![]() |
Kilátás a Furkota-csúcsról |
A Magas-Tátrában jelenleg hét olyan csúcs van, amelyre
jelzett turistaúton fel lehet jutni. Néhány évtizeddel ezelőtt még nagyobb volt
ez a szám, hiszen a ma már turisták által nem látogatható Furkota-csúcsra is
jelzett ösvény vezetett. A XX. század közepén a Lorenz-hágón még nem volt
kiépítve a ma használatos láncos út, a Malompataki- és a Furkota-völgyet
összekötő mai sárga jelzés mindkét völgyben a völgyzárlatban ért véget, a
Furkota-völgyben a Furkota-csúcson (egyes kalauzok szerint a
Felső-Wahlenberg-tónál), a Malompataki-völgyben a Szentiványi-tónál.
1917 – dr. Vigyázó János: „A Magas Tátra részletes kalauza”.
A kalauz a 204. oldalán foglalkozik a Furkota-völgy
átjáróival, azonban sem a kalauzban, sem a mellékelt térképen nincs megemlítve,
illetve megrajzolva, hogy a Furkota-csúcsra abban az időben bármiféle
turistaút, ösvény vagy csapás vezetett volna. A térképmelléklet jelmagyarázata
szerint viszont „csapás” kötötte össze a Felső-Wahlenberg-tavat és a
Malompataki-völgyben található Szentiványi-tavat, mégpedig a Lorenz-hágó
nyílásán keresztül.
1931 – dr. Thirring Gusztáv és dr. Vigyázó János: „A Magas
Tátra”
A kalauz 75. és 76. túraleírásában szerepel a
Furkota-csúcsra vezető túra leírása. Ebből az derül ki, hogy a II. világháború
előtt már jelzett ösvényen lehetett felmenni erre a könnyen megközelíthető csúcsra.
A kalauzhoz sajnos nem mellékeltek a turistautakat is ábrázoló térképeket, így
csak a leírt magyarázatra szorítkozhatunk. A 75. túraleírásban ez olvasható
(valamennyi korabeli leírást eredeti helyesírással idézek):
„A Szentiványi tótól lassan balra tartunk és a völgy nyugati
oldalán emelkedünk felfelé a Lorenzhágó törmelékes lejtőjén, melynek a térképen
közölt 2314 m magassági adata tulajdonképpen a Nagyszoliszkó és Furkotacúscs
közötti gerinc legmélyebb pontjára vonatkozik, azonban a hágónak sok nyílása
közül, melyek csak apró sziklabütykökkel vannak egymástól elválasztva, a j.
oldaliak (É) képezik a kényelmesebb átjárókat a Furkotavölgybe… A legészakibb
hágónyílásból törmeléken könnyen elérhetjük a közeli Furkotacsúcsot (10 p.)….”
A következő, 76. túralírás ezekkel a mondatokkal fejeződik
be:
„A Felső Wahlenbergtótól meredek törmeléklejtők húzódnak fel
úgy a Lorenzhágóba (½ ó.) és a Furkota-csúcsra (20 p.), mint az utóbbitól Ny
fekvő Furkotahágóba, melyet ½ ó. alatt érhetünk el.”
1960 – „Vysoké Tatry – správa geodézie a kartografie na
Slovensku”; szlovák nyelvű turistatérkép.
A térképen a Lorenz-hágó és a Furkota-csúcs egymáshoz való
közelsége miatt nehezen kivehetőek a részletek, de úgy tűnik, mintha a
Szentiványi-tótól a Lorenz-hágóba vezető sárga jelzés tenne egy kis kunkort
északra, a 2405 méter magasságúnak jelzett Furkota-csúcs felé.
1965 – Jožo Šimko: „Magas-Tátra”; Budapest, Sport Kiadó,
második javított és bővített kiadás (fordította Joó Kálmán, Niszkács László és
Tárnok Árpád). Melléklete: „A Magas-Tátra turistatérképe” című, szlovák és
magyar nyelvű térkép.
