40 évvel ezelőtt, 1974. október 7-én égett le a Késmárki menedékház (Kežmarská chata). A menedékház a Késmárki-Fehérvíz-völgyében, konkrétan a Fehét-tavi-völgyben, a Nagy-Fehér-tó partján, a Magas-Tátra és a Bélai-Tátra határán, az Elülső-Kopa-hágó alatt állt, ma már azonban csak a turisták emlékezetében létezik. 1942. október 4-én nyitották meg a korábbi Votruba menedékház helyett, melynek akkora már nagyon leromlott az állaga. A menedékház, amelynek közelében sífelvonó is működött, 1974. október 7-ig állt. Azon a végzetes napon a villamos energiatermelést végző gépeknek helyt adó helységben pusztító tűz keletkezett, melynek következtében a menedékház leégett, és később a Bélai-Tátra időközbeni lezárása miatt már nem építették újjá.
Az egykor Késmárki menedékház olyan helyen épült, amely kitűnő kiindulópontja volt a Kopa-hágón keresztül a Bélai-Tátrába, tett magashegyi túrákhoz. A II. világháború után a Csehszlovák Sportszövetség képzési központjává vált, ahol különösen a hegymászók sajátíthatták el a sport alapjait. A menedékház közelében működő sífelvonó adta lehetőségeket kihasználva rendszeresen tartottak itt sítanfolyamokat is. Ezeket a magashegyi környezetben, így a Késmárki menedékház közelében is rendezett tanfolyamokat azonban később, az 1974 januárjában a Menguszfalvi-völgyben tartott sítanfolyam hallgatóit ért lavinabaleset miatt – amely 12 emberéletet követelt – betiltották.
A Késmárki menedékház szimpatizánsai évek óta rendszeresen tartanak összejövetelt a Nagy-Fehér-tó partján. „Az én koromban, amikor még nem volt lezárva a Bélai-Tátra, ez a ház turistaszempontból az egyik legjobb helyen állt. Amikor az ember reggel felébredt, és kinézett az ablakon, a Késmárki-csúcs és a Fehér-tavi-csúcs hatalmas falát látta maga előtt” – emlékezett vissza néhány évvel ezelőtt Otto Rozložník, a menedékház egykori alkalmazottja, aki napjainkban fő kezdeményezője az egykori menedékház helyén rendszeresen megtartott megemlékezéseknek. „Az október örömteli és szomorú hónap is egyben a menedékház életében. 1942. október 4-én ünnepélyes keretek között nyitották meg és szentelték fel a Késmárki menedékházat, és 2014. október 7-én már 40 éve annak, hogy a menedékház leégett” – mondta Rozložník.
![]()
Napjainkban egyre erősödnek azok a törekvések, amelyek szeretnék újjáépíteni a Késmárki menedékházat. A kezdeményezést egyre többen, magánszemélyek, civil szervezetek, és maga Késmárk városa is támogatja. A leégett menedékháznak helyt adó földterület jelenleg is Késmárk városának tulajdona, a város polgármestere bízik benne, hogy sikerül olyan befektetőt találni, aki biztosítaná a menedékház újjáépítéséhez szükséges összeget. Az újjáépítés első lépeseként nemzetközi tervpályázatot írtak ki a menedékház terveinek elkészítésére, ezután további tárgyalások, valamint környezeti hatásvizsgálatok elvégzése következhet. Az újjáépítés kezdeményezői nem nagy házról álmodnak, hanem egy hangulatos nyári menedékházról, amely menedéket kínál az arra járó turistáknak.
![]()
Az egykori Késmárki menedékház utolsó gondnoka Rudolf Horeháj volt, akinek sok szép emléke fűződik a házhoz. „Nagyon sok szép emlékem van a menedékházról, de vannak szomorúak is, sok baleset történt a ház közelében, főleg a Fehér-tavi-csúcson. Szép élet volt, de nem volt könnyű” – mondta el egykori munkájáról. A gondnok nem volt ott, amikor a menedékház kigyulladt, és minden emberi erőfeszítés ellenére teljesen leégett. Amikor a Hegyi Mentőszolgálattól szóltak neki, hogy ég a menedékház, első pillanatban azt hitte, ez csak vicc. „Derékig érő hó, mínusz 14 °C és este volt, futottunk fel, és már útközben hallottuk, hogy valami felrobban, de biztosak voltunk benne, hogy sikerül eloltani a tüzet. A fecskendő azonban sajnos nem működött, a Zöld-tavi menedékházból hoztunk egy másikat, de az is csak akadozva működött, így nem volt mit tenni. Megpróbáltuk menteni, ami menthető” – magyarázta az egykori gondnok, aki szintén nagyon szeretné, hogy újjáépítsék a menedékházat.
Forrás: www.magas-tatra.info; Fotó: pl.wikipedia.org
