20 évvel
ezelőtt, 1994. augusztus 11-én, a délutáni órákban 4 hegyimentővel a
fedélzetén, mentési feladatok ellátása közben a földbe csapódott a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) Sokol típusú helikoptere. A
katasztrófát senki sem élte túl. A TOPR helikoptere 2 pilótával és 6
hegyimentővel a fedélzetén pár perccel 13:00 óra előtt szállt fel a bázisról a
Gąsienica-völgy irányába, ahol két sérült svéd turista kérte segítségüket. A
helyszínre érkezve Janusz Kubica és Robert Janik azonnal kiugrottak a gépből,
és odafutottak a géptől kb. 40-50 m-re fekvő sérült nőkhöz. Kiderült, hogy
mindkét turistának eltörött a lába. Éppen hozzákezdett volna a sérültek
ellátásához, a szükséges felszerelés összeállításához, amikor egyik futva
odaérkező társa közölte vele, hogy a mentés vezetője, Janusz Kubica megsérült.
Az 1 m magasságban lebegő gépen tartózkodó egyik hegyimentő, Mieczysław Ziach
olyan hangot hallott, mintha légpuskát sütöttek volna el, majd szeme sarkából
azt látta, hogy a helikopter közelében görcsbe rándult lábakkal fekszik a
földön Janusz Kubica. Mivel azt gondolta, hogy elájult, azonnal odafutott
hozzá, ahol azt látta, hogy társa fején kb. 5 cm átmérőjű seb található. A
mentésben részt vevők úgy döntöttek, hogy sérült társukat a lehető
leggyorsabban a zakopanei kórházba kell szállítani, a mentés folytatására pedig
helyettesítő egységek kirendelését kérték.
A
helikopter 2 pilótával, a sérült hegyimentővel és egy negyedik társukkal a
fedélzetén azonnal elindult a város irányába. Sebessége rövidesen elérte a 248
km/órát. A Nagy-Király-púpot (Wielka Kopa Królowa) elhagyva hirtelen csökkenni
kezdett a repülési magasság. A baleset vizsgálata során megállapították, hogy a
felső rotorlapát műszaki meghibásodása következtében a gép irányíthatatlanná
vált, majd az Olczai-völgy magasságában, a Nagy-Halom (Wielki Kopieniec) erdős
lábánál bekövetkezett a katasztrófa. Az azonnal megkezdett mentésben részt
vettek a TOPR, a TPN munkatársai, valamint a nemzeti park önkéntesei. A
helyszín megközelítése nagy nehézségekbe ütközött, több száz méteren át utat
kellett törni a meredek hegyoldalon. A lezuhant helikopter roncsai mintegy 1000
m-es körzetben szóródtak szét, legmélyebben feküdt a gép törzse, benne a 4
ember holttestével. A balesetnek voltak szemtanúi, sőt, a Nosal tetején egy 12
éves fiú videóra rögzítette az utolsó másodperceket. A helikopter lezuhanása
előtti utolsó másodpercek történései itt láthatók:
A lengyel
médiában még sok évvel a tragédia után is titokzatosság, különböző
híresztelések övezték a balesetet. A helikopter gyártója eleinte igyekezett
kizárni a műszaki hiba lehetőségét, a gép fekete doboza a földbe csapódás során
megsérült, és használhatatlanná vált.
A hosszan
tartó és alapos vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a gép légcsavarja
– valószínűleg anyagelfáradás miatt – menet közben elrepedt, ragasztott
darabjai egymástól elváltak. Ezt a hangot vélte lövésnek a mentés során a gépben
tartózkodó egyik hegyimentő, és a törött légcsavar egy lerepülő darabjától
sérült meg másik, a mentést vezető társa. A véletlenek szerencsétlen
összejátszása folytán a mentés vezetője éppen ott tartózkodott, amerre a
rotor-lapát levált darabja iszonyú sebességgel elrepült. Később, már a város
irányába történő maximális sebességű repülés során a légcsavar teljesen
szétesett, a gép egyre erősebben vibrált, majd elkezdett forogni a saját
tengelye körül, végül pedig lezuhant. Ma már nehéz megmondani, hogy a gép
személyzete észlelte-e a meghibásodást, esetleg éppen emiatt igyekeztek
maximális sebességgel mielőbb kórházba juttatni sérült társukat. Egyes
feltételezések szerint amennyiben a helikopter lassabban repült volna, talán
még törött légcsavarral is eljuthatott volna a bázisra.
Az
eseményt övező titokzatosság amiatt alakulhatott ki, hogy az ügy vizsgálata
során kiadott (egyébként sem egyhangúan meghozott) szakértői véleményt többen,
így pl. független repülési szakértők és tapasztalt pilóták is megalapozatlannak
tartották, és tartják a mai napig is.
A baleset során életét vesztette:
Bogusław Arendarczyk (1962-1994) hegyimentő, pilóta.
Janusz Rybicki (1953-1994) hegyimentő, pilóta.
Janusz Kubica (1948-1994) hegyimentő, a mentési akció
vezetője.
Stanisław Mateja Torbiarz (1943-1994) hegyimentő.