Ezen a térképmellékleten az látható, hogy a Furkota-völgyben
sárga turistajelzés vezet az Osztra és a Furkota-csúcs között található Furkota-hágóba,
a Malompataki-völgyben pedig szintén sárga turistajelzés vezet a Lorenz-hágóba,
a két sárga jelzés azonban a térkép tanúsága szerint nincs összekötve
egymással. A kalauz 23. számú túrája az alábbiak szerint írja le a
Furkota-csúcsra vezető turistautat:
„A Furkota-csúcsra (2405 m). A Felső Wahlenberg-tóig a 21.
sz. terv szerint, a Lorenz-hágóig a 22. sz. túraterv szerint. A Lorenz-hágótól
északnyugati irányban minden nehézség nélkül elérhetjük negyedóra alatt a
csúcsot.”
1969 – dr. Vladimír Ademec: „A Magas-Tátra”; Pozsony,
fordította Kelecsényi Tibor.
A Furkota-völgyet ábrázoló térképrajzon az látható, hogy a
Lorenz-hágón át vezető sárga jelzésű turistaút köti össze a Furkota-völgyet a
Malompataki-völggyel. Ez ugye ma is így van, ami érdekessége ennek a kézzel
rajzolt térképvázlatnak, hogy egyrészt a Furkota-csúcs bár rajta van, de
jelzett turistaút nem vezet oda, másrészt a sárga jelzésű útvonal a mai
nyomvonalnál lényegesen jobban megközelíti a Furkota-hágót, szinte keresztezi a
Furkota-csúcs déli lejtőjét. A völgy túráit bemutató szövegrészben az
alábbiakat olvashatjuk erről:
„A Furkota völgyön sárga jelzésű út halad felfelé, mely a
Wahlenberg tavak fölé kanyarodva a Furkotský štít csúcs alatt a Bystré sedlo
nyergen keresztül a szomszédos völgybe, Mlynická dolina-ba vezet.”
1978 – dr. Vladimír Adamec és Radek Roubal: „Magas-Tátra
turistavezető”; Pozsony, fordította Jolana Protičová; első magyar nyelvű
kiadás, szlovák nyelven 1972-ben jelent meg először, majd 1974-ben és 1977-ben
ismét.
A Furkota-völgyet leíró részben az alábbiakat olvashatjuk:
„A völgyön át jelzett ösvény vezet a Bystré sedlora és
tovább a Mlynická dolinába. A Bystré sedlóról az ügyes turista felmászhat a
csúcsra, a Furkotský štítra, esetleg tovább haladva a gerincen a nem messze
emelkedő Hrubý vrchra is (visszatérés ugyanazon az úton!)”
1978 – „Vysoké Tatry – súbor turistických máp”; szlovák
nyelvű nyári turistatérkép 10. kiadása.
Itt kissé elnagyoltan van jelezve a Lorenz-hágó és a
Furkota-csúcs közelében vezető turistaút. Alaposabban megnézve az látható
rajta, mintha a sárga jelzés felvitt volna magára a csúcsra is.
1990 – „Vysoké Tatry – letná turistická mapa”; nyári
turistatérkép.
Ugyanez az elnagyolt jelzés látható ezen a turistatérképen
is, így azt gondolhatjuk hogy a csúcsra talán még 1990-ben is fel lehetett
jutni.
A fenti kronológia alapján a Furkota-csúcsra vezető sárga
jelzésű turistautat a korábban bemutatott egykori turistautaknál talán
valamivel később szüntették meg, az egykori sárga jelzés nyomait mindenesetre
még napjainkban is meg lehet találni néhol a Lorenz-hágó irányából a csúcsra
vezet lejtő szikláin.
