Mit kell tudnunk a zivatarfelhőkről? Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2011/06/16
Hirdetés
A tavaszi és a kora nyári időszak időjárását az intenzív viharok megjelenése jellemzi. Különösen igaz ez a hegyvidéki területeken, így a Magas-Tátrában is. Sokunkat érdeklő kérdés, hogyan kezeljük ezt a jelenséget, hogy ismerhetjük fel és kerülhetjük el a veszélyes viharokat? Az alábbi cikkből talán választ kaphatunk ezekre a kérdésekre, szert tehetünk olyan tudásra, melynek birtokában nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat a hegyek között. Különösen fontos ez az évnek ebben a szakaszában, amikor a hegyekben a „levegőben lóg” a feszültség…

A tapasztalatok szerint csapadékhullás valószínűsége általában a délutáni órákban a legnagyobb. Ezt figyelembe véve ebben a viharos időszakban úgy induljunk a hegyekbe, hogy lehetőleg 9-10 óra körül felérjünk a csúcsra, és a kora délutáni órák már a parkolóban, vagy más védett helyen találjanak. Ennek a megoldásnak a hátránya a korai ébredés, viszont a reggeli fényviszonyok közepette szép fotókat készíthetünk túránk közben.
Bizonytalan időjárási körülmények közötti hegyi túrák során hasznos dolog, ha ismerjük az eleinte még barátságos, majd később egyre komorabb felhők kialakulásának szakaszait. Egy magas felhőoszlop azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel jelentős vihar közeledik. A későbbi vihart jelezhetik az egyre magasabbra, akár 4500-600 méter magasságig is feltornyosuló gomolyfelhők (Cumulus), amelyet fejlődése korai szakaszában láthatunk az alábbi felvételen:


A következő fotón a kedvezőtlen feltételek kezdenek túlságosan is megszaporodni. Itt egy zivatarfelhőt (Cumulonimbus) láthatunk. Nos, itt már tudjuk, ki az ellenfél…


A fő kérdés az, hogyan lehet megmondani, hogy egy adott napon várható-e ilyen felhőzet? A válasz egy része egyszerűbb, másik része nehezebb. Egyszerű, mert az égbolt képe elég az ellenőrzéshez. Egy tiszta éjszakát követő napon délelőtt 9-10 óra körül kezdenek kialakulni a nyári felhők, amelyek az 1. képen látható formát vesznek fel. Az idő múlásával ezek egyre vastagabbak lesznek, időnként sötétebbekké is válnak, de délután 5-6 óra körül lassan szétoszlanak és eltűnnek.
Néha azonban ezek a felhők nagyon gyorsan növekedni kezdenek, mégpedig függőleges irányban. Ilyen felfelé magasodó zivatarfelhőt láthatunk a következő felvételen:


Az ilyen felhő megjelenését az égen figyelmeztető jelnek kell tekinteni, mivel ezek a hegyekben veszélyes zivatarfelhőkké válhatnak. Miután beazonosítottuk a felhő típusát, legfontosabb feladatunk növekedésének nyomon követése. Ha a felhő függőleges irányban egyre nagyobbra nő, egyre magasabbá válik, és úgy néz ki, mint egy lángos, akkor biztosan nem fenyeget bennünket.
A függőlegesen egyre magasabbra növő felhőnél azt is meg kell figyelni, hogy milyen ütemben nő. Minél gyorsabb ütemben nő függőleges irányban, annál valószínűbb, hogy zivatarfelhővé alakul át, ilyenkor már nagyon közel vagyunk a mennydörgéshez és záporhoz. Ha a felhő egy tipikus, üllő alakú, az alábbi fotón is látható zivatarfelhő, az alatt általában „szakad az eső” – vihar van!


Bár eléggé veszélyes, de egy ilyen felhő megjelenése sem jelent feltétlenül tragédiát, mert nagyon fontos, hogy tőlünk milyen irányban található a tornyosuló zivatarfelhő, és hogy milyen a szélirány. Nyugodtan tovább mehetünk akkor, ha ez a felhő a széliránnyal ellentétes oldalon látható, és valószínűleg minket elkerülve eltűnik a messzi horizonton.
Ha nem ez történik, és a felhő egyértelműen felénk veszi az irányt, nem marad más választásunk, mint biztonságos, lehetőleg száraz menedéket találni, ahol kivárhatjuk a vihar végét. Amennyiben ekkor a hegygerincen, valamelyik csúcson, vagy pedig a terepből kiemelkedő objektumon tartózkodunk, a lehető leggyorsabban el kell hagynunk azt, mert az ilyen helyek különösen ki vannak téve a villámcsapásoknak. Óvakodni kell bármely típusú, fémből készült biztosító eszközök megérintésétől, mivel ezek nagyon jó elektromos vezetők. Ha találtunk megfelelő menedéket, ott várjuk ki a vihar végét. Üljünk hátizsákunkra oly módon, hogy hátunk ne támaszkodjon a sziklafalnak, lábainkat pedig zárjuk össze szorosan magunk előtt.
Miért nehéz előre megjósolni a vihart? Azért, mert ehhez megfelelő tapasztalat szükséges, ami sajnos senkiben sem alakul ki egykönnyen. Néha annak ellenére sem vagyunk biztosak abban, hogy mit kell csinálni, ha megvan a szükséges tapasztalatunk. Miközben az erdőben haladunk, és az égboltot fák takarják, vagy a nyíltabb terepen a hegyek takarják a látóhatárt, nehéz lehet eldönteni, milyen típusú felhő látható az égen, és az milyen irányban mozog. Ez a helyzet felveti a kérdést: mi a teendő ebben az esetben? Ahogy télen, lavinaveszély esetén is sokszor hangoztatjuk? Aki nem biztos benne, mit kell tennie bizonytalan időjárási körülmények között, az inkább ne induljon útnak!
Megnyugtató, hogy a túráink számának növekedésével az időjárásról, az égbolton látható változásokról szerzett tapasztalataink is egyre növekednek, egyre inkább tisztában leszünk a kockázatokkal, és egyre könnyebb lesz az ilyen döntések meghozatala. Legyünk körültekintőek és óvatosak, hogy mindig biztonságban térhessünk vissza otthonunkba!

Kapcsolódó bejegyzés: Mit tegyünk ha viharba kerülünk? 
Forrás: www.planetagor.pl
Hirdetés
Hirdetés