Egy évvel ezelőtt adtam hírt arról a nem mindennapi jelenségről, hogy egy szerencsés turistának ködkísértetet sikerült lefotóznia a Lengyel-Tátrában. Akkor nem gondoltam volna, hogy alig egy év elteltével én magam is tanúja lehetek ennek a különleges természeti jelenségnek. Október 8-án, szombaton, az előző éjszakai idei első havazást követően a Giewontra túráztunk néhányan.
![]()
Grósz Alfréd, a Tátra egyik legjobb ismerője ezeket jegyezte fel az általa ködrémnek nevezett jelenségről: „Ha valamely hegyhát egyik oldalán derűs idő uralkodik, a másik oldalán ellenben hamvas-szürke köd borítja a mélységet, akkor megesik, hogy az égboltozatról teljes pompájában sütő nap rávetíti árnyékunkat a páratenger fölszínére. Ilyenkor az emberi test árnyékalakját egészen tisztán sokszorosan nagyítva rajta lehet látni a ködóceán szürke felületén, mégpedig élénken tarka szivárványszínek többszörös körkeretébe foglalva. Ha ilyenkor kendővel vagy csupán kézzel is integetünk, akkor az a szivárványszín keretbe foglalt árnyék, a ködrém vagy felhőrém minden mozdulatunkat élethűen utánozza, ami gyakran igen szép és hasonlóan érdekes képet nyújt.” (Neidenbach Ákos: Tátránk tudós polihisztora, Grósz Alfréd című könyvéből)
