A
meleg időjárás kedvez a kullancsoknak, előfordulásuk áprilistól októberig a
legintenzívebb. Ezek a paraziták egész Szlovákia területén előfordulnak,
azonban nem minden egyed vírushordozó. „A fertőzött kullancsok elsősorban a Vág
folyó mentének teljes hosszán okoznak gondot” – tájékoztatott a Közegészségügyi
Hivatal (ÚVZ). Ebben a térségben észlelték a legtöbb vírusos agyvelő- és
agyhártyagyulladásra utaló megbetegedést, ami a nyári időszakban kulminál.
A Vág mentén kívül veszélyes területnek minősül Szlovákia délnyugati része.
az érintett régiók közzé tartozik a Tribecs- és a Vtáčnik-hegység, a
Nyitra-vidéki és a Garam menti dombság, a Kis-Kárpátok térsége, valamint a
Trencsényi, Nyitrai, Érsekújvári és a Lévai járások. Sajnos a klímaváltozás
miatt már a magasabban fekvő vidékekre is eljutnak a kullancsok, így a Tátrában
is előfordulhatnak. Nem ritka, hogy 1000-1200 méteres magasságban, sőt a déli
lejtőkön akár 1400 méteres magasságban is lehet találkozni velük.
A kullancsok a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladáson kívül gyakran a
Lyme-kórt (Lyme-borreliosis) is terjesztik, ám míg az agyvelő- és
agyhártyagyulladás ellen védőoltással lehet védekezni, a Lyme-kórra nem létezik
védőoltás, a betegség huzamosabb ideig alkalmazott antibiotikummal kezelhető.
Természetbeli tartózkodásunk során az
ízeltlábúak által terjesztett betegségek ellen megfelelő öltözékkel és
kullancsriasztó készítmények használatával tanácsos védekeznünk. Ajánlott a
hosszú, zokniba betűrt nadrág, valamint a hosszú ujjú felsőruházat viselése.
Lehetőleg kerülni kell a magas fűvel benőtt, valamint a bokros részeket, ahol
leginkább előfordulhatnak a kullancsok.
A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás lappangási ideje általában egy
hét körül van, kivételesen akár egy hónap is lehet. Ez egy kétfázisú betegség,
az első 2-3 napban kisebb láz, majd pár napos tünetmentesség után magas láz és
heves fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom kíséri az idegrendszeri tünetek
kialakulását, melyek eszméletzavarhoz, bénulásokhoz vezethetnek. A legsúlyosabb
esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. A betegség egy százalékban
halálos, 10 százalékban maradandó bénulással gyógyul, további 30-40 százalékban
szellemi és fizikai károsodás marad vissza.
A kullancsok csípése által elkapható másik súlyos betegség a Lyme-kór,
nevét egy amerikai kisvárosról kapta, ahol az első járványt észlelték. Azonban
míg a vírusos agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással, a Lyme-kór ellen nincs
védőoltás, az egyetlen védekezési mód magának a kullancscsípésnek a megelőzése.
Lappangási ideje változó, egy naptól egy évig terjed. A legjellegzetesebb korai
tünet általában a csípés helyén keletkezik, a széli részen lassan növő, ovális
alakú bőrpírral. A Lyme-kór felismerése és a megfelelő antibiotikumos kezelés
nagyon fontos. Ennek hiányában súlyos állapotromlás és egy életre szóló
krónikus betegség alakulhat ki, változatos ízületi, vagy szív- és érrendszeri
panaszokkal.
