![]()
175
évvel ezelőtt, 1845. április 2-án Újterebesen (Trybsz), a Szepesség északi
részén található (az I. világháború után Lengyelországhoz csatolt) faluban
született Dénes Ferenc (1845-1934) gimnáziumi tanár, Tátra-kutató, turista és hegymászó,
tátrai kalauzok szerzője, aki munkássága mellett azzal is beírta nevét a
hegység történelmébe, hogy még idős korában is rendszeresen túrázott a
Tátrában, és ezeken a túrákon feljutott az akkor elérhető csúcsokra is. Noha
nem Lőcsén született, de már fiatalemberként megismerte a várost, ami végül az
otthona lett. Volt ugyanakkor egy másik otthona – a Magas-Tátra. Az eperjesi és
a nowy targi elemi iskola elvégzése után a lőcsei gimnáziumban érettségizett,
Bécsben tanult, majd Pesten szerzett földrajztanári oklevelet. Később visszatért
Lőcsére, ahol középiskolai tanárként dolgozott. Már gyermekkorában sokat járt a
hegyekbe, ez a szenvedély bennük maradt. A bécsi tanulmánya során megismerte az
Osztrák Alpokat, a magyarországi tartózkodása során pedig bejárta a Mátrát. Miután
visszatért Lőcsére, minden szabad idejét Tátraszéplakon (Tatranská Polianka),
ahol a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) tagjaként hegyivezetőként mászta a
Tátra csúcsait.
Viktor
Uhlig bécsi geológussal együtt elvégezte a Tátra földtani felmérését, a
Tátráról megszerzett tudását és ismereteit turistakalauzok megírásával osztotta
meg a nyilvánossággal. Társszerzője volt a Tátra első, 1:25 000 méretarányú
térképének és más térképeknek. Napjainkban is Dénes Ferencnek köszönhetően
túrázhatunk a népszerű tátrai turistautakon, melyeket ő maga tervezett, az ő
érdeme pl. a Felső turistaútnak (Magistrála) a Csorbai-tótól a Zöld-tóig terjedő
része, és több más útvonal megtervezése.
Dénes
Ferenc idős korában sem lett hűtlen a Tátrához, 75 éves korában (1920-ban) ismét
megmászta a Jég-völgyi- és a Lomnici-csúcsot, 83 évesen a Kis-Viszokát, majd 88
évesen a Nagyszalóki-csúcsot. 1934. október 17-én halt meg Lőcsén, ahol az
evangélikus temetőben temették el.
