A név, hogy „Rysy”
még általános iskolás koromban vésődött az agyamba. Nehéz elfelejteni, hogy ez
Lengyelország legmagasabb csúcsa. Azt azonban már kevesebben tudják
Lengyelországban, hogy ez a hatalmas, a Halastavi-völgy (Dolina Rybiego potoku)
fölé magasodó csúcs nem 2499, hanem 2503 méter magasságú. A Tengerszem-csúcsnak
ugyanis valójában három orma van. Közülük a legmagasabb teljes egészében a
szlovák oldalon található, a 2499 méter magasságú orom ellenben a Tátra
főgerincén található, amely egyben államhatár is Szlovákia és Lengyelország
között. Emiatt helyesebb, ha azt mondjuk a legmagasabb csúcs helyett, hogy „Lengyelország
legmagasabb pontja”.
A Tengerszem-csúcs
nagyon népszerű turistacélpont, a 2499 méteres magassága viszont csak az egyik
oka ennek. A másik a panoráma, melyet a csúcsról élvezhetünk. Nehéz
összehasonlítani a szépségét a Tátra más pontjairól élvezhető kilátással, de
azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Tengerszem-csúcs panorámája a
legkiterjedtebb. Magában foglal több mint 100 csúcsot, melyeket a csúcsról a
világ négy tája felé láthatunk. Tiszta időben akár Krakkóig is el lehet látni
innen. A nagy népszerűség az oka annak, hogy a csúcson rendszeresek a
torlódások, az útvonalon pedig a sorok. Sajnos a Tengerszem-csúcs megmászása
sok „vasárnapi” turistát is csábít, akik egyáltalán nincsenek felkészülve a
magashegyi körülményekre, nincsenek tisztában a csúcsra a lengyel oldalról
történő feljutás nehézségeivel, ezáltal számtalan veszélynek teszik ki magukat
az úton. Részben ebből adódóan – de más okok miatt is – ezen a turistaúton nagyon
magas a balesetek száma, köztük sajnos a végzetes kimenetelű baleseteké is.
Ezért saját képességeinket, valamint az uralkodó időjárási körülményeket is
figyelembe véve mindenkinek ajánlott alaposabban megfontolni a csúcsra történő
túrát.
A Tengerszem-csúcs
lengyel és szlovák nevét (Rysy) a csúcs északi falát barázdáló jellegzetes
vályúktól, repedésektől (góral nyelven rys) kapta {más vélekedés szerint
viszont azokról a jól kivehető repedésekről, vályúkról, kéményekről és más
hasonló képződményekről kapta lengyel nevét, amelyek Dénes-csúcs (Niżnie Rysy) és
a Nagy-Békás-csúcs (Żabi Szczyt Wyżni) gránitfalán láthatóak – a fordító}. A
csúcson, annak szimbolikus jelentőségét kiemelve a múltban több emléktáblát és
vallási szimbólumot is elhelyeztek. Közülük a legérdekesebb talán a Vlagyimir
Iljics Lenin túráját megörökítő emléktábla volt, melyet a népköztársaság idején
a turisták szisztematikusan pusztítottak, míg végül a Hunfalvy-völgyi
menedékházban rejtették el.
A Lengyelország és
Szlovákia schengeni csatlakozását megelőző években a csúcs a nyári idényben
hivatalos határátkelőhely volt a két ország állampolgárai számára. Jelenleg
szabadon átjárható a határ, akár a lengyel, akár a szlovák oldalról megyünk fel
a csúcsra. A csúcsra érkezők a piros jelzésen folytathatják tovább útjukat
függetlenül attól, melyik oldalról jutottak fel a csúcsra. Ha észak felé
megyünk tovább, akkor hamarosan elérjük a Tengerszemet (Czarny Staw pod
Rysami), vagy még tovább a Halastavat (Morskie Oko). Ha dél felé megyünk
tovább, akkor a Hunfalvy-hágón (Sedlo Váha) át a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz
(Chata pod Rysmi), vagy még tovább a Poprádi-tóhoz (Popradské pleso) juthatunk
el. Ez az utóbbi variáns a könnyebb, de a Tátra szlovák oldalán létező téli
zárlat miatt ez csak június 16. és október 31. között járható.