Ebben az ügyben levélben fordultam a Tátrai nemzeti Parkhoz
(TANAP), mégpedig azzal a kérdéssel, hogy pontosan mikor és miért szüntették
meg többek között ezt a turistautat is. A nemzeti park illetékesétől azt a
választ kaptam, hogy a jelzett turistautak rendszerében az első jelentős
változások a nemzeti park megalakulása, vagyis 1949 után történtek. A következő
ilyen időszak az 1970-es, a Magas-Tátrában megrendezett Északi
Sí-világbajnokság után következett, miután a világbajnokságnak köszönhetően
jelentősen megnőtt a nemzeti park látogatóinak száma, mellyel együtt a
problémák is megsokszorozódtak. Napjainkban ismét napirendre került a korábban
lezárt turistautak esetleges ismételt megnyitásának kérdése (erről egy korábbi
bejegyzésben részletesen is olvashattak az oldal látogatói), amely azonban nem
egyszerű feladat. Erről alapos elemzések és a megfelelő jogi háttér megalkotása
után a TANAP új Látogatási rendje fog rendelkezni.
Figyelem: a Furkota-csúcsra napjainkban nem vezet
jelzett turistaút. Bár a Lorenz-hágóból elérhető közelségűnek tűnik, és a
kitaposott ösvény is jól felismerhető, a TANAP előírásai szerint a csúcsra
turisták nem mehetnek fel! Amennyiben valakinek tudomása van a turistaút
megszüntetésének pontos dátumáról, esetleg akkori indoklásáról – akár magyar, akár
szlovák nyelven – nagyon megköszönném, ha megosztaná azt az oldal olvasóival,
vagy elküldené nekem az ismert
elérhetőségeimre.
Összeállította: Tátraturista, Fotó: Milena Konôpková
Én vagy 15 éve fölmentem egy csúcsra a Lorenz-hágóból északra. Útnak tűnt, bár elég rossz, omladékos, itt-ott kicsit mászós volt a terep. És nagy volt a köd. Eddig azt hittem, a Triumetal volt az, de akkor lehet, hogy a Furkota?
VálaszTörlésIgen, az valószínűleg "csak" a Furkota-csúcs lehetett, ami a Lorenz-hágótól kb. 10-15 percre van. A Triumetalra jóval tovább kellene menni azon a gerincen.
VálaszTörlésmi a Furkota-völgyi odlalban a Lorenz-hágóból úgy kb.20 métert ereszkedve leltünk rá egy ösvényszerűségre, amin fel lehetett sétálni a csúcsra. fennről aztán a Malompataki oldalban is látni véltem egy csapást, de az az oldala meredekebbnek tűnt. a Triumetalig sajnos nem mentünk el, nem is értem miért.
VálaszTörlésmegragadnám az alkalmat, hogy fényezzem a túrán készült videót:
http://youtu.be/F3mxPe9ngZ0
Mi a Malompataki-völgyből mentünk fel és jöttünk is vissza legutóbb is, az elágazás közelében kicsit törmelékes, de nem veszélyes. Igazából ennél a csúcsnál aztán végképpen nem értem, miért van lezárva...
TörlésKöszi a videót, holnap megosztom az oldal FB profilján.
Mi 2012 06.02.-án tarva a Lorenz-hágóba ahol bara ível az út,mi jobbra tartva és felfele a Furkota alatti hágóba érkeztünk pont,egy sziklabordán másztunkmajd hóban... azért így hogy már ne kelljen hágóvasat felvenni,mert a Lorenz felé egy hatalmas nagy hómezőt kellett volna kereszteznünk,így hamarabb felértünk a gerincre és nem bántuk meg,majd leereszkedtünk a túloldlon!
VálaszTörlés1996-ban még nem a mostani hágó volt a jelölt, hanem felette valamivel, közelebb a csúcshoz, és onnan volt ösvény is felfelé. Ha szombaton nem lett volna akkora köd, megkerestem volna a régi átjárót, de felhőben volt minden, 10 m-es látótávolsággal :(. Majd legközelebb :).
VálaszTörlésA múlt hétvégén szinte tömeg volt a Furkota-csúcson. A Szentiványi-tó irányából sárga STOP felirat hirdeti a tiltást, ennek ellenére innen ment az emberek zöme. Páran a másik irányból, a Felső-Wahlenberg-tótól, a Furkota-hágó irányából közelítettek.
VálaszTörlés