2013. május 15., szerda

A Giewont

Zarándoklat a Giewontra - Fotó: polskalokalna.pl
A Giewont (1894 m) jellegzetes mészkőgerince a Nyugati-Tátra erdős dombjai fölé emelkedik, Zakopanéval éppen szemben. A mészkőgerinc a Tátra főgerincéből a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) keleti végpontját jelentő Konrád-púpból (Kondracka Kopa) elágazó gerinc északi lezárása. A csúcsot olyan jelentős völgyek veszik körül, mint a Konrád-völgy (Dolina Kondratowa), a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) és a Kis-réti-völgy (Dolina Małej Łąki). Ezeken kívül több kisebb völgy és vályú is felfut a gerinc alá, mint p. a Fakanál-vályú (Warzecha), a Kis-völgy (Dolinka Mała) és a Bánya-völgy (Dolinka do Bani), melyeket szinte teljesen elhomályosít a masszívum lenyűgöző északi fala.

A csúcs nevének eredete nem egyértelmű, egyes források a fal (die Wand) vagy a sziklacsoport (Gewand) német szóból származtatják. Valószínűleg a Tátra egyik legnagyobb tudósa, az ismert síelő, turista, barlangász és hegymászó, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) egyik alapítója, Mariusz Zaruski (1867-1941) jár legközelebb az igazsághoz, aki a góral Giewont családnévből eredezteti a csúcs nevét, hiszen a Tátrában több, személyeket jelölő elnevezés is létezett a régebbi korokban.
A Giewont három fő részből áll, ezek a Nagy-Giewont (Giewont, 1894 m), a Kis-Giewont (Mały Giewont, 1728 m) és a Hosszú-Giewont (Długi Giewont, 1876 m). A főcsúcsot a mély Csorba (Szczerba, 1822 m) nyílása választja el a keleti irányban kinyúló jellegzetes gerinctől, a Hosszú-Giewonttól. Tovább kelet felé a Kis-Kapu (Wrótka) után emelkedik a már sokkal alacsonyabb, de még mindig jelentős Kalata-púp (1592 m). A csúcs szemközti, nyugati oldalán, a Felső-Giewonti-hágó (Giewoncką Przełęcz) felett a Kis-Giewont (Mały Giewont) emelkedik a magasba.
Narancsszínű Giewont - Fotó: AgencjaGazeta.pl
A Giewont masszívuma főleg Vörös-hegyeket és a Giewontot alkotó mészkőből és dolomitból épül fel. Csodálatos, szinte függőleges, turisták (és a Tátra Nemnzeti Park szabályozása miatt az utóbbi években már a hegymászók) által nem látogatható, vízmosásokkal barázdált és barlangokkal „teli” északi falának magassága 650 méter. Meredek vízmosások a Giewont változatos déli lejtőin is láthatóak (ez is metamorf kőzetekből épül fel), melyek a Konrád-völgy felső részébe vezetnek. Ilyenek pl. a Meredek-vályú (Urwany Żleb), a Száraz-vályú (Suchy Żleb), a Ló-vályú (Koński Żleb) és a Disznó-vályú (Świński Żleb). 1953-ban a Hosszú-Giewont gerincéről egy hatalmas szikla szakadt le, amely csak a menedékháznak helyt adó tisztáson állt meg. Az erdő felső határa az északi oldalon kb. 1300 méter, a déli oldalon pedig kb. 1550 méter tengerszint feletti magasságban található.
A Giewont, amely más tátrai csúcsokkal ellentétben nem magasságának, hanem elhelyezkedésének, jellegzetes formájának, a Zakopanéra nyíló kilátásnak és a hozzá fűződő legendáknak köszönheti hírnevét, jól ismert egész Lengyelországban, a kollektív tudat a Tátra szimbólumának tekinti.
A csúcsot már a XIX. század első felében látogatták turisták, majd a XX. század elején több barlangot és hegymászóutat tártak fel az északi falon. A Nagy-Giewont, melynek neve a köztudatban egyszerűen csak Giewont, a Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A csúcson álló keresztet, melynek köszönhetően maga a csúcs valóságos búcsújáró hellyé vált, 1901-ben állították (a jubileumi 1900-as esztendőre emlékezve) Kazimierz Kaszelewski zakopanei plébános kezdeményezésére. A csúcson álló kereszt azonban nem csak a zarándokokat és a turistákat vonzza, hanem a villámokat is. A kereszt közelében sűrűn előfordulnak villámcsapás okozta balesetek, az egyik legtragikusabb 1937-ben történt, amikor a villán négy embert ölt meg, további tucatnyit megsebesített. Emiatt amennyiben vihart látunk közeledni, jól tesszük, ha a lehető legrövidebb időn belül lemegyünk a völgybe.
