A Tátrában járó turisták meg vannak róla győződve, hogy a hegyi menedékházak olyan helyek, melyek a nehéz és veszélyes túra után meleg és biztonságos menedéket nyújtanak az arra járóknak.
Hirdetés
Az 1956-os év különösen tragikus volt a Tátrában. Történt néhány különösen látványos baleset, de mindegyiket háttérbe szorította az, ami a Goryczka-völgyben történt 1956. március 3.-ára virradó éjjel. A Tátrában járó turisták meg vannak róla győződve, hogy a hegyi menedékházak olyan helyek, melyek a nehéz és veszélyes túra után meleg és biztonságos menedéket nyújtanak az arra járóknak. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az emberi kéz által emelt egyetlen épület sincs olyan erős, amely képes ellenállni a hegyek hatalmának és a természet erőinek.
Kis házikó a Goryczka-völgyben
Abban az időben a Lengyel-Tátrában, a Goryczka-völgyben állt egy kis menedékház, melyet az ismert góral hegymászó és síelő, a Tátra régi szerelmese, Władysław Marcinowski és felesége, Zofia vezetett. Az 1950-es években már negyvenes éveikben jártak, mindketten nyugodt életet reméltek a Gáspár-csúcs lábánál. Azon a napon Władysław mint házigazda a házban maradt, felesége, Zofia pedig bevásárlás céljából lement Zakopanéba. A bevásárlás kicsit hosszúra nyúlt, így Zofia lekéste a Gáspár-csúcsra induló utolsó felvonót. Kiderült azonban, hogy lesz még egy járat a Myślenicei-tornyok nevű közbenső állomásra, ezért aztán az asszony úgy döntött, hogy kihasználja ezt, hiszen onnan csak 15 perc járásra volt a menedékház. Ha hihetünk a történetnek, ez a döntés végzetesen befolyásolta sorsát. Ha Kuźnicéban maradt volna, minden bizonnyal túléli azt az éjszakát…
Valamivel korábban három határőr a Goryczka-völgyben megszokott járőrözését végezte, amely a késő esti órákban fejeződött be. Éjfélkor azonban a határőrség laktanyájában riasztást rendeltek le, a három katona ugyanis nem tért vissza…
Öt halott, megsemmisült menedékház
A hegyimentők a katonasággal együtt azonnal a völgybe indultak. Hamarosan riasztották a hegymászókat és a hegyivezetőket is. A nagy katasztrófa híre gyorsan elérte a várost. Valószínűleg kevéssel azután, hogy Zofia visszatért a menedékházba, a Konrád-hegyről (Kondratowy Wierch) levezető, napjainkban Marcinowski-vályúnak (Żleb Marcinowskich ) nevezett vízmosásban egy hatalmas lavina indult el. A pusztító természeti erő telibe találta a menedékházat, elsöpörve azt a föld színéről, és megölve azokat, akik bent tartózkodtak. Abban a percben a házigazdákon kívül a három katona is az épületben tartózkodott. Meghalt öt ember, a menedékház pedig megsemmisült.
Másnap reggel, a mentési művelet csúcspontjaként 800 ember kereste a helyszínen az eltűnteket. A nagy számú keresőcsapatnak köszönhetően gyorsan megtalálták az áldozatokat. Sajnos semmi esélyük sem volt… A menedékházat többé nem építették újjá.
