A szlovák Hegyi
Mentőszolgálat (HZS) munkatársai az elmúlt évben 45 halálosan végződött
balesetnél működtek közre, ezek közül 22 személy a Magas-Tátrában vesztette
életét. „Ez mindenképpen több mint a sokéves átlag, amely a Magas-Tátrában évente
15 személy” – mondta a HZS igazgatója, Jozef Janiga. Hozzátette, hogy a
hegyimentők tavaly 2229 esetben avatkoztak be, ebből 454 esetben a
Magas-Tátrában. Az előző, 2014-es évvel összehasonlítva ez a mentőakciók számának
növekedését mutatja.
A halálos balesetek többsége
jelzett turistautakon kívül, hegymászó terepen történt, ahol a szabályok szerint
csak hegymászók tartózkodhatnak. „Sok esetben azonban olyanok szenvedtek itt
balesetet, akik nem rendelkeztek az ilyen terepen történő mozgáshoz szükséges tapasztalattal.
Nem lehet azonban általánosítani, és kijelenteni, hogy csak tapasztalatlan
turisták vesztették életüket, mert néhány esetben nagyon tapasztalt hegymászók és
síalpinisták halálos baleseteinél is be kellett avatkoznunk” – tette hozzá
Janiga.
A hegyimentők
vezetőjének szavai szerint a hegymászó terepen történt balesetek legfőbb oka a
nem megfelelő biztosítás volt. „A legtapasztaltabb hegymászóval is előfordulhat,
hogy megbotlik és elesik, a probléma az, ha közben nincs megfelelően
biztosítva, és az elesést kontrollálatlan zuhanás követi. Az elmúlt télen a
körülmények nem voltak túl ideálisak, viszonylag kevés volt a hó, sok helyen
csupasz volt a hegyoldal, nem borította hótakaró, az alacsonyabban fekvő
területeken a sziklafalak kevésbé voltak havasak. Az ilyen terepen történő
zuhanás közben sokkal nagyobb az olyan sérülések veszélye, amely az élettel
összeegyeztethetetlen” – tett hozzá az igazgató.
Az elmúlt évben a
hegyvidéki terepen történt balesetek következtében legtöbb esetben a végtagok
sérültek, a hegyimentők 940 ilyen sérüléssel járó balesetnél avatkoztak be,
ezek közül a legtöbb az Alacsony-Tátrában történt. Kevesebb olyan baleset
történt, melynél csak könnyebb sérülés keletkezett, ezek száma 712 volt
2015-ben. „22 személyt találtunk közvetlenül életveszélyes állapotban,
potenciális kockázatnak viszont 74 személy volt kitéve, ami nagyon magas szám” –
jegyezte meg Janiga. Voltak azonban olyan esetek is, amikor a hegyimentők
feleslegesen indultak útnak. Az ilyen hamisnak bizonyuló bejelentések száma
azonban szerencsére nem túl nagy, az igazgató szerint éppen azért, mivel Szlovákiában
a hegyimentés költségeit meg kell téríteni. „Arra is volt példa, hogy tévesen
hívták a hegyimentők segélyhívó számát. Hívták őket pl. egy balesethez, aztán
kiderült, hogy a hívás városi területről jött, emiatt pedig nem tudtak
beavatkozni az időközben a hegyekben történt balesetnél” – tette hozzá Janiga.
Az utóbbi időszakban a
hegyimentőknek azokkal a hívásokkal akadt a legtöbb problémája, amikor a
bejelentő nem tudta kellő pontossággal meghatározni, hol tartózkodik a sérült. „Néhány
éve folyamatosan emelkedik azoknak az eseteknek a száma, amikor az emberek
eltévednek vagy elakadnak a kitett terepen, és nem tudnak sem visszafordulni,
sem tovább menni” – tett hozzá az igazgató. Szavai szerint ez elsősorban annak
köszönhető, hogy a turisták többsége viszonylag későn indul túrázni, és a túra
végén, menet közben rájuk sötétedik. „Amennyiben nem rendelkeznek megfelelő
felszereléssel (pl. fej- vagy kézilámpa), megfelelő tájékozódó képességgel,
térképpel, iránytűvel, nagyon nehéz a terepen tájékozódni” – emlékeztet a HZS
vezetője.