Népszerűsége és viszonylag könnyű megközelítése miatt nyáron, tiszta időben a csúcsra vezető turistaút szinte bedugul, ennek azonban rosszra forduló idő esetén komoly következményei lehetnek. A problémát az okozza, hogy közvetlenül a csúcs alatt, ahol az ösvény keresztmetszete összeszűkül, a sziklafalban beépített vasláncok segítik az előrejutást, amelynél a kevésbé gyakorlott turisták lelassulnak, feltartóztatva ezáltal a mögöttük haladókat is.
A Giewont télen - Fotó: AgencjaGazeta.pl
A Giewont minden Zakopanéba érkező turista kedvelt kilátópontja. Az alvó lovag megmászása azonban számtalan veszélyt rejteget, különösen a csúcs közelében. A meredek lejtőkön a turisták gondatlansága miatt sok baleset fordul elő. A turisták életét a Giewont megmászása során nem csak a villámok veszélyeztetik, hanem saját ostobaságuk vagy egyszerűen felelőtlenségük is, miközben a sort megkerülve próbálnak meg utat találni, esetleg az északi oldalon próbálnak meg feljutni a csúcsra. A statisztikák alapján a Giewont az egyik legveszélyesebb hely a hegyekben, 1909-től kezdődően több mint 50 feljegyzett halálesettel. Különösen veszélyes a csúcs meredeken leszakadó északi fala. Itt található többek között a Kirkor-vályú (Żleb Kirkora), amely a tektonikus eredetű Felső-Giewonti-hágóba vezet. A vályú nevét Michał Kirkor hegymászóról kapta, aki a XX. század elején tárta fel a vályút, melyben egy ideig igényes, de hozzáférhető turistaút vezetett. Szintén veszélyes az a hosszú, helyenként nagyon meredek vízmosás, amely a Csorbából vezet szintén észak felé. Paradox módon veszélyesnek számít a Giewontra vezető legnépszerűbb ösvény, a Konrád-púpról érkező sárga jelzésű turistaút is. Több ezer láb folyamatos taposása nyomán (szezonban turisták tömegei járnak erre edzőcipőben, könnyű utcai cipőben vagy papucsban) a mészkősziklák legfelső rétege simára, gömbölyűre csiszolódott, amely esőben, nedvesség hatására olyan csúszóssá válik, mint a jég. Emiatt még a jó túracipőben túrázókat is óvatosságra intik ezen az útvonalon.
A kilátás a Giewontról meglehetősen tágas. Észak felé a Gubalówka gerince az első, amit felfedezhetünk, a két gerinc között Zakopane hatalmas területű városával. Láthatjuk a Havasalját (Podhale) és a Nyugati-Tátra erdős hegyoldalait. Érdekes látványt nyújt a Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) csoportja, valamint annak keleti meghosszabbítása a Gáspár-csúcsig (Kasprowy Wierch). A távolban látható a Magas- és a Bélai-Tátra néhány csúcsa.
A csúcsra a kék jelzésű jelzett turistaúton juthatunk fel a Konrád-menedékháztól. Ennek a turistaútnak az utolsó szakasza vasláncokkal biztosított és egyirányúsított. A csúcstól délre fekvő Konrád-nyerget (Kondracka Przełęcz) a sárga jelzésen is elérhetjük a Konrád-púpról vagy a Kis-réti-völgyből (Dolina Małej Łąki). Kicsit feljebb csatlakozik a kék útvonalba a Palánkos-völgyből (Dolina Strążyska) a Gombás-nyergen (Przełęcz w Grzybowcu) keresztül ide érkező piros jelzésű turistaút. Ez utóbbi ösvény azonban a téli időszakban (december 1. és május 31. között) le van zárva!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...