A Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch,
1987 m) a Nyugati-Tátra főgerincén található, három nagy völgy, a lengyel
oldalon található Lengyel-Sebes-völgy (Dolina Bystrej) és Gąsienica-völgy
(Dolina Gąsienicowa), valamint a szlovák oldalon fekvő Csendes-völgy (Ticha
dolina) fölött. A csúcs felső része gránitból és metamorf kőzetekből épül fel,
amely az ún. Goriczka kristályos sziget részét képezi. Ez a kristályos sziget
sapkaként rakódott rá a Tátra főgerincét alkotó korábbi üledékes kőzetekre a
Konrád-púp (Kopą Kondracką) és a Liliom-hágó (Liliowe) közötti szakaszon.
A csúcsot már az I. világháború
előtt rendszeresen látogatták zakopanei síelők. A XX. század 30-as éveiben a
csúcsra tervezett felvonóról a sajtóban kialakult vita folytán a csúcs egész
Lengyelországban ismertté vált. Végül a természetvédelmi szervezetek
tiltakozása ellenére 1935-36-ban megépült a felvonó, melynek alsó állomása Kuźnicéban
(Kuźnice), közbenső állomása pedig a Myślenicei-tornyok (Myślenickie Turnie)
mészkőszikláin lett elhelyezve. Nem sokkal ezután, 1938-ban épült fel a csúcson
a Meteorológia Obszervatórium, amely a mai napig a legmagasabban épült épület Lengyelországban.
A csúcsra több irányból jelzett
turistaúton is feljuthatunk. Kuźnicéból a zöld jelzésen, a főgerincen keletről
és nyugatról a piros jelzésen, a Murowaniec menedékháztól a sárga jelzésen,
valamint a déli oldalon található Csendes-völgyből szintén a sárga jelzésen
érhetjük el ezt a népszerű csúcsot.
A Gáspár-csúcsra vezető felvonó alsó
állomása néhány éve az egyik legzsúfoltabb hely a Tátrában. A felvonó (a pálya
hossza 4300 m, szintkülönbsége 932 m, menetidő 12 perc) a 2007-ben végrehajtott
modernizáció után naponta akár 3000 embert is képes feljuttatni a csúcsra,
melyre télen a Gąsienica- és a Goryczka-völgyből a XX. század hatvanas éveiben
épült ülőszékes felvonókkal is feljuthatunk. A gerincről ezekbe a völgyekbe jól
karbantartott sípálya vezet le.
