A túra kiindulópontja a Hosszú-tavi menedékház (1960 m), a
Nagy-Tarpataki-völgy menedékháza. Ide a Téry-menedékháztól (2015 m) a Vörös-torony-hágón
át (sárga jelzés, 3 óra), vagy a Tarajkáról (1285 m) a kék jelzésen (2-2,5 óra)
juthatunk el. Ha több naposra tervezzük a túránkat, a Hosszú-tavi menedékházban
meg is alhatunk; a tisztálkodási lehetőségek szűkösek, viszont a konyha minden
igényt kielégít. A háztól elindulva a kék jelzést követjük, a völgyet záró
hegykoszorú irányában. Nagyszerű tájban sétálva érünk be a Rovátka alá, amely
egy keskeny nyereg a Rovátka-csúcs (2332 m) és a Kis-Viszoka csúcsa (2428 m)
között. Innen meredeken emelkedik az ösvény, szűk szerpentinekkel, helyenként
könnyű mászással érjük el a hágót (a menedékháztól 1-1,5 óra).
A túlsó oldalon sokkal vadabb sziklaletörés vár ránk, ezért érdemes
megpihenni egy kicsit és kiélvezni a panorámát. Az ereszkedést sima
sziklatáblákon kezdjük meg, a lejutást rögzített láncok és vaskampók segítik. Hamar
elérjük a fal alját a magasan fekvő Mormota-völgyben, amely a Poduplaszki-völgy
egyik mellékága. A kilátás remek, alattunk a Fagyott-tó víztükre csillog, már
amennyiben nevével ellentétben éppen nem borítja jég. Rövid harántmenet után a
zöld jelzésre váltunk (itt ágazik el az északi oldalra levezető kék jelzés) és
meg is kezdhetjük a Lengyel-nyeregbe való felkapaszkodást. Az omladékos hegyoldalon
való feljutást fenyőtörzsekből kirakott út segíti, a tájhoz illő óriási lépcsőházként.
Hamar elérjük a széles nyerget (2200 m), ahonnan minden irányban óriási
panorámában lehet részünk (a Rovátkától 30 perc).
Utunk ezután már végig lefelé vezet. A nyeregből kezdetben ismét
vasláncok segítségével, majd már csak a táj szépségében elmerülve baktatunk
lefelé. Az ösvényt jobbról végigkíséri a Gerlachfalvi-csúcs hatalmas tömege,
bepillanthatunk a híres Karcsmar-folyosóba, amely a maga 800 méterével a Magas-Tátra
leghosszabb hó folyosója; híres téli hegymászócél. Átvágunk a Virágoskerten,
ami nevéhez híven egy virágokkal teleszórt, hatalmas mező, szintén felemelő
környezet a komor gránittornyok lábánál. Elérjük a völgyzáró letörést, innen
szakad a mélybe a Felkai-vízesés. E mellett ereszkedik tovább az ösvényünk,
előttünk nem csak a Felkai-völgy, hanem az egész Poprádi-medence kitárul.
Mielőtt leérnénk a völgybe, elhaladunk egy áthajló sziklafal, az ún. Örököseső
alatt. Erről a sziklaplafonról ‒nevéhez híven‒ folyamatosan hullik alá a
vízpermet. Leérve a völgybe, végigsétálunk a Felkai-tó partján egész a Sziléziai-ház
betonplaccáig (1670 m; a Lengyel-nyeregből 1,5 óra).
A Sziléziai ház egy magashegyi szálloda, ennek megfelelő magas
komfortfokozattal. Ha úgy döntünk, itt hotel-körülmények között múlathatjuk el
a napot. Innen három irányban indulhatunk tovább: a piros jelzésen
(Magisztrale) kb. 1 óra alatt a Batizfalvi-tóhoz (1884 m) juthatunk el, vagy
ellenkező irányban, nagyjából 2 óra alatt Tarajkára (1285 m). Harmadik
lehetőségként célba vehetjük a völgyet is, 2 óra alatt a zöld jelzés
Tátraszéplakra, a sárga pedig Ótátrafüredre visz.
