A Tátra lengyel
oldalán működő Tátrai Nemzeti Park (TPN) úgy döntött, hogy meghosszabbítja a
Lengyel-Tátra területén érvényben lévő, az éjszakai mozgást tiltó időszakot.
Ezzel kapcsolatban a nemzeti park az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra:
„Az utóbbi időben azt észleltük, hogy egyre több bakancsos turista túrázik
éjjel a Tátrában, és egyre több sítúrázó tartózkodik sötétedés után a
sítúraútvonalakon és a sípályákon. Ez a magatartásforma azonban érzékenyen
érinti a tátrai természetet, ezért úgy döntöttünk, hogy meghosszabbítjuk a
nemzeti parkban történő éjszakai mozgást tiltó időszakot, amely ezután (a
korábbi április 1-től eltérően) március 1-től november 30-ig lesz érvényben. A
sítúrázók éjszakai jelenléte a sítúraútvonalakon és a sípályákon a hó karbantartását
végzők szempontjából is veszélyes, különösen korlátozott látási viszonyok
között, hiszen ilyen esetben bármikor fennáll a munkagépnek, vagy a kifeszített
drótkötélnek történő ütközés veszélye.
Miért nem túrázhatunk
éjszaka a turistautakon?
Amikor az éjszakai
állatok kerülnek szóba, elsősorban a baglyokra és a denevérekre gondolunk, az
éjszakai életet élő állatok listája azonban igen hosszú. Vannak közöttük
olyanok is, amelyeket napközben is láthatunk: főleg a rágcsálók, mint pl. a
nyest, a hermelin, a menyét, a cickányok, a sün, a borz, valamint a farkas, a
vaddisznó, az őz és a szarvas. Ugyanakkor az ún. „nappali fajok” esetében,
beleértve a legtöbb madárfajt is az éjszaka nem csak a pihenés időszaka, hiszen
ezek az állatok a természetes veszélyek (különösen a nagyragadozók) jelenléte
miatt fokozott éberségre vannak utalva.
Ebben a helyzetben a
nemzeti park különösen fontos feladata a vadon élő állatok védelmének, valamint
annak biztosítása, hogy az emberek a lehető legkevésbé zavarják a nyugalmukat. Az
eddiginél korábban életbe lépő korlátozás azért is fontos, mert sok állatfajnál
most érkezik el a párzási időszak, vagy pedig a már vemhes nőstények szülni
készülnek. A téli álmot alvó állatok lassan felébrednek a téli álmukból, a
medvék és a mormoták éhesen élelem után kutatnak, világra jönnek a zergegidák, emiatt ilyenkor különösen fontos ezeknek a védett fajoknak a védelme.
A Lengyel-Tátrában
nagyon sűrű (275 km) a turistautak hálózata, a nemzeti park területének közel
96 %-a a turistautaktól 1 km-nél kisebb távolságra fekszik. Tekintettel a
turistautakon megjelenő egyre nagyobb forgalomra (évente kb. 3 millió turista
érkezik a nemzeti parkba), a helyzet az állatok számára kényelmetlenné vált. Az
éjszakai mozgás március 1-től november 30-ig történő korlátozása lehetővé teszi
számukra, hogy az ember zavaró jelenléte nélkül, szabadon mozogjanak a nappali
pihenőhelyük és éjszakai élőhelyük között. Emlékezzünk arra, hogy pl. a farkas,
a medve, a hiúz és a róka szívesen vándorol az éjszakai órákban a jelzett
turistautakon. Jelenlétüket számtalan módon, például a napközben megtalált lábnyomukkal és a
hátrahagyott ürülékükkel bizonyítják.
Az éjszakai mozgás
korlátozása mindazonáltal a turisták számára is védelmet jelent pl. a medvével
történő találkozás elkerülése szempontjából. Ezek az állatok az éjszakai
órákban a szokottnál is agresszívabbak, és a meglepett, megijesztett ragadozó
különösen veszélyes lehet az emberre. A világ különböző régióiban végzett
megfigyelések szerint a legtöbb, nem kiprovokált találkozásra a medve és az
ember között az éjszakai órákban történt.
