek megerősítik, hogy tátrai őshonos fajról van szó. A Bélai- és a Magas-Tátra határán fekvő Zúgó-pince (Hučivá diera) így a világ egyik vezető régészeti lelőhelyévé vált, és felkeltette a vezető tudományos folyóiratok és intézmények érdeklődését.

Késő jégkorszaki leletek a Zúgó-pincében

A Zúgó-pince 2019-ig szabadon hozzáférhető barlang volt. 2005-ben modern újkori cserépdarabokat találtak benne, majd 13 évvel később, egy véletlen látogatás során Marián Soják régész négy darab kőmegmunkáló eszközt talált amatőr barlangászat során. Ezután megkereste Pawel Walde-Nowak professzort a krakkói Jagelló Egyetemről, és 2019-ben megkezdték a kutatásokat. A világjárvány után idén újabb szakemberekkel együtt tértek vissza a mintegy 16 méter hosszú és maximum 7 méter széles barlangba. 22 régész dolgozott ott – lengyelek, és a szlovák Marián Soják, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa.

Lengyel és szlovák régészek a világon egyedülálló leletei a Bélai-Tátrában-1
A Zúgó-pince bejárata
Lengyel és szlovák régészek a világon egyedülálló leletei a Bélai-Tátrában-1
Forrás: pl.wikipedia.org

„11 réteget tártunk fel. A legfiatalabb az újkorból, a II. világháború idejéből való, aztán van egy XVI. századi réteg, valószínűleg favágók, rablók, zarándokok éltek itt. A legfontosabb rétegek azonban a késő jégkorszakból, kb. 14 ezer évvel ezelőtti időkből származnak, amikor a barlangot kb. 150-200 éven át vadászok lakták. Ezt a csontok elemzéséből és a körülbelül egy méter magas tuskóból származó faszén elemzéséből tudjuk. Találtunk néhány kőszáli kecske csontot is, ez az első alkalom, hogy Szlovákiában ilyent dokumentáltak. Ez annál is inkább fontos és érdekes, mert a faj tátrai őshonosságát bizonyítja” – magyarázza.
Forrás: https://www.cas.sk; Fotó: wikipedia.pl

Hirdetés
Hirdetés