![]() |
| Adam és Michal a Jég-völgyi-csúcson |
Lenyűgöző teljesítményt vitt véghez 2013 márciusának első
felében két fiatal szlovák hegymászó, az egyaránt 26 éves Adam Kadlečík és Michal
Sabovčík a Magas-Tátrában: 15 nap alatt végigjárták a Tátra teljes főgerincét,
a Liptói, a Magas- és a Bélai-Tátrát is. A 82 km-es túra során extrém
magashegyi körülmények között, élet és halál határán feljutottak a tátrai főgerinc
92 csúcsra. A március közepén a Tátrán is végigsöprő szélvihart végül csak
hajszál híján kerülték el. A fiatalok ezzel 34 év után megismételték Pavel
Pochylý (1945-2000) eddig egyedülálló teljesítményét, akit Szlovákiában mint
„Az évszázad hegymászója” szokás emlegetni.
A fiatal iglói hegymászók mindenféle külső támogatás nélkül,
egy 25 kg-os hátizsákkal járták végig a téli Tátra főgerincét. Az egész kaland
3 hónappal ezelőtt kezdődött. Először is meg kellet szerezniük a szükséges
engedélyt a hegyen történő mozgáshoz, hiszen a Tátra télen le van zárva.
„Szerencsére a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) igazgatójánál, Pavol Majkónál és a
Regionális Környezetvédelmi Hivatal vezetőjénél is megértésre találtunk. Logisztikával
nem készültünk, mindent vittünk magunkkal, és mindent le is hoztunk” – mondta
Adam.
![]() |
| A mászók a Liptói-határhegyen |
Az expedíció február 28-án indult a Liptóhutai-nyeregből
(Hutianske sedlo), a Liptói-Tátra és egyben a tátrai főgerinc nyugati végéből. Hárman
indultak útnak, kezdetben velük tartott Gabo Čmorík is, ő azonban egy sérülés
következtében kénytelen volt feladni a túrát. „A Liptói-Tátrában hótalpakat
kellett használni, a Magas-Tátrában viszont már csak hágóvasat. Már nem is
tudom, hogy csináltuk végig. Ma már minden összefolyik. Adammal egész úton
kötéllel voltunk összekötve. Volt egy pár csúnya esésünk. A
Menguszfalvi-csúcson kénytelen voltunk nappal bivakolni. 120 km/óra sebességű
szél fújt, és a hókristályoktól megsérült a szemünk” – meséli Mišo. „Hegymászóknak
készült speciális dehidratált élelmiszereket ettünk, szárított kolbászt, és
naponta 3 ropit” – tette hozzá Michal azzal, hogy ő maga 7 kg-ot fogyott az út
során.
A legrosszabbak azonban a Bélai-Tátrában várták őket.
Útjukat a nagy hó, az erős szél és a lavinák nehezítették. Két lavina rajtuk
keresztül söpört le a falakról. „Ez egyáltalán nem volt vicces. Az utolsó nap
volt igazán brutális. Tudtuk, hogy 200 km/órás széllökések várhatók. Végül
mintegy 3 órával sikerült megelőznünk a vihar érkezését” – mondta Adam egy
megkönnyebbült sóhaj kíséretében. Expedíciójuk március 14-én ért véget a
Zári-szorosban (Ždiarske sedlo). Ha csak egy nappal később indulnak,
valószínűleg nem tudták volna befejezni a túrát, mert a hatalmas vihart a
gerincen senki sem élhette volna túl.
A két fiatal teljesítménye előtt a neves szlovák filmrendező
és utazó, Pavol Barabáš is megemelte kalapját. „A Tátra főgerincén való téli
átkelés hatalmas teljesítmény. Fizikailag, technikailag és szellemileg is. Ez
korábban csak Pavel Pochylýnek sikerült 1979-ben. Ennek a teljesítménynek a
megismétlése támogatás nélkül, a csúcsok megkerülés nélkül, vagy a gerinc
elhagyása nélkül 34 éve senkinek sem sikerült. Csodálatos” – mondta Barabáš. A
szakértő úgy véli, ez a mászás a legtisztább főgerincmászás a tátrai hegymászás
történetében.
