2015. december 3., csütörtök

A Tengerszem-csúcs (Rysy) lengyel szemmel

A név, hogy „Rysy” még általános iskolás koromban vésődött az agyamba. Nehéz elfelejteni, hogy ez Lengyelország legmagasabb csúcsa. Azt azonban már kevesebben tudják Lengyelországban, hogy ez a hatalmas, a Halastavi-völgy (Dolina Rybiego potoku) fölé magasodó csúcs nem 2499, hanem 2503 méter magasságú. A Tengerszem-csúcsnak ugyanis valójában három orma van. Közülük a legmagasabb teljes egészében a szlovák oldalon található, a 2499 méter magasságú orom ellenben a Tátra főgerincén található, amely egyben államhatár is Szlovákia és Lengyelország között. Emiatt helyesebb, ha azt mondjuk a legmagasabb csúcs helyett, hogy „Lengyelország legmagasabb pontja”.

A Tengerszem-csúcs nagyon népszerű turistacélpont, a 2499 méteres magassága viszont csak az egyik oka ennek. A másik a panoráma, melyet a csúcsról élvezhetünk. Nehéz összehasonlítani a szépségét a Tátra más pontjairól élvezhető kilátással, de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Tengerszem-csúcs panorámája a legkiterjedtebb. Magában foglal több mint 100 csúcsot, melyeket a csúcsról a világ négy tája felé láthatunk. Tiszta időben akár Krakkóig is el lehet látni innen. A nagy népszerűség az oka annak, hogy a csúcson rendszeresek a torlódások, az útvonalon pedig a sorok. Sajnos a Tengerszem-csúcs megmászása sok „vasárnapi” turistát is csábít, akik egyáltalán nincsenek felkészülve a magashegyi körülményekre, nincsenek tisztában a csúcsra a lengyel oldalról történő feljutás nehézségeivel, ezáltal számtalan veszélynek teszik ki magukat az úton. Részben ebből adódóan – de más okok miatt is – ezen a turistaúton nagyon magas a balesetek száma, köztük sajnos a végzetes kimenetelű baleseteké is. Ezért saját képességeinket, valamint az uralkodó időjárási körülményeket is figyelembe véve mindenkinek ajánlott alaposabban megfontolni a csúcsra történő túrát.
A Tengerszem-csúcs lengyel és szlovák nevét (Rysy) a csúcs északi falát barázdáló jellegzetes vályúktól, repedésektől (góral nyelven rys) kapta {más vélekedés szerint viszont azokról a jól kivehető repedésekről, vályúkról, kéményekről és más hasonló képződményekről kapta lengyel nevét, amelyek Dénes-csúcs (Niżnie Rysy) és a Nagy-Békás-csúcs (Żabi Szczyt Wyżni) gránitfalán láthatóak – a fordító}. A csúcson, annak szimbolikus jelentőségét kiemelve a múltban több emléktáblát és vallási szimbólumot is elhelyeztek. Közülük a legérdekesebb talán a Vlagyimir Iljics Lenin túráját megörökítő emléktábla volt, melyet a népköztársaság idején a turisták szisztematikusan pusztítottak, míg végül a Hunfalvy-völgyi menedékházban rejtették el.
A Lengyelország és Szlovákia schengeni csatlakozását megelőző években a csúcs a nyári idényben hivatalos határátkelőhely volt a két ország állampolgárai számára. Jelenleg szabadon átjárható a határ, akár a lengyel, akár a szlovák oldalról megyünk fel a csúcsra. A csúcsra érkezők a piros jelzésen folytathatják tovább útjukat függetlenül attól, melyik oldalról jutottak fel a csúcsra. Ha észak felé megyünk tovább, akkor hamarosan elérjük a Tengerszemet (Czarny Staw pod Rysami), vagy még tovább a Halastavat (Morskie Oko). Ha dél felé megyünk tovább, akkor a Hunfalvy-hágón (Sedlo Váha) át a Hunfalvy-völgyi menedékházhoz (Chata pod Rysmi), vagy még tovább a Poprádi-tóhoz (Popradské pleso) juthatunk el. Ez az utóbbi variáns a könnyebb, de a Tátra szlovák oldalán létező téli zárlat miatt ez csak június 16. és október 31. között járható.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com; Fotó:  Łukasz Koster

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...